Ismét nő az osztrák parlament elnöke

A hivatalos kinevezés időpontja: szeptember 2.

 
2014. Aug. 19. 11:06

Ismét nő az osztrák parlament elnöke

A hivatalos kinevezés időpontja: szeptember 2.

2014. augusztus 19., Kedd 11:06

Az augusztus elején elhunyt Barbara Prammer utódát jóval a kinevezésre kijelölt időpont előtt megtalálták az illetékes osztrák politikusok. Egy dolog kezdettől fogva bizonyos volt: a jelölt csakis nő lehet, olyan, aki méltó a tisztségre, és legalább nagyjából képes betölteni az űrt, amit a széles körben nagyra becsült politkus maga után hagyott.

A hivatalos bejelentés még várat magára, ám gyakorlatilag bizonyos, hogy szeptember 2.-tól Doris Bures eddigi infrastruktúra miniszter tölti be az osztrák törvényhozás elnöki tisztét. Az 52 éves bécsi politikusasszony elkötelezett szociáldemokrata, Faymann kancellár legszűkebb köréhez tartozik. Szorgalmáról, nem titkolt karrierépítési terveiről, nagy munkabírásáról és teljesítményorientáltságáról ismert, személyisége lényegesen eltér a csendes, a párbeszéd eszközét előtérbe helyező Prammerétől.

Élete, családi háttere magyarázza Bures eltökéltségét. Bécs egyik külvárosában nőtt fel, apa nélkül, öt testvérével. Gyermekeit egyedül nevelő édesanyja korán rászorult segítségére, így fiatalon munkába állt. Politikai karrierjét a Szociáldemokrata Párt ifjúsági mozgalmában (SJ) titkárnőként kezdte. Itt találkozott két későbbi kancellárral, Alfred Gusenbaeurrel és Werner Faymannal – utóbbi ugyanebből a külvárosi kerületből (Liesing) származik. Első funkciója a lakásbérlők egyesületének elnöki posztja volt – ebben a minőségében volt alkalma a küzdelemre az igazságtalanságok ellen.

Az 1990-es parlamenti választáson nagyon fiatalon, és teljesen ismeretlenül jut képviselői mandátumhoz. Kemény munkával éri el, hogy 2000-ben, az SPÖ ellenzéki korszakában (a néppárti-szabadságpárti kormány idején) Gusenbauer rábízza a párt országos ügyvezetői tisztét, amit párban egy kolléganővel, Andrea Kuntzl-lal tölt be. E beosztásában nem tűnik csapatjátékosnak, amit helyesnek tart, azt egyedül keresztülbokszol.

2007-ben Gusenbaeuer kancellár nőügyi miniszterré nevezi ki (ebben hasonlít az előd Barbara Prammerhez), hogy aztán 2008-ban fájó szívvel ismét átvegye a párt ügyvezetői tisztét. Nagy szerepe volt abban, hogy a 2008-as választásokon az SPÖ a veszteségek ellenére megőrizze első helyét.

Érdemei elismerésének is betudható, hogy a kormányalakítás után 2008 decemberében ő került az infrastruktúra – és közlekedési minisztérium élére. Kinevezése nagy felháborodást keltett, sokan kifogásolták, hogy nincs megfelelő képzettsége: ez az igen fontos minisztérium milliárdos költségvetéssel rendelkezik, és olyan nem éppen egyszerű intézmények tartoznak hozzá, mint a Szövetségi Vasutak, az Autópálya Felügyelet, és több más fontos gazdasági létesítmény. Bures azonban bizonyított, nem adta fel például a harcot a szélessávú internethálózat megteremtéséért, és néhány héttel ezelőtt sikerült kompromisszumra kényszerítenie Michael Spindelegger pénzügyminisztert (ÖVP).

Eddigi pályája csúcspontja kétségkívül ez a parlamenti elnöki megbízatás, ám sokan úgy vélik, ez csupán ugródeszka. Miután nem egyszer a bécsi polgármesteri poszt várományosaként (Michael Hӓupl potenciális utódaként) emlegették, most megfigyelők nem tartják kizártnak, hogy a következő választáson az SPÖ kancellárjelöltjeként indulhat.

Bures kinevezése más személyi változásokat is jelent: az infrastruktúra minisztériumot az eddigi egészségügyi miniszter (Alois Stöger) veszi át, az ő helyére pedig egy szakszervezeti vezető kerül. Mindez persze még csak tervezet, amelyről később születik végleges döntés. A személyi változásokon túl az is kiszivárgott azonban, hogy Bures egy feladatkörében kibővített elnöki funkciót vesz át: ha igazak a hírek, a parlament új elnöke a jövőben parlamenti vizsgáló bizottságokat is vezet majd, s ezzel a korábbinál nagyobb hatalommal rendelkezik.

0 komment:

Szólj hozzá:



jooble
BCB Consulting
Bogipark
Ilona stüberl