Aki fel akar sétálni a Várba, és szeretné élvezni Budapest csodálatos panorámáját, az legtöbbször egy közeli közlekedési csomópontról indul el. Ezt a teret évtizedeken keresztül Moszkva térnek hívták. Orbán Viktor pártja, a Fidesz, miután földcsuszamlásszerű győzelmet aratott a 2010-es parlamenti választáson, nekifogott, hogy eltüntesse a kommunista nyomokat az országból. A teret 2011-ben átnevezték Széll Kálmán térnek – arról a férfiúról, aki 1899-től 1903-ig volt Magyarország miniszterelnöke. Olyan messzire mentek ebben a harcban, hogy betiltással fenyegették a Heineken holland sörgyárat a vörös csillagos logója miatt–mert a magyar kormány a vörös csillagot kommunista jelképnek minősítette.Lényegesen kevesebb elhivatottságot mutat a magyar miniszterelnök, amikor a polgárok 1956-os felkeléséről van szó. A tisztségében eltöltött idő alatt szinte egyetlen alkalommal sem említette, hogy a népfelkelést a szovjet csapatok verték le. Viszont évek óta szoros kapcsolatot ápol azzal az emberrel, aki egykoron a KGB-ügynöke volt, és aki a XX. század legsúlyosabb geopolitikai katasztrófájának tartja a Szovjetunió összeomlását: Vlagyimir Putyinnal, Oroszország elnökével.

Jelenleg nem is lehetne nagyobb az ellentét azzal a másik két országgal, amelyeknek állampolgárai szintén felkeltek a szovjet megszállók ellen: Csehország (1968) és Lengyelország (1980-tól). Ezekben a napokban a prágai- és a varsói kormány Ukrajna legfontosabb támogatói közé tartozik. Sőt, Petr Fiala és Mateusz Morawiecki miniszterelnökök vonattal elutaztak a háborús területre, és ott találkoztak Volodimir Zelenszkij ukrán államfővel. Mindkét ország fegyvereket is szállít Ukrajnának.

A budapesti kormány egyetlen töltényt, egyetlen páncélelhárító rakétát sem adott.  Sőt, Orbán aktívan akadályozta más államok Ukrajnába irányuló fegyverszállításait, ugyanis ezek nem szállíthatók Magyarország területén át a szomszédos országba. „Nekünk semmiképen sem szabad belekeverednünk ebbe a konfliktusba” – mondta jegyzőkönyvbe orbán  kormányközeli Mandiner magazinnak.  

Ez egy olyan irányvonal, amelyet a lakosság jól fogad: egy héttel a parlamenti választások előtt a Fidesz egyértelműen vezet az ellenzékkel szemben. A baloldaliakból, a liberálisokból, a zöldekből és az egykor nyíltan szélsőjobboldali Jobbikból létrejött vegyes összetételű szövetség kényszerközösséget alkot. Az „Együtt Magyarországért” összefogás a közvélemény-kutatások felmérései szerint az elmúlt két hétben három - tizenegy százalékponttal lemaradva állt a Fidesz mögött. Sőt, a háború február 24-i kitörése óta a Fidesz előnye jelentősen nőtt, előtte csupán kettő-hét százalékkel vezetett.

A gázszállítmányok 85 százaléka Oroszországból érkezik

Az „Együtt Magyarországért” támogatja az Ukrajnába irányuló fegyverszállítmányokat. Ezt az álláspontot Orbán „kalandorpolitikának” és a „felelősségtudat” hányának tekinti. 30 éves külpolitikai tapasztalattal bíró államférfinak állítja be magát, olyannak, aki az országát nyugodt kézzel vezeti keresztül ezen a válságon.

Az energiapolitika területén Orbán Oroszországhoz láncolta magát. Tavaly egy 2036-ig érvényes földgázszállítási egyezményt kötöttek. Ennek eredményeként Magyarország a jelenlegi európai piaci földgázárfolyam egyötödét fizeti csak, állította Putyin. Mindenesetre ezt megelőzően a piaci árak csaknem meghétszereződtek, és a Magyarország és Oroszország között megkötött szerződésben ez a drágulás majd több hónapos késéssel jelenik meg az elszámolásban. Ezért Putyin számítása megtévesztő, Orbán azonban mindenképpen kapott egy kis kedvezményt. „Semmilyen érv nem szól amellett, hogy be kellene szüntetnünk az oroszokkal folytatott energiapolitikai együttműködést” – tudatta Orbán márciusban.

Magyarországnak szüksége van a kedvezményekre, mert energiaszükségletének több mint egyharmadát földgázzal fedezi, aminek mintegy 85 százaléka Oroszországból érkezik. A megújuló energiák alárendelt szerepet játszanak csupán. Az uniós klímacélok elérése érdekében Orbán a „zöld” atomenergiára helyezi a hangsúlyt. Magyarország azonban ezen a területen is teljes mértékben Oroszországtól tette függővé magát. Az 1980-as években orosz technológiával létesített Paksi Atomerőmű manapság a megtermelt energia 15 százalékát állítja elő. 2014-ben az Orbán kormány úgy döntött, hogy további két atomreaktort építtet, mégpedig az orosz állami Roszatommal, a francia, japán, dél-koreai és amerikai ajánlatok ellenére. Az atomerőmű megépítésének akkoriban tíz-tizenkét milliárd euróra becsült építési költségét orosz állami hitelből finanszírozták volna. A paksi projekt azonban évek óta akadozik.

A lap képe a cikkhez ..  © afp / Alexander Zemlianichenko

Orbán és Putyin közelsége politikailag soha nem került rögzítésre együttműködési megállapodásban, mint ahogy az az FPÖ és az „Egységes Oroszország” között történt. A koronavírus-válság idején Orbán azonban elkötelezte magát a Szputnyik V orosz oltóanyag putyini presztízs projektje mellett: Magyarország egy nemzeti szükség engedélyt fogadott el, miközben ezt a vakcinát az Európai Gyógyszerügynökség mind a mai napig nem engedélyezte. A Krím-félsziget 2014-ben bekövetkezett annexiója után Magyarország folyamatosan bírálta az Oroszországgal szemben hozott európai uniós szankciókat is.

Orbán tisztában van a befolyásolási lehetőségeinek határaival. Az ukrajnai háború kezdete után a többi EU-tagállammal együtt szavazta meg az Oroszország elleni szankciókat. Egy vétó esetén teljesen elszigetelődött volna, mivel a többi keletközép-európai visegrádi államok mellett, az egyébként Orbán-barátnak számító Janez Jansa szlovén miniszterelnök is Ukrajna legtettrekészebb támogatói közé tartozik. Viszont Orbán nincs egyedül az orosz kőolaj és földgáz import leállítását ellenző álláspontjával. És már a jövőt illetően is játékba hozta magát: Orbán Budapestet javasolta a béketárgyalások helyszínének.  (Wiener Zeitung, 2022. március 27.)

Fordította: dr. Gonda László