Szeptember utolsó vasárnapján parlamenti választást tartanak Ausztriában. A legfrissebb közvélemény-kutatási adatok szerint – és figyelembe véve a nyári EU-választások eredményét is - a szélsőjobboldali FPÖ esélyei a legjobbak a győzelemre. Ha ez be is következik, egyedül nem lesz képes kormányt alakítani. Kérdés, melyik párt szállna be a koalícióba. Horváth Tamás bécsi tudósításában az egyes pártok programjait ismerteti.   

Hét különböző párt nevét találják az ausztriai választók a szavazólapon. A kormányon lévő Néppárt (ÖVP) mellett a Szocialisták (SPÖ), a Szabadságpárt (FPÖ), a Zöldek (Grüne), a Neos (liberálisok), a Kommunista Párt (KPÖ), valamint a DNA-lista méretteti meg magát. S hogy kik és mire szavazhatmnak – arról Bécsből Horváth Tamás tájékoztatja a szervuszausztria.hu olvasóit.  

Nem túlzás azt állítani, hogy az osztrák Szociáldemokrata Párt (SPÖ) élet-halál harcát vívja. A párt Pamela Rendi-Wagner elnöksége alatt messze nem hozta a várt és remélt eredményeket, a vezetést saját soraiból is sok kritika érte. Rendi-Wagner leghevesebb bírálója Hans Peter Doskozil burgenlandi tartományfőnök (volt védelmi miniszter), aki most bejelentette: indul a pártelnöki tisztségért. Rajta kívül még vannak vagy 10-en – a döntés a párt tagjaira vár. Horváth Tamás tudósít a helyzetről.

Ausztriában hat évre választják – mégpedig közvetlenül - az államfőt, vagyis a szövetségi elnököt.  Az előzetes felmérések alapján egyértelműen a jelenleg regnáló elnök, Alexander Van der Bellen a legesélyesebb a győzelemre. Hat kihívója van, akik közül a legtöbben – a jobboldali FPÖ támogatását élvező Walter Rosenkranz kivételével - súlytalanok, és minden bizonnyal még az első fordulóban elvéreznek.  Horváth Tamás összefoglalója:

A parlament felsőháza is megszavazta az általános oltási kötelezettségre vonatkozó törvényjavaslatot, már csak az államfő aláírása hiányzik. Napok múlva a bevezetés első fázisába lépünk, ennek ellenére még számos kérdés megválaszolatlan maradt. A regisztrációs rendszer sem tökéletes, még bőven lehetne finomítani rajta- foglalja össze bécsi tapasztalatait Horváth Tamás.

Februárig önként felvehetik a koronavírus elleni oltást azok az osztrákok, akik eddig ezt nem tették. Utána azonban jön a szigor. Az osztrák kormány tervei szerint február 1.-től kötelező lesz az oltás. A határidőt annak figyelembevételével tűzték ki, hogy a rendelkezés törvényi hátteret, parlamenti elfogadást tesz szükségessé. Előtte hat hét áll a képviselők rendelkezésére mérlegelésre, módosító javaslatok beterjesztésére. E határidő betarthatósága érdekében a törvényjavaslatnak december elejére el kell készülnie.

Az osztrák egészségügyi miniszter óvatosságra inti a kancellárt, aki mihamarabb letenné a maszkot. Dr.Wolfgang Mückstein szerint a belső terekben az év végéig hordani kellene mindenkinek az FFP2-t. Az alig néhány hete kinevezett miniszter hamar összetűzésbe került a főnökével- írja Horváth Tamás bécsi tudósításában.

Ő is a járvány áldozata – ha másképpen is: egész Ausztriát megdöbbentette, amikor Rudolf Anschober szociális- és egészségügyi miniszter április közepén bejelentette lemondását. A háttérben a politikus egészségügyi gondjai álltak, amelyeket viszont a pandémia miatti megfeszített munkatempó és nagyfokú stressz okozott. Horváth Tamás  írása. 

Csekély, de nem lényeges változást hozott a levélszavazatok kiértékelése: a Néppárt (ÖVP) megugrotta a 20 százalékos szintet, az első helyezett SPÖ szavazatainak arányszáma alig változott (41,62 %).  A Zöldek tovább javítottak, a 14,8 százalék az eddigi legjobb bécsi eredményük. Az FPÖ és a NEOS néhány tizeddel visszaesett. Hátra van a koalíció megalakítása, és a tanulságok levonása, amin a szakemberek teljes kapacitással dolgoznak.

Bár a járvány  miatt a szokottnál is több levélszavazat megszámlálására még várni kell, a legfeljebb plusz-mínusz két százaléknyi eltérés aligha változtat az első eredményen. Az SPÖ 41,7 százalékát a második helyre feljött ÖVP (18,7 %) nem veszélyezteti, az eddigi koalíciós partner Zöldek harmadik helye biztosnak látszik (14,6 százalék), s az sem valószínű, hogy a H.C. Strache vezetésével alakult új csapat bejut a törvényhozásba (3,6 százalék).

