Orbán Viktor uralkodási technikája mindmáig változatlan és mindig sikeres volt – írja a Der Standardban megjelent kommentárjában Paul Lendvai

Magyarországon nincs már egyetlen jelentős példányszámú, szabad újság és - az RTL kivételével-  egyetlen ténylegesen független TV és rádióadó sem – írja Paul lendvai a Der Standard című bécsi napilapban.

A hivatalos politikai elvárás ellenére a magyarok nem tudnak ellenállni a nyugati csábításnak, és szívesen esznek bécsi szeletet (igaz, sertés húsból) és frankfurti virslit (mustár nélkül). A magyarosítás már nagyon régen megkezdődött, még mielőtt a 69 éves bejárónőnk Paula Müllerként megszületett volna. Most Sipos Ibolyának hívják. Magyarországon a Mickey Mouse-t is Miki Egérnek nevezik. Ha mindez még csak groteszknek is tűnhet, a gazdasági életben és a bankszektorban ez már komolyabb –írja a Wiener Zeitung vendégkommentár rovatában, Karl Schultes történész, politológus, Magyarországon működő osztrák vállalkozó.

A magyar szükségállapot törvényre adott bizonytalan reakciók megmutatják, hogy amíg egy tagállamot nem szigetelnek el ugyanúgy, mint Ausztriát 2000-ben, addig az azt tesz az EU-ban, amit csak akar – írja Alexander Dworzak és Martyna Czarnowska. a Wiener Zeitungban megjelent cikkében.

Az idei tanévben kereken ezerötszáz ausztriai iskolában nem csak tankönyveket, hanem laptopokat illetve tableteket is osztanak: a tizenegy illetve tizenkét évesek – az ötödik-hatodik osztályosok - kapják a digitális oktatásra alkalmas eszközöket. Az adományozó az oktatási minisztérium, amely előzetesen felmérést készített az érintett iskolákban.

Ausztriát is elérte az energiaár emelkedés és ennek következtében szinte valamennyi termék drágulása.  A kereskedők a megnövekedett költségeket azonnal az áruk és a szolgáltatások eladási árához csapták, ami természetesen a lakosság részéről felháborodást, rossz hangulatot váltott ki – írja honlapunknak Bécsből Horváth Tamás.

Magyarországon a kormány gyorsított eljárásban biztosít magának fokozott ellenőrzést a kulturális élet felett-  írja Kathrin Lauer, a Wiener Zeitung budapesti tudósítója.

Valami pozitív, valami biztató kellene – tudnak-e ilyesmit a pénzügyekben jártas szakemberek mondani olvasóinknak? János Zsolt MAS, rovatunk állandó szerzője nem ámít, tudja, hogy a jelenlegi hangulat, a közelben dúló háború, a gazdasági bajok, az egekbe szökő infláció, a globális bizonytalanság közepette aligha lehetséges csak úgy, egyszerűen valami pozitívet mondani. De a bátorításnak igenis van helye, s ezt a véleményt nem is egyedül képviseli: az AL&E Consulting tréneri körének résztvevői egy emberként vallják ugyanezt.

A színvonalas gyerekelőadás fontos: nemcsak mert segítség a szülőknek, hogy programot nyújtsanak gyermekeiknek, hanem mert a legjobb módja fontos ismeretek átadásának. Plusz pont, ha idegen nyelvi környezetben a család anyanyelvének használatát mélyíti el az előadás. A 2016 óta Bécsben működő SVUNG színház az Ausztriában élő magyaroknak biztosít ilyen lehetőséget. Függetlenként, a határon túl megengedheti magának, hogy a Magyarországon oly vitatott, sőt tiltott Meseország mindenkié című könyv feldolgozását vigye színre.

Bécs ismét tanújelét adta, mennyire kedveli a belvárosi kis magyar éttermet, az Ilona Stüberlt, és mennyire nagyra tartja a tulajdonos, Fodor Mária munkáját. Nem ez az első elismerés – de talán mind közül a legnagyobb: Bécs tartomány arany érdemjelével tüntették ki a vendéglő tulajdonosát.

Az utóbbi napokban sokakban  felvetődik a kérdés: mi lesz ezzel az Evergrande üggyel? Milyen mértékben lehet ránk hatással? A választ rovatunk pénzügyi szakértőjétől, János Zsolt MAS pénzügyi tervezőtől várjuk – aki szerint logikusnak mondható, hogy jelenleg ez a TÉMA. Már csak azért is, mert a sajtó azonnal ráharapott az érlelődő botrányra. Szerencsénkre János Zsolt maga is sokat foglalkozott ezzel a témával.

