A bécsi galériák is csatlakoztak a Klimt év rendezvényeihez, miközben újabb nagy múzeumok szentelnek kiállítást a szecesszió nagymesterének. Klimt megunhatatlan, ráadásul ezúttal mintha a kiállítóhelyek összehangolták volna a témákat. A látogató tehát biztos lehet abban, hogy az évfordulónak köszönhetően ezúttal tényleg teljes áttekintést kap Klimtről, alkotóművészetéről és személyéről egyaránt.

Miért ne lehetne megünnepelni éppen a fagylaltszezon kezdetét? Bécsben, ahol szeretnek és tudnak örülni az ilyen nagyszabású eseménynek is, megadták a nyitánynak: a bensőséges ünnepségen a tartományi (fővárosi) gazdasági kamara elnök asszonya és a sokak által oly kedvelt schwedenplatzi fagyizó tulajdonosa (az ágazat kamarai szekciójának vezetője) együtt nyalták el idei első fagylaltjukat.

Nem dől be az osztrák nemzeti légitársaság, amely már jó ideje a német Lufthansa leányvállalata. A tekintélyes összeg, amellyel a németek elhárítják a közvetlen csődveszélyt, nem ellenszolgáltatás nélküli adomány: fájdalmas takarékossági intézkedések teljesítése a feltétel.

Az időjárás besegített, és a jó előre kijelölt nyitás időpontjára megérkezett a tavaszi idő is. Persze elvben már március 1. óta ki lehetne ülni a kávéházak, vendéglők utcákra és terekre kitelepedő teraszaira, ám a nyitányt mindig későbbre halasztják. Az idei március 14-i dátum korainak mondható.

Bécsben szeretik a biztonságot, és ez vonatkozik a legnagyobb színházakra is. Ha az igazgatónak nem fáj a feje saját beosztása miatt, évekre előre tudja, hol a helye, akkor sokkal meggyőzőbb programmal állhat elő, hosszú időre előre tervezhet. Jó ez a létesítménynek, a közreműködő művészeknek, és persze a közönségnek is.

A hercegi dinasztia nemcsak hatalmas ingatlanbirodalmat, és mesés műkincs gyűjteményt hagyott a mai utódokra, hanem egyfajta mentalitást is. Kismartonban – Eisenstadtban – évszázadokon át magától értetődő volt a művészetek pártolása, a Fényes Miklós által alapított gyűjtemény gyarapítása, s akkor még nem beszéltünk a kastély zenei életéről, amely szorosan összefonódik Haydn nevével.

Ki hinné, hogy a Bécsi Operaházba hétezren is beférnek? Persze nem egy-egy előadásra, hanem a Bál nevezetes napján, amikor a széksorokat eltávolítják, az épületet pedig illendően feldíszítik. Az idei az 56. ilyen társasági esemény volt, a vendégek között pedig hazai és külföldi hírességek is keringőztek.

A Bécsi Operabál sikere programozott, és ez vonatkozik a nyitóműsorra, az ismert személyiségek megjelenésére, és persze a bevételre egyaránt. Az idei bál egy dologban eltért a korábbi évekétől: elmaradt a szinte már hagyományosnak számító tüntetés.

Még tart a kéz – és lábtörés szezonja – legalábbis, ahogyan az ausztriai hegyi üdülőhelyeken dolgozó baleseti sebészek a novembertől májusig tartó időszakot nevezik. Akit baleset ér, biztos lehet benne, hogy gyors és hozzáértő ellátásban részesül, már csak azért is, mert a Christophorus helikopterszolgálat időben a megfelelő kórházba szállítja. Utólagos fájdalmat a számla jelenthet: egyetlen bevetés minimum négyezer euróba kerül.

Azért nem minden csak Klimt, vagy még nem. Az Albertina egyelőre „beéri” az impresszionistákkal, más intézmények profiljába semmiképpen nem szuszakolható be a szecesszió nagymestere. Az idei múzeumi év valójában február közepén kezdődött meg, a tavalyi nagy kiállítások többségét már lebontották.

A báli szezon csúcspontja az idén különlegesen hideg napokra esik – aligha lehet irigyelni a tűsarkú cipőben, vékony harisnyában a bejárathoz tipegő hölgyeket, még ha hosszú nercbunda is takarja a lenge báli ruhát, és a kocsitól nem is kell túl hosszú utat gyalog megtenni. Az osztrákok és különösen a bécsiek egyébként bál-ügyben nem ismernek tréfát: ezeket a rendezvényeket nagy becsben tartják, nincs az a zimankó vagy hóvihar, ami bárkit is visszatartana a részvételtől.

