Ki mit ígér?

A Szabadságpárt, amelynek a legutóbbi felmérések 27 százalékot jósolnak, továbbra is az alapítása óta mantrázott bevándorlás ellenes szövegeket ismételgeti. Ennek megfelelően kormányra kerülés esetén az FPÖ a határok erősítését és a közel-keleti államok befolyásának csökkentését ígéri. Új elemként választási győzelem esetén a korona-vírussal kapcsolatos intézkedések „károsultjait” utólag kárpótolni fogja: az oltást megtagadóknak visszafizetné a büntetéseket, esetleges újabb krízis esetére pedig biztosítaná az emberi alapjogokat – bármit is jelentsen ez.

Ami a gazdaságot illeti, kancellárjelöltjük, Herbert Kickl függetlenítené az országot, és külföldi cégek helyett a hazai vállalkozásokat támogatná. Ezt a szemléletet nevezi „gazdasági patriotizmusnak”.

A második helyre esélyes - jelenleg kormányzó - Néppárt az adók csökkentésével egy erősebb és versenyképesebb gazdaságot ígér. Ehhez szerintük a bürokrácia redukálására is szükség lesz. Erősíteni akarják a vendéglátószektort, ami a gazdaság 6,2%-át adja. Szeretnék elérni,  hogy Ausztria legyen az első számú  téli üdülési célpont.

Kormányon maradásuk esetén egy új stadiont építenének és támogatnák a napi mozgást és sporttevékenységet az iskolákban.

Szociális téren el szeretnék érni, hogy a nagyszülők is mehessenek gyesre, így a gyerek

A bevándorlóknak tudtára akarják adni, hogy ez az ország az itt lakók érték alapján működik és ezt nekik is el kell fogadniuk is eszerint élniük.

A szocialisták (a felmérések szerint 20 százalékkal a harmadik helyre esélyes SPÖ) gazdasági téren nagy átalakításokat hajtanának végre, jelentős állami beavatkozással. Az egyik legfontosabb intézkedésük az albérlet-áremelkedés megállítása lenne. Sőt:  a végső cél 2026-ig elérni a 2023-as bérleti díjakat, vagyis nagy áremelkedés előtti szintet..

Ha kormányra kerülnek, szabályozni fogják az ingatlanvásárlásra felvett kamatok mértékét . Ez elképzeléseik szerint nem lehet több 3%-nál.

Legfőbb vesszőparipájuk a 4 napos munkahét bevezetése, ha nem is egyik napról a másikra. Kancellárjelöltjük, Andreas Babler lépésről-lépésre szeretné megközelíteni a 32 órás munkahetet.

A foglalkoztatottságot úgy növelnék, hogy egy ideig az állam fizetné a foglalkoztató cégen keresztül azoknak a bérét, akik hosszú kihagyás után találnak csak helyet maguknak a munkaerő-piacon.

 A jelenlegi koalícióban részt vevő (mintegy 8 százalékra tartott) Zöldek programjának legfontosabb eleme természetesen a klímavédelem. Hangsúlyozzák a fosszilis energiaforrások, mint az olaj, gáz kivezetését és a megújuló energiahordozókba történő beruházás fontosságát. Egyértelmű célként fogalmazzák meg, hogy egész Európának meg kell szabadulnia a fosszilis energiahordozóktól.

Jobban átlátható törvényeket tartanak szükségesnek, és hangsúlyozottan figyelmeztetnek a liberális alapértékek és a jogállamiság szükségességére. Kampányukban ellenpéldaként számtalanszor említették Orbán Viktort és Donald Trumpot.

Olyan oktatási reformot hajtanának végre, amely a piacgazdasághoz igazítaná a képzéseket, hogy a szaktudás nagyobb versenyelőnyt jelentsen a munkaerőpiacon.

A liberálisok (az előrejelzésk szerint 9,5 százalékos támogatottságú NEOs,) a szebb jövőt az átláthatóbb gazdaságpolitikában és a megerősített oktatási rendszerben látják. Egyszerűsítenék és csökkentenék a bürokráciát. Az adókat is lejjebb akarják nyomni, így mindenkinek kb. 10%-al több nettó fizetése lenne.

A többi országgal együttműködve harcolnának a terrorizmus és a kiberbűnözés ellen. Lehetővé tennék a kettős állampolgárságot és a bevándorlók integrációját kötelező német nyelvtanfolyamokkal, valamint kulturális- és államismeret oktatással gyorsítanának.

A „futottak még” kategóriájába sorolható Bierpartei (Dr. Dominik Wlazny vezetésével) valószínűleg nem éri el az öt százalékos bejutási küszöböt, így továbbra sem küldhet képviselőt a 183 tagú parlamentbe – biztosat persze csal szeptember 29. után mondhatunk.