A Kapsch neve nemcsak a cég hazájában, Ausztriában, hanem a világ sok országban, szinte valamennyi földrészen összeforr a telekommunikációval, a vasúti, avagy a kékfényes GSM rendszerrel, az elektronikus útadóval, a biztonságos adattárolással – még ha egyik-másik szakkifejezés sokaknak mintha kínaiul is lenne. Magáról a cégről, történetéről azonban kevesen tudnak: a Kapsch nem a rivaldafény híve, még a sokaknak oly fontos tehetség- és művészet pártoló tevékenységet is szerényen, inkább a háttérből űzi.
Az Esterházy Magánalapítvány kulturális rendezvényeinek törzsközönsége, a műemlék-épületeket, parkokat, a gyűjteményeket csodálók több tízezres tömege sejti, hogy mindez csak jelentős anyagi ráfordítással érhető el. Az alapítványok létrejöttének huszadik évfordulója alkalmat adott a magánalapítvány gazdasági tevékenységének áttekintésére is.
Aki az elmúlt években akár csak egy napot töltött Bécsben, az tanúsíthatja: ez a város működik. A légkör, az emberek viselkedése, egymás iránti toleranciája épp annyira irigylésre méltó, mint az ápolt parkok derűs nyugalma, a felújított gyönyörű épületek látványa, a kulturális kínálat, a közlekedés szervezettsége, beleértve a felújítások idején kialakított tereléseket. Akinek pedig megadatott, hogy életvitelszerűen itt éljen, az elégedett lehet a hétköznapi élettel is, azzal, hogy a városvezetés érezhetően a lakosság érdekeit szolgálja. Az önálló tartományi jogokkal felruházott főváros élén éppen húsz esztendeje a szociáldemokrata Michael Häupl polgármester áll.
Sok magyar vállalkozó nehezen tudja eldönteni, hogy magyar cégével dolgozzon-e Ausztriában, vagy alapítson-e egy osztrák céget, és annak nevében lépjen-e fel. Szakértőnk, dr. Berényi Ferenc az alábbiakban mutat rá a legfontosabb tényekre és különbségekre.
Meglepően gyorsan repül el húsz esztendő, különösen, ha annyi változást hoz, mint amennyi az Esterházy Magánalapítványok alapítása óta a „Tündérbirodalom” életében történt. Az évfordulót a kismartoni kastélyban több mint 200 meghívott vendég ünnepelte, méltó, és a tevékenységre jellemző körülmények között: a díszvacsora előtt új és régi kiállításokat tekinthettek meg az érdeklődők (értő vezetéssel), sőt, két szakmai/gazdasági konferencián is bővíthették ismereteiket.
Pénzügyi tervezőként, gyakorló tanácsadóként János Zsolt, aki rendszeresen tart előadásokat nemcsak a PFS-Partners gazdasági fórumain, hanem nemzetközi konferenciákon is – sok tapasztalatot szerzett arról, mi érdekli az embereket a legjobban. A kérdések, amelyekre a hozzá fordulók választ várnak, függetlenek attól, mely országban él a válaszra váró: mindenki befektetései értékállóságára, sőt, ha lehet hozam biztosítására vágyódik. Az alábbiakban a szakértő megosztja olvasóinkkal ismereteit.
Évtizedeken át árulóknak tekintették azokat, akik a második világháborúban, felismerve a valóságot, hátat fordítottak a nemzetiszocialista rendszernek, és dezertáltak a Wehrmachtból. Az ellenük akkor hozott halálos ítéleteket sok vita után 2009-ben helyezték hatályon kívül, most pedig a Ballhausplatzon, a kancellári hivatal és az elnöki palota közelében felavatták a dezertőrök előtt tisztelgő emlékművet.
Vannak újítások, de a lényeg marad. Olyan játék – és dokumentumfilmek, néha marginálisnak gondolt művészfilmek, elfelejtett, felidézésre méltó régebbi alkotások láthatóak ebben a két hétben, amelyek felkavarnak, néha kellemetlenek, ám mindig értéket képviselnek, nem utolsósorban pedig Ausztriában aligha kerülnek a mozik műsorába. Öt kontinens terméséből válogattak az egyes szekciókban a zsűrik, vagy inkább a fesztivál sok éve hivatalban lévő fáradhatatlan igazgatója, Hans Hurch. A dokumentumfilmek közé Hajdú Eszter Ítélet Magyarországon című filmjét is beválogatták.
Sok magyar munkavállaló helyezkedik el egyénileg osztrák munkáltatónál, munkaszerződéssel. Még többen vannak, akiket a vállalatuk küld ki dolgozni, ezt ideiglenes kiküldetésnek nevezzük. Szakértőnk, dr. Berényi Ferenc az alábbiakban mutat rá a legfontosabb tényekre és különbségekre.