Kastélyok, várak komor dombok tetején, lágy lankák, szőlővel – ez nagyjából Burgenland, a különös formájú osztrák tartomány. Itt honos az Esterházy dinasztia, amely ma gazdasági és kulturális tényezőként egyre markánsabban van jelen. A magánalapítvány nemcsak a hagyományokat ápolja, hanem kulturális téren új korszerű programokat nyújt, szaporítva a helyszíneket, színesítve a kínálatot, s ezáltal évről évre többeknek szórakozást biztosítva.

Az oly kedvelt bécsi magyar kisvendéglő immár törzsvendég – vagy inkább törzsvendéglátó – a bécsi Szépművészeti Múzeumhoz tartozó Színházi Múzeumban: ezúttal az operett világát bemutató nagy kiállítás megnyitóján ismerkedhettek a meghívottak a magyar étel és ital különlegességekkel. Fodor Mária, a vendéglő tulajdonosa nemcsak a kisvendéglő remek konyhájáról és a vendégek kényeztetéséről ismert: arra érdemes kulturális rendezvények támogatását is szívesen vállalja.

Egyre több bécsi barátom invitál új otthonába – a fővárostól 25 kilométerre, Badenbe. Elragadtatottan mesélnek az új környezetről, a varázslatos kisváros előnyeiről, hozzátéve, hogy egy pillanatig sem okoz gondot a távolság.

A vezérváltás maradhatott volna észrevétlen, hiszen az ORF élén a választási eredménynek megfelelően maradt Alexander Wrabetz, a régi igazgató. A zökkenőmentes „átadást-átvételt” azonban alaposan megzavarta az igazgató egyik személyi döntése, amelynek nyomán a szociáldemokrata ifjúsági szervezet vezetőségéből ismert fiatalember ülhetett be előszobájába irodavezetőként. Néhány hetes vihar után- amelynek ezres nagyságrendű újságírói tiltakozás érkezett, és a Pelinka-családot is érte támadás, Niko Pelinka lemondott, (visszavonta pályázatát) és ezúttal a vezér elfogadta döntését.

Hét év után adja át a stafétabotot Szabados Viktor, a Magyar Diákok Egyesületének (MDE-VUS) elnöke. A Bécsben tanuló magyar fiatalok Tóth Kata elnöksége alatt is számíthatnak az egyesületi segítségre. És persze azokra a bulikra, amelyek nagyonis elnyerték az egyetemisták tetszését, és nagyban hozzájárultak beilleszkedésük megkönnyítéséhez.

Tíz évvel az euró bevezetése után az osztrákok – elsősorban az idősebbek - egy része még mindig schillingben számol, különösen, ha nagyobb összegről van szó. Az évfordulón, amely elválaszthatatlan a közös fizetőeszközbe vetett bizalom megrendülésétől, régi történetek kerülnek elő, no és az elmaradhatatlan felmérések, adatok. Kevés szó esik azonban arról az osztrák férfiúról, akit az euró atyjának is szoktak nevezni.

Jól végződött az osztrákok számára a 2011-es év, vagy másképp fogalmazva, jól kezdődik 2012. A gazdasági válság, az euró körüli bizonytalanság ellenére nemcsak a tripla A besorolást erősítette meg a Moody’s: a kereskedelmi forgalom, a turizmus év végi eredménye és máris körvonalazódó sikeres szezonkezdése biztató jel. Igaz, a takarékossági intézkedéseket így sem ússzák meg az osztrákok.

Az idei újévi koncert műsorát Mariss Jansons állítja össze és ő is vezényli. A siker programozott. A lett származású karmester népszerű Ausztriában és újévkor is helytállt már: 2006 január 1-én egyszer már sikert aratott a Musikverein Aranytermében. Jegyet persze már hónapok óta nem kapni, de a televíziós közvetítés sokaknak kárpótlást nyújt.

Ki ne ismerné a talán leggyakrabban hallható karácsonyesti dalt, a Csendes éjt ? Szülőhazájában, Ausztriában, szűkebb pátriájában, Salzburgban van csak igazán kultusza: december 24-én évről évre különvonat indul a nevezetes dal szülőfalujába, s ott az eredeti helyszínen egészen különleges előadásban lehet részük a jelenlévőknek.