Éppen húsz éve annak, hogy a német Simon házaspár az Ötztal Alpokban egy mumifikálódott holttestre bukkant. Az először szerencsétlenül járt hegymászó maradványának hitt tetemről később kiderült, hogy egy 5300 évvel ezelőtt élt férfiú holtteste, amely azóta is foglalkoztatja a tudósokat. Igaz, ma már sokkal többet tudunk Ötzi egykori életéről és halálról.
Ez már a tizenkettedik Múzeumok Hosszú Éjszakája Ausztriában. Október 1-én összesen 660 múzeum, képtár, galéria, kulturális intézmény várja a látogatókat. Ahogy az évek óta megszokott, Liechtenstein az idén is csatlakozik a rendezvénysorozathoz.
Ilyen boldogság nincs is, mint amilyent ennek a kislánynak a festett oroszlánarcán látni. S hogy hol lehet erre szert tenni? a Bogi Parkban, a gyerekek paradicsomában, Ausztria e legnagyobb beltéri játszóparkjában, ahol persze tucatnyi más szórakozási lehetőség is várja a kicsiket, és az őket kísérő felnőtteket.
Ezt a 14. kerületi címet sok bécsi magyar ismeri, s egyre többen azok közül is, akik még csak tervezik az ausztriai létet. Választásuk nem véletlen: itt kapnak jogi segítséget, tanácsot. Az ezen a címen működő ügyvédi iroda fiatal, magyar származású partnere a jogi egyetem elvégzése óta a magyar ügyfelekre összpontosít.
Ő volt I. Károly császár (IV. Károly király) és Zita császárné/királyné utolsó élő fia. Mexikóban élt, ott hunyt el szeptember 6-án.Kilencvenöt éves volt. Haláláról az osztrák közvélemény két nappal később értesült. Hét gyermeke gyászolja.
Szinte minden bécsi kávéház volt már ideig-óráig az „irodája”. Nagy Zoltán lakást kínálókkal-keresőkkel találkozik, ingatlant mutat az érdeklődőknek, a látogatás előtt-után részletesen tájékoztat, türelmesen válaszol a kérdésekre. Mindezt, ha nem is mindig, de igen gyakran magyarul. Itt, Bécs közepén.
A gyerekek paradicsomában, Ausztria e legnagyobb beltéri játszóparkjában ezen a pénteken késő délutántól különös társaság vette birtokba az éttermi részt. Csak kevesekhez tartoztak gyerekek, minden korosztály képviseltette magát, csinosan megterített büféasztalról szolgálták ki magukat, és ami ennél is furcsább: itt mindenki magyarul beszélt. Vendéglátójuk, Koós Szilárd, a park magyar származású vezetője elégedett. Pont erre vágyott. Ausztriai magyarok kötetlen találkozójára.
Nyáron a kultúrát és/vagy a társadalmi életet kedvelő osztrákok figyelme Salzburgra irányul. Általában nem csalódnak: a program színvonala magas, s nem kevés a jelenlévő celeb. Ők készséggel állnak kamera elé, vagy nyilatkoznak az írott sajtónak, s nem fordítanak hátat a fotósoknak sem. Ami pedig szintén Salzburg velejárója: általában a kisebb botrányokra sem kell sokáig várni.
Ilyenkor Bécs olyan, mint egy igazi mediterrán város. Nem csak a kánikula miatt, inkább a virágözön, a kávéházak és éttermek utcai teraszai, a színes ernyők alatt jókedvűen kávézó, söröző vendégek vidám hangzavara emlékeztet valamilyen igazi déli városra. Talán csak az ablakban, erkélyen száradó fehérnemű hiányzik, ezt ugyanis a házközösségek szabályzatai szigorúan tiltják. Bécs ilyenkor – és még nagyon sokáig, a vénasszonyok nyarába belenyúlva – az utcákon él.
Tíz évvel ezelőtt senki nem gondolta volna, hogy az oly vitatott épületegyüttes, a régi barokkot a legmodernebbel egybeolvasztó Múzeumi Negyed a bécsiek egyik legkedveltebb szórakozóhelyévé válik. Nemcsak az ide telepített múzeumok, az itteni színházi előadások és performanszok miatt, hanem mert olyan jó a tágas udvaron felállított kényelmes ülő-fekvő alkalmatosságokon elnyúlni. A tízéves évfordulót méltó programokkal ünneplik.
