Magyar, vagy osztrák cégként vállalkozzak Ausztriában?

Önök kérdeznek, a szakértő válaszol

 
2014. Nov. 8. 08:51

Magyar, vagy osztrák cégként vállalkozzak Ausztriában?

Önök kérdeznek, a szakértő válaszol

2014. november 8., Szombat 08:51

Sok magyar vállalkozó nehezen tudja eldönteni, hogy magyar cégével dolgozzon-e Ausztriában, vagy alapítson-e egy osztrák céget, és annak nevében lépjen-e fel. Szakértőnk, dr. Berényi Ferenc az alábbiakban mutat rá a legfontosabb tényekre és különbségekre.

Ha az osztrák munka csak eseti, alkalomszerű megbízás, azt javaslom, hogy magyar cégünkkel nyújtsunk határon átnyúló szolgáltatást (az osztrákok ezt „Herüberarbeiten”-nek – „átdolgozás”-nak nevezik) – válaszol a szakértő. Ebben az esetben sem telephelyet, sem leányvállalatot nem létesítünk Ausztriában és minden adó- és járulékfizetési kötelezettségünk Magyarországon marad (az SzJA-t akkor fizetjük Ausztriában, ha egy naptári évben az ott tartózkodás túllépi a 183 napot. A TB járulék fizetési kötelezettsége is belép Ausztriában, de csak 24 hónap tartózkodás után – ilyen érvényessége lehet maximum az un. A1 igazolásnak is). A szükséges adminisztrációt (regisztráció, bejelentések, stb.) ebben az esetben is el kell végezni természetesen. A projekt sikeres lezárása után a dolgozók visszatérnek eredeti munkahelyükre, és a cég folytatja hazai tevékenységét.


Ha a piackutatás eredményeképpen, vagy az első néhány projekt sikeres teljesítése után van arra kilátás, hogy tartós, hosszútávra szóló megbízásokat szerzünk a piacon, akkor célszerű egy kisebb, vagy nagyobb ausztriai vállalat létrehozása. A cégformákról már korábban nyújtottunk általános információt. Ebben az esetben Ausztriában fizetjük az adókat és a járulékokat a felvett dolgozók után. Az SzJA alacsonyabb fizetési kategóriáknál kedvezőbb a hazainál, és további előny lehet, hogy a dolgozó jogot formálhat a kint töltött idő után nyugdíjra, és a kint tartózkodás alatt a szociális juttatásokra.


Minden eset más és más, dr. Berényi Ferenc szívesen áll az érdeklődők rendelkezésére a http://www.vallalkozasausztriaban.hu/ honlapon keresztül is.

6 komment:
SjknAE9VMJ | 2017. január 29., Vasárnap 09:42
Thanky Thanky for all this good inomfration!

Pxbqpp05w3i | 2017. január 29., Vasárnap 14:49
Well <a href="http://zcszannnr.com">macimadaa</a> nuts, how about that.

1tCboJPNTrK | 2017. február 1., Szerda 17:57
I'm not easily imedspser. . . but that's impressing me! :) http://wgbmxxtfjbr.com [url=http://toxqwp.com]toxqwp[/url] [link=http://buoonwpucn.com]buoonwpucn[/link]

bj0yaAmy | 2017. február 3., Péntek 23:40
I <a href="http://fgwtcccdugb.com">supospe</a> that sounds and smells just about right.

atoh2OGJ | 2017. február 5., Vasárnap 23:46
Okay I'm covedncni. Let's put it to action. http://eabnre.com [url=http://ntviovtjj.com]ntviovtjj[/url] [link=http://tthwmkx.com]tthwmkx[/link]

BAG | 2018. július 29., Vasárnap 11:12
megértjük, hogy az Európai országok a vállakozások nyereségeiböl adódott adók "hovatartozásáról" vitatkoznak, de az ö vitájukat nem lenne szabad a vállalkozásokra büntetésekkel továbbítani. A legföbb gondot az is jelenti, ha az államok közti megállapodás ugyan létezik, de ez nem egyezö a más országokkal kötött megállapodással. Ilyen pld. ha egy magyar vállakozás Ausztriában az osztrák államtól követelt fióktelep nyitására ugyan hajlana, ahogyan osztrák cégek is nyitnak Magyarországon fióktelepeket, de értelmetlen, hogy ha egy olyan tevékenységröl van szó, ami még ha egy irodát bérelne a vállakozás sem az iroda címén kerülne megvalósításra (mivel nem orvosi, vagy ügyvédi teljesítésröl van szó, ahol az ügyfeleket fogadni illik) miért nem végezhetö az adminisztráció továbbra is a magyarországi vállakozás címén? Miért kötelezö osztrák címet, illetve osztrák irodát fenntartani, holott rengeteg olyan "filiale" létezik Ausztriában, mint a Müller pld, akinek nem hogy irodái nincsenek a helyszínen, hanem még az adószáma is ugyanúgy a német nemzetközi adószám maradt. (ugyanúgy nincsen iroda sem a PAGRO vagy a LIBRO, LIDL, etc üzletekben sem) minden "központilag" intézödik, a logisztikától a bérszámfejtésig. Ha egy magyar vállakozás Ausztriában szeretné bövíteni a körét, mindattól függetlenül, hogy a fennálló vállakozás minden regisztrációt elvégzett, és aktív adószámmal rendelkezik, a külföldi tevékenységeket külön vezeti, az osztrák hatóságok a már müködö vállakozás helyett, egy új vállalkozást gondolnak a cégjegyzékbe bejegyezni új adószámmal, holott ez nem csak hogy felesleges, hanem mint új vállakozás a "kapcsolt vállakozás"-nak is nehézkesen felel meg. Ezen "módszerrel" ha a magyar (anya-) vállalat szerzödést köt egy osztrák partnerrel (mint "jogi személy") nem a magyar vállakozás lesz a kivitelezö, hanem arra (osztrák elképzelés szerint) az osztrák "Zweigniederlassung"-ot kell megbíznia, mivel annak egy külön adószáma és cégjegyzékszáma lesz, és a kivitelezés szerint sem a magyar vállakozás a felös, hanem az osztrák "Zweigniederlassung", holott mint "jogi személy", pontosan ez az elkerülendö. Ugyanezen probléma az is, hogy az osztrák elképzelés szerinti "Zweigniederlassung", mint újonnan alapított cég az "iparüzési jog" alapján még "jogi személy" nélkül is rengeteg lehetöséget kap az önállóságra, holott egy "fióktelep" létesítésénél pontosan az a cél, hogy ez is megakadályozásra kerüljön. További gondok azok is, amikor a megrendelö, vagyis az eredeti magyar vállalat osztrák ügyfele kiköti, hogy a kivitelezés nem adható tovább megbízásként. Vagyis hiába létesítene az osztrák elképzelés szerint egy magyar vállakozás "telephelyet" Ausztriában a kivitelezés megvalósítására, ha azt az osztrák "Zweigniederlassung" mint "továbbított kivitelezöként" nem végezheti el. Vagyis ismételten ugyanazon kérdés marad, mint az elözöekben, hogy miért követeli az osztrák állam, hogy a már meglévö vállakozás egy új vállakozást nyisson Ausztriában ("Zweigniederlassung") ahelyett, hogy a "Müller példája alapján" ugyanazon címmel, ahol az adminisztráció is folyik, illetve azonos adószámmal, amivel az (anya)vállalat az üzleti tevékenységét folytatja maradna? Miért van megkülönböztetés? Amit az egyiknek lehet, azt a másiknak miért nem?

Szólj hozzá:



jooble
BCB Consulting
Bogipark
Ilona stüberl