Pár nap múlva eldől, ki kormányozhatja a tartományi jogú osztrák fővárost a következő öt évben, ki lesz a polgármester és mely pártok politikusaiból  állnak majd a város és a tartomány vezető testületei. Az Ausztriában megszokott televíziós vitáknak talán minden eddiginél nagyobb szerepük volt, hiszen a járvány miatt a politikusok kénytelen voltak kerülni a személyes találkozókat – a levél szavazás is előbb kezdődött a megszokottnál. A pártok egymást túllicitálva hirdetik a programjaikat. Az elképzelésekről, vagy inkább ígéretekről Horváth Tamás bécsi tudósítása tájékoztatja olvasóinkat.

Az osztrák kormány újabb intézkedéscsomagot jelentett be a koronavírus járvány okozta gondok enyhítésére. A célcsoport most a gyermekes családok, a nagyvonalú segítséggel pedig a kabinet azt szeretné elérni, hogy az egészségügyi válságból ne legyen szociális válság.

Egy teljesen új párttal akar a volt FPÖ vezér ismét a politika színpadára lépni, miközben történelmi nagyságú korrupciós vádakkal kell szembesülnie a bíróság előtt. Heinz-Christian Strache, aki az Ibiza-videók néven elhíresült felvételek nyilvánosságra kerülése után kénytelen volt s lemondani a rasszista, szélsőjobboldali pártjában betöltött tisztségéről, most újra vissza akar térni.Ilyen híresztelések már korábban is napvilágot láttak, a legújabb fejleményekről Horváth Tamás számol be.

A burgenlandi SPÖ teljesítményét nem egy ország szociáldemokratái tartják irigylésre méltónak, és persze vágyaik közé tartozik követhetősége is. Ausztria e kicsiny, legkeletibb tartományában ugyanis január végén a tartományi választáson a vörösök megszerezték az abszolút többséget, ezzel kiütve a kormányból eddigi koalíció partnerüket, az FPÖ-t is.  Ugyan hol van még egy európai szocdem párt, amely akár csak hasonló eredménnyel is dicsekedhet?

A hivatalos eskütétel után aligha lesznek heves tüntetések az új türkiz-zöld koalíció ellen: ha lehet is vádolni a Néppártot balra -, a Zöldeket jobbra tolódással, a csúszás leheletnyi, a kifogások elenyészőek és semmiképpen nem fognak tömegeket vinni az utcára. Az új kormány irányvonala a legjobban a szélsőjobboldali Szabadságpártnak fájhat, de neki is inkább az, hogy kiesett a hatalomból. A tömegeket inkább örömmel és bizakodással töltheti el a koalíciós paktum - minket meg irigységgel, itt a határ túloldalán.

A nem éppen rövid kormányalakítási tárgyalások az óév utolsó napjaiban sikeresen lezárultak, és a 2020-as év igazi újdonsággal indulhat - országos viszonylatban ez az első néppárti-zöldek koalíció. A kormány összetételéről sem kell sokáig találgatni, a névsor lényegében már kialakult - igaz, Ausztriában a télvégi ünnepek után inkább csak Vízkereszt után tér vissza hétköznapi élet. Annyi már bizonyos, hogy az egyes területek szakértői kerülnek a tárcák élére, ráadásul a férfi illetve női miniszterek aránya 50-50 százalék.

Nyolc személyes egyeztetés - közülük az utolsó tíz órás - csak annyira volt elég, hogy a két fél, Sebastian Kurz (ÖVP) és Werner Kogler (Zöldek) az "igazi" koalíciós tárgyalások megkezdését elhatározza. Ezzel megnyílik az út az új kormány megalakulása előtt - ám ez korántsem jelent könnyű menetet. Mindenesetre már az is eredmény, hogy a két párt, az előrehozott választásokon első helyen végzett Néppárt (37,5 %), és a negyedik helyet megszerző Zöldek (13,8 százalék) egyáltalán látnak esélyt a megegyezésre.

A menetrend a megszokott: az államfő magához kéreti a parlamentbe bejutott valamennyi párt vezetőjét, és minden bizonnyal a legtöbb szavazatot szerzett párt (Néppárt) élén álló politikust (Sebastian Kurzot) megbízza a kormányalakítással. Utóbbi mérlegeli a koalíció alakításának lehetőségeit, tárgyal, szondáz - miközben sokasodnak az elemzések, értékelések, terjednek a pletykák és szóbeszédek. Ugyanakkor a vesztesek közül sokan levonják a következtetéseket, és lelkiismereti okokból - vagy, mert elegük van a politikából - benyújtják a lemondásukat.

Alig két nappal az előrehozott parlamenti választások előtt nem kétséges, ki, illetve melyik párt lesz a befutó. A második helyre azonban már nem lenne érdemes fogadásokat kötni, mint ahogy az sem igen jósolható meg, hogyan fog összeállni az új kormánykoalíció.

Most, az előrehozott parlamenti választások közeledtével lenne itt az ideje, hogy az úgynevezett Ibiza-videót felhasználják azok, akiknek érdekében áll politikai ellenfelük befeketítése. Az eredmény azonban messze elmaradna a remélttől, hiszen a fő vádpontokban az államügyészség mégsem indított nyomozást. Azért teljesen tisztára sem mosták az FPÖ akkori tisztségviselőit, illetve a videó megrendelőit és kivitelezőit.