Az ilyen kerek évforduló alkalmat nyújt egy kis visszatekintésre, pontosabban a kezdetek felelevenítésére. Azokra az időkre, amikor az 1989-ben megözvegyült Esterházy Melinda Pál herceg végakaratának megfelelően a kulturális és történelmi hagyaték egyben tartásáról töprengett. Mintha csak „rendelésre” létesült volna éppen ezekben a hónapokban a vadonatúj társasági forma, a magánalapítvány. A döntés már 1992-ben megszületett, s ennek értelmében Esterházy Melinda 1994-ben – alapos mérlegelések és szakértői tanulmányok után – hozta létre az elsőt, a Központi Alapítványt. Mára minden kétséget kizárhatóan bebizonyosodott, hogy helyes volt a döntés, az alapítvány képes egyben tartani a kulturális kincseket, fejleszteni a gazdaságot. Az igazgatóság munkájában Esterházy Melinda személyesen részt vett, a tagok között ott volt öccse, Ottrubay József és unokaöccse Stefan Ottrubay is.

A következő években négy magányalapítvány létesült: a hercegné minden esetben azt a célt tartotta szem előtt, hogy a létrehozott struktúra hosszútávon legyen életképes, és tegye lehetővé gazdasági vállalatok nyereséges működtetését. A bevétel ugyanis elengedhetetlen a kincset érő, ám állagában romló történelmi műemléki és egyéb épületek karbantartásához. Márpedig ezekből van Burgenlandban szép számmal: Fraknó vára, a kismartoni és lakompaki kastély, a lánzséri várrom mellett több majorsági és régi lakóépület, az operaelőadások bemutatására alkalmas szentmargitbányai kőfejtő – hogy csak a legismertebbeket említsük.

Mindeközben nem elhanyagolható egy másik cél sem: az Esterházy-gyűjtemények kutatása, feldolgozása, restaurálása és megóvása

Ma az Esterházy csoport Burgenland egyik kiemelkedő gazdasági vállalkozása, árbevétele 46,8 millió euró, a 260 foglalkoztatottal a tartomány legnagyobb munkáltatói közé tartozik.
(A gazdasági tevékenységről honlapunkon külön cikkben foglalkozunk a közeljövőben).

Az ünnepségen Ottrubay István, aki Esterházy Melinda döntése alapján – a hercegné visszavonulása után – 2002 óta tölti be az igazgatótanács elnöki tisztét, arról is beszélt, hogy ma már nem elég a nemesi romantika, a puszta tradíció, a 21. század ennél nagyobb követelményeket állít egy az Esterházy Magánalapítványokhoz hasonló méretű gazdasági-kulturális – idegenforgalmi társulás elé. Mindenesetre az évi 400 ezer látogató, aki a kastélyt, a várakat, az itteni rendezvényeket felkeresi, élő bizonyíték arra, hogy a küldetés sikeres.

A vendégek visszatérnek, már csak azért is, mert a kutatások előrehaladtával egyre újabb és újabb kincsek tekinthetők meg. Legutóbb a

nyílt kiállítás Az ünnepség alkalmából rendezett vezetésen egy mostanában – a borospincéből – előkerült és frissen renovált fantasztikus orgonát láthattak az érdeklődők, akiknek alkalmuk nyílt egy pillantást vetni az ugyancsak most elkészült zenei archívum kottagyűjteményére. Nem akármilyen kincseket tett itt rendbe – néha lapról lapra, hangjegyről hangjegyre – a meghívott amerikai szakértő: Haydn és több kortárs műveinek eredeti kottái sorakoznak a polcokon.

Mindent összevetve: az alapítványok fennállásuk óta több mint 50 millió eurót ruháztak be a történelmi műemlékek és a gyűjtemények megőrzésébe és az adott célnak megfelelő átalakításába. Alig van még egy olyan magánvállalkozás Ausztriában, amely említésre méltó állami támogatás nélkül ilyen nagyságú befektetéseket hajtott volna végre értékes kulturális javak fenntartása céljából.

Bár a szervuszausztria.hu olvasói rendszeresen tájékozódhatnak az Esterházy Magánalapítványok aktuális kulturális kínálatáról, a továbbiakban cikksorozatban foglalkozunk mind a gazdasági, mind az idegenforgalmi – kulturális eredményekkel.