Jó háromnegyed év telt el azóta, hogy a Die Presse lehozta a bécsi török nagykövet Ausztriát keményen bíráló - és a kapcsolatokat alaposan megterhelő – interjút. Akkor úgy nézett ki, Kadri Ecved Tezcan marad a helyén. Most azonban mégis távoznia kell: Ankara egy hölgyet küld Bécsbe, talán hogy legalább a nő-ellenesség vádja ne illethesse nagykövetét.
Nyáron nagy a konkurencia. Szép idő van, a városi örömök ilyenkor háttérbe szorulnak, a turisták inkább valamilyen vízparton hűsölnek (mellesleg Bécs ilyesmit is nyújt a Duna holtágának partjain), ha pedig lemegy a nap, rengeteg szabadtéri program kínál kellemes esti szórakozást. Nemcsak akkor érdemes betérni egy-egy kiállításra, ha esik az eső.
Rendkívüli az idei év a szentmargitbányai kőfejtőben: az ötévenként „kötelező” passiójáték miatt 2011-ben elmaradt volna az oly kedvelt operaelőadás. A tulajdonos Esterházy Magánalapítvány azonban egy második, kisebb játszóhely létesítésével lehetővé tette, hogy az idén két helyszínen tartsanak előadást.
A karintiai szlovének a főszereplői annak a regénynek, amellyel Maja Haderlap az idei Ingeborg Bachmann-díjat megnyerte. A német nyelvterület e fontos irodalmi díját az elmúlt 34 évben csak egyszer kapta osztrák, mint ahogy maratoni felolvasás-rendezvény alapján döntő zsűri a többi kitüntetést most is németeknek ítélte.
A főpróbát majdnem elmosta az eső, a bemutatóval szerencséje volt a jó két és félezres közönségnek: a Don Giovanni a szentmargitbámyai kőfejtőben végig élvezhette az idei operabemutatót.
Ez volt a 28. rendezvény a lila tehén jegyében, és legalábbis a látogatók számát tekintve a vorarlbergi Bludenz rekordot könyvelhet el: 33 ezren vettek részt az idei csokoládé fesztiválon. A rendezvény mottója A csokoládétánc volt, s ennek megfelelően a festői városka mind a 75 pontján – amelyet helyszínként használtak –táncra lehetett perdülni.
A kiállítás helyszínére, a Városligeti tóhoz hívta az Esterházy Magánalapítvány partnereit, a rendezvényein közreműködő művészeket, kurátorokat, a Művészeti Díj zsűrijének tagjait, hogy együtt tekintsék meg az Art on Lake kiállítás azon három darabját, amely szeptembertől a fraknói várat illetve a kismartoni Esterházy kastély parkját ékesíti. A vendégek egyúttal első kézből kaptak tájékoztatást az Esterházy Contemporary programról.
A Stephansdom előkelő társaságot fogad július 16-án: a Habsburg Ottó lelki üdvéért tartott requiemre az európai arisztokrácia legjava éppúgy eljön, mint a vezető politikusok, messzi tájról. A temetést és a gyászmisét a család tíz tagjából alakított bizottság szervezi.
Az év első negyedében gyarapította adósságát Ausztria: A március 31-én regisztrált összeg 210, 3 milliárd euró, jócskán több mint az előző év hasonló időszakában, vagy 2010 utolsó negyedében.
Talán vége a Salzburgi Húsvéti Fesztivál körüli legújabb kálváriának: Christian Thielemann és a Drezdai Állami Zenekar (Staatskapelle Dresden) minden remény szerint pótolja majd az űrt, amit Sir Simon Rattle és a Berlini Filharmonikusok váratlan és fájdalmas távozása hagy maga után. Thielemann személye garancia arra, hogy a Karajan által alapított és megálmodott Húsvéti Fesztivál közönsége színvonalas műsorhoz, elsősorban operaelőadásokhoz jut.