Nem minden cég szeretne saját vállalkozást indítani osztrák telephellyel. Annak is megvannak azonban a szabályai, hogyan nyújthat szolgáltatást a magyar vállalat, vállalkozó (ideértve az egyéni vállalkozót is) magyar cégként Ausztriában. Dr. Berényi Ferenc az alábbiakban betekintést enged a legfontosabb feltételekbe.
Karlheinz Essl egyik szeme sír, a másik nevet: 44 képet kellett imádott gyűjteményéből elárverezni, ám az eredmény megérte. A londoni aukció több mint 76 millió eurót hozott, s ez az összeg sok évre biztosítja a klosterneuburgi Essl múzeum fennmaradását.
A számtanilag második legerősebb koalíciós változat jött be, mégpedig viszonylag zökkenőmentesen. Alig egy heti intenzív tárgyalások után a Néppárt (ÖVP) és a Zöldek (Grüne) részvételével alakult meg az új voralbergi kormány. A két pártvezető, Markus Wallner (ÖVP) és Johannes Rauch (Zöldek) nem győzi dicsérni a 75 oldalas koalíciós megállapodást.
Soha ilyen egység, egyetértés, jó légkör – így áradozott a koalíció mindkét pártja a Schladmingban megtartott kormányülés után. Az ilyen kihelyezett tanácskozásokon (klauzúra az osztrák elnevezése) illik valami hangzatos eredményt felmutatni. Nos, ebben az idén ősszel sincs hiány: ötmilliárd eurós adókönnyítésről döntöttek a politikusok. Arról nincs szó, mikorra lehet számítani a tekintélyes gesztusra.
Előbb Franz Welser-Möst dobta be a törülközőt. Távozása a szezon elején elég nagy űrt hagyott maga után: nem csak új zenei igazgatót kell keresni, hanem karmestert is összesen közeli 34 előadásra. De a baj nem jár egyedül: pár héttel később Bertrand de Billy is lemondta az együttműködést a Bécsi Operaházzal.
Hans Peter Haselsteiner mélyen a zsebébe nyúlt: alapítványa megvásárolta az Essl –gyűjtemény 60 százalékát, ami az értékes kortárs festményekből álló anyag nagy részének egyben tartását, egyszersmind pedig a csődbe jutott BauMax megmentését jelenti. Ezzel a nagyvonalú tettel több hónapos huzavona zárult le.
A pénzügyi válság nyomai életünk egyre több területén megmutatkoznak. Vajon ez tényleg csak a válság, vagy egészen világosan látjuk már a tartós társadalmi változásokat? A választJános Zsolt, a szervuszausztrtia.hu határon átnyúló pénzügyek című rovatának állandó szerzője összeköti olyan időszerű kérdésekkel, amelyek ilyenkor, a tanév kezdetén sok család számára időszerűek.
Az augusztus elején elhunyt Barbara Prammer utódát jóval a kinevezésre kijelölt időpont előtt megtalálták az illetékes osztrák politikusok. Egy dolog kezdettől fogva bizonyos volt: a jelölt csakis nő lehet, olyan, aki méltó a tisztségre, és legalább nagyjából képes betölteni az űrt, amit a széles körben nagyra becsült politkus maga után hagyott.
Salzburg a bravúros Trubadúr előadás premierje után Anna Netrebko nevétől hangos. A világhírű szoprán Mozart városában egy számára vadonatúj feladatról számolt be: az Esterházy Magánalapítvány felkérésére elvállalta a jövőre Kismartonban bemutatandó gyermekopera védnökségét. A részletekről Netrebko Ottrubay Istvánnal, az alapítvány elnökével közös sajtóértekezleten tájékoztatott.
Bécsnek minden pénzt megér, hogy 2015-ben a következő (60.) Eurovíziós Dalfesztivál házigazdája lehet. Csak a három forduló helyszínéül szolgáló Stadthalle átépítése 11 millió euróba kerül, de a rendezvény reklámértéke ennek sokszorosa – indokolta az egyébként is eléggé eladósodott város vezetése a pályázatot.
Nemcsak a hivatalos Ausztria gyászol: Barbara Prammer, az osztrák parlament elnöke politikai hovatartozástól függetlenül népszerű volt az osztrákok körében. Betegségét nem titkolta: ahogyan annyi más tekintetben, e téren is szakított a szokásokkal, és tavaly szeptemberben a nyilvánosság elé tárta rákbetegségét. Nem vonult vissza, július elejéig betöltötte hivatalát.