Bár a korlátozás- és az új finanszírozás - legfeljebb 2019 őszétől léphet életbe, egy ideje már megindult a találgatás, vajon mely karokra vonatkozhat a szabályozás. Első helyen a jogi egyetem esélyes a létszámkorlátozásra: ez a legkedveltebb szak, ősszel 4500 hallgató iratkozott be, amivel szemben igencsak sovány eredmény, hogy tavaly alig 1400-an diplomáztak, vagyis a hallgatók harmada menetközben meggondolja magát. A második a népszerűségi listán a gazdaságjog, amelyet a gazdasági egyetemen oktatnak, különösen, amióta az általános közgazdasági karon életbelépett a korlátozás. Ami a népszerűségi listát illeti, a sorban a következő a pedagógia, a szociológia és az anglisztika.
A felvételi plafon megszabása először a publicisztika-hallgatókat érintette: ez a fakultás nem volt képes állni a rohamot, nem beszélve arról, hogy a végzősöknek sem volt túl sok esélyük munkahelyre. Ugyancsak meghatározott számú elsőévest vesznek fel a már említett gazdasági egyetemen kívül az építészeti, informatikai, gyógyszerészeti és biológia szakra.
Most viszont olyan karokat is érinthet a kvóta, amelyeken nincs is nagy túljelentkezés. Ilyen a vegyészet, amely nem szerepel a húsz legkedveltebb szak között. Elvben nem tűnik soknak az 1200 elsőéves, ám nincs ennyi laboratóriumi hely, vagyis az egyetem nem tudja biztosítani a teljes körű képzést. A korlátozás eldöntött szándék, az azonban még nem alakult ki, minek alapján szabják majd meg a megengedett létszámot. A legvalószínűbb kiindulási pont a végzősök száma, amihez a reális lemorzsolódásokat figyelembe véve még 20 százalékot hozzáadnak. Vagyis jogra nagyjából 1700 elsőéves kerülhetne be. Így talán sikerül kigazdálkodni azt a plusz 500 millió eurót, amire 2019/20-as tanévben szükség lesz, ha az egyetemek a hallgatói létszám alapján kapnak támogatást.
.png)
