A téli sport(ok) árnyoldala

A lavinaveszélyt komolyan kell venni

 
2019. Jan. 12. 10:59

A téli sport(ok) árnyoldala

A lavinaveszélyt komolyan kell venni

2019. január 12., Szombat 10:59

Nincs is jobb dolog, mint a friss szűz hó, a csábító, mert még járatlan, szinte kihalt hegyoldal. Ám aki neki akar vágni, az számoljon tízig és forduljon vissza, érje be a kitaposott úttal, ahol ugyan nyüzsögnek a síelők, de legalább biztonságos. És ez nem csak azokra vonatkozik, akik évente mindössze két hetet töltenek a téli sportolással, és saját "lapos" hazájukban nincs alkalmuk egész évben gyakorolni. Az osztrákok is gyakran vigyázatlanok, pedig ők aztán igazán síléccel a talpukon születnek.

Pedig igazán lehet előzetesen tájékozódni - különösen a rendszeretetéről ismert osztrákok gondoskodnak arról, hogy minden hegyi településen naprakész legyen az előrejelzés.  A szakemberek szerint különösen a közepes fokozatúnak besorolt veszélyt nem veszik elég komolyan - csak legyintenek, és aztán kész a baj.

 Az osztrák mentőszolgálat nem tehet egyebet, mint fáradhatatlanul figyelmezteti a téli üdülőket, hogy vegyék komolyan a lavina előrejelzést és ne kockáztassanak.

Ők persze "egyszerűbb" esetekben is kapnak riasztást, vagyis készen állnak arra, hogy a balesetet szenvedetteket mentsék. Sőt: Az alpesi üdülőhelyek klinikáin az orvosok néha nai 16 órás műszakot teljesítenek - téli szezonban szabadság vagy szabadnap szóba sem jöhet. Van olyan nap, amikor 100-120 új beteg érkezik, közülük tucatnyit azonnal műteni kell, másoknál elegendő gipszelni, helyretenni. Az orvosi statisztika szerint a síelők 38 százaléka a térdén sérül meg, a következő leginkább veszélyeztetett testrész a váll (19,4 %) illetve a kar (17,1 %). A hódeszkán száguldozók 42 százaléka a karján sérül meg, s a térd csak a második a gyakorisági listán (22%).

 A kitűnő osztrák sípályákon évente 8 millióan siklanak le, méghozzá a statisztika szerint összesen 500 milliószor. Ahogy telik az idő, úgy nő a balesetveszély: délután 50 százalékkal több az eset, s szakértők ezt nem csak a fáradtság, hanem a nagyszerű sí-kunyhókban elfogyasztott forralt bor, vagy esetleg más szesz rovására is írják. A legtöbb baleset egyéni esés következménye, csak 8 százalék tömeges „karambol” eredménye.

Égi segítség

Az osztrák téli üdülőhelyeken kikapcsolódást keresőknek nem kell olyasmi miatt aggódniuk, hogy ha balesetet szenvednek, késlekedni fog a segítség. Kevés ország van, ahol ilyen tökéletesen megszervezett a helikopteres mentés. Sőt, az ausztriai Alpenverein – az alpesi szabadidős sportegyesület – főtitkára úgy véli: gyakran az egyszerűbb és olcsóbb megoldás helyett is a levegőből érkezik a segítség. Igaz, nem mindig látszik azonnal, mennyire súlyos a sérülés.Ma már magán-cégek is végzik a szállítást, a legnagyobb flottával azonban továbbra is az (ÖAMTC) rendelkezik: Christophorus névre keresztelt mentőszolgálata 16 helikoptert üzemeltet. Ezen kívül még különböző kisebb magáncégek 23 helikoptert működtetnek. A balesetet szenvedettek szállítására éjjel nappal rendelkezésre álló 40 helikopterrel az ausztriai Alpenverein élen jár: svájci testvérszervezetének 20, a bajorországinak 12 hasonló járműve van. Az ÖAMTC helikopterszolgálata évente átlagban 15 000 sérültet szállít kórházba. A legtöbb bevetés helyszíne Alsó- Ausztria, utána Tirol, Stájerország, Felső-Ausztria, Karintia, Vorarlberg és Salzburg a sorrend.
Ami az anyagi hátteret illeti, a mentőhelikoptert és személyzetét biztosító cég – legyen az az ÖAMTC, avagy bármilyen magánvállalkozás – egy bevetési perce 68 euróba kerül, s ehhez jön még az orvosi ellátás díja. Az osztrák társadalombiztosítás nem fedezi ezt a költséget, csakis az Autóklub, illetve az Alpenverein tagjai, avagy a külön biztosítással rendelkezők mentesülnek a tetemes költség alól. Általában egy bevetés 3000 eurójába kerül annak, aki igénybe veszi. Ennek ellenére nincs vagy csak igen kevés panasz van a költség miatt: akit baleset ér, mindennél előbbre valónak tartja, hogy gyorsan orvoshoz jusson.

A mentőhelikopterek nem csak a téli csúcsforgalomban repülnek szinte állandóan – a lesikló pályákon „elbukottak” és a lavinák áldozatai egyformán pácienseik közé tartoznak. Minden évszakban nagy szükség van rájuk, hiszen a hegymászás is dívik az Alpokban, nem beszélve a más járművekkel nehezen megközelíthető hegyi csöpp településekről, avagy a csúcsok közelében lévő „kunyhókról”, amelyek a turisztikai kínálatban egyre népszerűbbek. Innen nem csak balesethez, hanem akut rosszulléthez más sürgősségi beavatkozáshoz is a helikopteres szolgálatot hívják.

A háttérhálózat is kifogástalan

Ami a baleseti ellátást illeti, Ausztria igen jól kiépített hálózattal rendelkezik. A központi kórházakban összesen 56 baleseti osztály van, ezen kívül hét traumatológiai kórház működik az ország minden részén. Ötven kilométeres körzeten belül elérhető a színvonalas baleseti ellátás.
baleseti kórházak gazdája a balesetbiztosítási szövetség. A legnagyobb baleseti osztály a bécsi Általános Kórházban van. Az osztály, amelyen hetvennégy orvos, több mint 300 nővér, műtős, kisegítő látja el a sérülteket, állandóan felvételes, a hozzá tartozó 5 és fél műtő (egy műtőn az Ortopédiával osztoznak) közül három 24 órán át bevetésre kész. A rendelkezésre álló ágyak száma 118, plusz öt ágy gyermekeknek, ez itt egy kisebbfajta gyár.

Délután három után kilenc ügyeletes és 3 szakorvos áll készenlétben, s ha az országban magas rangú külföldi delegáció tartózkodik, avagy valamilyen konferencia, kiemelt látogatottságú koncert, labdarúgó mérkőzés van, két operációs team áll készen minden eshetőségre. Évente 4600 beteget vesznek fel ide, az öt és fél műtőben 6400 operációt végeznek.
A sípályák közelében lévő baleseti kórházak, illetve osztályok nem ilyen óriásiak, ám a hatalmas „forgalom” önmagában is garanciája a megfelelő tapasztalattal rendelkező orvosi gárdának.

0 komment:

Szólj hozzá:



jooble
BCB Consulting
Bogipark
Ilona stüberl