Az osztrák állampolgársággal rendelkezők természetesen szavazhatnak - akár Ausztriában, akár külföldön élnek. Szavazhatnak azonban az ausztriai állandó lakcímmel rendelkező EU-állampolgárok is. Nincsenek kevesen: Bécsben például 230 ezren – köztük magyarok is szép számmal. Ez a bécsi szavazati joggal rendelkezők 14,5 százaléka. Nekik egyébként un. „Wahlkarte”-ra van szükségük, amit június 5.-ig írásban vagy június 7.-én 12 óráig online lehet igényelni
Miből választhatunk?
A Néppárt (ÖVP) EU-listájának élén álló Reinhold Lopatka programja elősorban az unió határainak biztositását és a belső piac további erősítését tűzte ki célul. Az ÖVP EU párti, de erősen kirtizálja azt. A plakátjaikon is a következo szlogen olvasható: „Europa, aber besser”.
Ami nem ugyanaz, mint a jobboldali FPÖ célja: a Néppárt ugyanis nem tönkretenni, hanem jobbítani szeretné az Európai Uniót. Lopatka szavai szerint pártja ellenzi Ukrajna Uniós felvetelének felgyorsítását, viszont sürgeti a már régóta fevételre váró nyugat balkáni országok csatlakozását segítő lépéseket. Támogatják az euró zóna bőviteset is – elsősorban azért, mert ezzel sokat erősödhetne az euró.
Az FPÖ szerint ezek mind csak üres szavak: Lopatka gondolatai ugyan látszólag jobboldaliak, a a párt és ő maga is „jobbra indexel, de valójában mindig balra kanyarodik”.
És vajon mit takar a Zöldek (Grüne) hangzatos választási szolgene, vagyis hogy „Mi Európa jövőjét a szívünkön viseljük”.
A középpontban természetesen a klímaválság áll. A párt szerint ez a legkeményebb dió, amit fel kell törni és a feladat nem megkerülhető.
Bevezetnék a vasúti közlekedésben az un. Europa csomagot, ami azt jelentené, hogy az EU-s fővárosok között az utazónak maximum 10 eurocent/km-t kellene fizetnie. A jegyár többi részét ez EU állná. Az unión belüli magánrepülést pedig teljesen betiltanák.
Ezen kívül szeretnék jobban bevonni a fiatalokat a politikába. Ennek egyik eleme, lenne, hogy az EU valasztáson mindenki szavazhasson már 16 éves kortól, követve ezzel az Ausztriában érvényes törvényt.
Szélerőművekkel el akarják érni, hogy az EU-nak saját, klímbarát energiája legyen, így az öreg kontinens megszabadulhat az állandó orosz földgázfüggéstől.
A szocialisták (SPÖ) elsősorban az EU bevándorláspolitikáján akarnak javítani. A menekültek számára bevezetnének egy un. integrációs évet, amikor megismerhetik új országukat, a nyelvet és a kultúrát. Ettől azt várják, hogy nagyobb eséllyel maradnak itt az ide érkezők.
Terveik között megtalálható a fiatalok számára ingyenes helyi közlekedés mellett az örökösödési-, vagyon- és az ajándékozási adó bevezetése, valamint a kisvállalkozások megsegítése is.
A nemzeti oldalon (FPÖ) erős Európát akarnak látni, amely meg tudja állítani a migrációt. Ausztria semlegességét mindenképpen meg akarják akarják tartani. Jóvátételt követelnek a koronavírus károsultjainak, mert szerintük a járvány csak egy nemzetközi összeesküvés része volt. Küzdenek az EU túlzott bürokratikussága és a klímabarát elképzelések ellen.
A liberálisok (Neos) eltökélt szándéka, hogy megvédjék a piacot. Elkötlezetten harcolnak a korrupció elleni, főként az EU korrupció ellenes intézményeinek bővítésével és az érintett otszágok szankcionálásával érnék el.
Ezenkívül közös migrációs politikát akarnak, valamint az un. „kék kártya” bevezetését, amelynek segítségével könnyebben jöhtnek Európába a szaktudással rendelkezó bevándorlók.
Az energiapiac liberalizálásaval és a versenyhelyzet támogatasaval harcolnának az infláció ellen.
Mik az esélyek?
Közvéleménykutatásoknak, felméréseknek se szeri, se száma. Ezek között kiemelkedik az, amely szerint a szavazati joggal rendelkezők több mint ötven százaléka biztosra mondja, hogy az urnák elé járul. Ami a legfontosabb témákat illeti, 56 százalék az egységes menekültpolitikát teszi az első helyre, ám csaknem ugyanennyien a szegények és gazdagok közti szakadék csökkentésére vágynak.A harmadik legfontosabb téma a biztonság, amelynek vonatkozásában az EU-tagállamok közti együttműködés növelését várnák el. A klíma – és környezetvédelem 45 százalék számára fontos, és csaknem ugyanennyien várnák el az EU reformját. Feltünően keveseket érint az ukrán háború, mindössze 25 százalék látná szívesen Ukrajna támogatást, ami pedig az EU bővítését illeti nos, ez alig 10 százalék számára prioritás. Persze a százalékok-számok sora folytatható lenne – más és más az egyes koosztályok, a nők és férfiak véleménye.
A témák, programok persze meghatározzák a majdani eredményt, ami ugyancsak témája a felméréseknek. Jelenleg az ÖVP 22%-on, az FPÖ 28%-on a szocialisták 23%-on, a Zöldek 9%-on, a Neos pedig 15%-on állnak. A DNA-lista és a Kommunista párt mindössze 1-2%-nyi támogatottsággal rendelkezik. (Market-Lazarsfeld-Umfrage vom 30. Mai 2024)