foto: Masadepan

Van értelme vagy csak szívatás? Ezt a címet kapta az a nyilvános vita, amelyben Gerd Sammer, közlekedés-kutató és Ernst Burkhard, vállalkozó sorakoztatta fel érveit a 100 km/óra sebességkorlátozás mellett, illetve ellen.  

Sammer a korlátozás mellett szóló egyik legfontosabb érvként azt hozta fel, hogy „amennyiben a lakosság elfogadná az új szabályozást és ennek betartása megfelelően ellenőrizhető is lenne, máról holnapra megspórolnánk az üzemanyagár 10 százalékát”. Vitapartnere szerint ezek a modellek csak hozzávetőleges eredményt tudnak produkálni, mert az üzemanyag felhasználás szempontjából a megtett kilométer a döntő.

A vita, nem utolsósorban a klímaaktivisták tüntetései miatt a parlamentet is elérte: Leonore Gewessel környezetvédelmi miniszter javaslatot nyújtott be a sebességkorlátozásról. Igaz, a honatyák az indítványt elutasították.

„Az utolsó nemzedék“ nevű mozgalom nem adta fel a harcot, ám a klímaváltozás elleni intézkedéseket követelő szerveződés további kitartó tüntetései sem értek célt eddig. Nem változik a sebességkorlátozás az autópályákon - egyelőre marad a 130 km /h.

Az ötlet támogatottsága a képviselők között meglehetősen csekély. Még a Zöldek is legfeljebb kisebb mértékű csökkentésről beszélnek, míg koalíciós partnerük, az ÖVP, kifejezetten ellenzi a módosítást.

Ami a többi parlamenti pártot illeti, a NEOS társadalmi egyeztetést szeretne ebben a kérdésben. A szocialisták pedig egyenesen politikai cselvetésnek tartják már a téma felvetését is. Véleményük szerint az ilyen és ehhez hasonló témákat csak azért dobja be a kormányzópárt, hogy elterelje figyelmet a saját botrányairól.

Nem mindenki ellenzi azonban a politikusok közül az ötletet.  Karintia tartományi vezetője például teljes mellszélességgel kiáll az elképzelés mellett. Peter Kaiser (SPÖ) így érvel: „Mielőtt eljutunk oda, hogy az óvodákat sem tudjuk fűteni, ésszerűbb lenne lassítani a forgalmat az autópályákon – és a sebességet 130km/h- ról 100 km/h-ra korlátozni.”

A 140 km/h teszt nem vált be

Gyakorlatilag nem lenne akadálya egy ilyen korlátozás kipróbálásának, hiszen volt már példa hasonló teszt üzemmódra: néhány évvel ezelőtt a 140-es sebesség korlátozást is próbaképpen vezették be (majd elvetették).

A nagy kérdés, mennyi energiát lehet ezzel a módszerrel spórolni? Úgy tűnik, ez attól is függ hogyan számoljuk. Vagy, hogy ki számolja.

A környezetvédelmi hivatal kalkulációi 23%-os energia megtakarítást jósolnak, de pl. az ÖAMTC – az osztrák autóklub - maximum 3%-ot tart reálisnak. A különbség jelentős.

Az igazság talán valahol középen lehet. Annyi bizonyos, hogy nagyon sok tényező befolyásolja az eredményt pl. a szélerősség, maga a kocsi, és a benne ülők súlya, a jármű alapfogyasztása stb.

Tény azonban, hogy a téma sokakat érzékenyen érint, mert valahogy mindenki egy kicsit másképp számol.