Igen sok ismerős és ügyfél – köztük a szervuszausztria.hu több olvasója – keresi meg rovatunk állandó szerzőjét, János Zsolt MAS pénzügyi tervezőt azzal a kérdéssel, vajon az őket elárasztó rekláminformációkat mennyire lehet komolyan venni. A cikkben megadott magyarázat most nekik szól és mindazoknak, akik nem fogalmazták meg aggályaikat, de foglalkoznak a témával. Különösen indokolt ez, mert ilyenkor, szükség idején, sokan veszítik el az állásukat, s közülük nem kevesen igencsak hajlamosak bedőlni a kreatív csalóknak… Abban a reményben, hogy most aztán megtalálják az aranytojást tojó tyúkot. 

Két szűk esztendő után az idén végre csaknem a régi kapacitással várják a látogatókat a bécsi karácsonyi vásárok. November 11-én nyitott az első – az Opera mellett 11 standdal –, és néhány a nagyobbak közül, mint például a Stephanskirche előtti. A többi, összesen tizenhét a követi a példát. Utolsónak marad az idén, takarékossági okokból november 19-én a Városháza előtti, amely idén nem is a legnagyobb: a Spittelberg mondhatja magáénak ezt a büszke címet,  a maga 125 standjával. Mégis, a tapasztalatok szerint a legtöbb látogató a Városháza előtt fordul meg - talán a nagyon központi elhelyezkedés miatt, vagy, mert rendezői a legrutinosabbak a látványtervezésben, s ennek megfelelőn valóban varázslatos hangulatot teremtenek a parkban.

Lehet, hogy ez az idei bécsi szivárvány-ünnep – a másság felvállalásának ünnepe – kicsit kevésbé lesz látványos, mint az utóbbi években: ez is a járványnak tudható be. Igaz, sokan úgy vélik, most tér vissza a gyökerekhez ez a rendezvény. Június 19-én ugyanis a felvonuláson csak gyalogosan, kerékpárral, esetleg kerekes székben lehet részt venni, elmaradnak a járművek, a hatalmas teherautók, platójukon színes életképekkel. Nem utolsósorban kötelező a maszk viselése, és a minimum egy méteres távolság tartása.

Bár még messze nem vagyunk túl a pandémián – most az Omikron szedi az áldozatait a ki tudja hányadik hullámban – ám természetesnek vehető, hogy a nagy szervezeteket fejlesztő cégek már előbbre tartanak. A járvány utáni élettel foglalkoznak, azzal, hogy az erőteljes digitalizáció minden téren az eddigitől eltérő utat mutat. Rovatunk állandó szerzője, János Zsolt MAS a lehetőségeket vázolja fel – nem kerülve a provokatív kérdéseket sem.

Tulln csak egy ugrás Bécstől – aki idáig eljut, jól teszi, ha  kicsit továbbutazik, akár négy- akár két keréken, vagy síneken. Érdemes. A nagyjából húszezres lakosú alsó-ausztriai kisváros csinos főterével, gondozott házsoraival, virágos parkjaival és a szépséges Duna parttal kellemes látvány – de tud ennél többet is: itt született 1890-ben Egon Schiele.

A koronavírus járvány napjaink elsőszámú témája, de ott van közvetlenül utána a másik legnagyobb érdeklődésre számot tartó- ráadásul nem függetlenül tőle -: az infláció. Határon innen és túl egyre csak kúsznak fel az árak, így nem csoda, hogy a szakember – János Zsolt MAS - mostanában olyan kérdést is kap, mint hogy: ”Megtörténhet esetleg, hogy a központi bankok kezéből kicsúszik az infláció?” Pedig eleget hallani azt is, hogy ez az infláció inkább átmeneti jellegű. Akkor hogy lehet, hogy az árszint folyamatosan emelkedik?

Határon innen és túl sokakat foglalkoztat az infláció, vagyis, hogy mi idézte elő a régen nem látott mértékű áremelkedéseket. Ugyancsak nem országhoz kötött azoknak a fanatikusoknak a véleménye, akik fennhangon hirdetik: a pénzmennyiség vezetett az inflációhoz, tehát ha az emberek az ő termékeiket megvásárolnák, akkor egyszeriben minden rendbe jönne. Az elméletekről és a kiútról rovatunk szakértőjét, János Zsolt MASt kérdeztük.

Alexander Thiemann osztrák zongoraművész, jóképű, tehetséges, híres, népszerű – és nem létezik. Pontosabban nagyon is létezik, de csak egy elképzelt világban. Ő a főszereplője ugyanis Mörk Leonóra legújabb regényének, a Holdfény szonátának, amely különféle osztrák helyszíneken, Bécsben, Dorfgasteinban, Anifban, de mindenekelőtt Salzburgban játszódik. A szerzővel Szabó Z. Levente beszélgetett.