János Zsoltt MAS |
E kör tagjaként Ildikó, Zsuzsa, Nóra és Zsolt úgy látja, hogy mindannyian egy csónakban eveznek, tanácsadók és azok az emberek, akiket tanácsaikkal segítik. – A témák negatív, avagy pozitív tudomásul vétele egyaránt nagy energiát kíván, így aztán – mondja Iványi Ildikó, az AL&E Consulting trénere, – úgy döntöttünk, hogy elfogadjuk a keretfeltételeket a folyamatban lévő változások fontos részeként.
Szervezeti- és menedzsmentfejlesztési szakemberekként e témák közül több tulajdonképpen segítségnek is tekinthető. – Emlékszem – mondja János Zsolt – néhány évvel ezelőtt még stressz helyzeteket kellett kitalálnunk, hogy az ügyfeleinket kizökkentsük a komfort zónájukból. Gyakran azt a választ kaptam, hogy ilyen elképzelhetetlen helyzetnek semmi realitása….Ma sokkal nehezebbek a napi viszonyok, mint amit annak idején ki tudtunk találni – mondja János Zsolt, az AL&E Consulting mestertrénere. – 14 napos TIMEOUT ZONE videóinkkal rövidesen pozitív impulzusokat nyújtunk a következő projektekből:
https://www.youtube.com/watch?v=Sh6K70ifgQk&feature=youtu.be
A legtöbb ember szeretné megtartani a megszokott keretfeltételeket ezért aztán különösen hajlamosak befogadni a jelen helyzet megváltoztatását célzó negatív megnyilatkozásokat. Az agyunk sajnos nagyonis fogékony a pesszimisták kijelentéseire, és ezek jobban hatnak ránk, mint az optimistákéi. Ezt igazolják a Harvard Egyetem felmérései is. Az agyunk „továbbszövi” a negatív képeket, amelyek ráadásul érzelmileg is rajtunk ragadnak. Nem elég egyszerűen csak valami bizakodót mondani, az optimistákat ugyanis afféle álmodozóként, naiv emberekként elutasítjuk. Nem mintha az optimisták ignorálnák a problémákat, csak éppen pozitív gondolkodásmódjuknak köszönhetően úgy vélik, hogy azok idővel megoldódnak, és nem bénítják le magukat negatív gondolatokkal.
Ha sikerül ebből a szemszögből tekinteni valamennyi időszerű témát, akkor a problémák egyszerűen csak egymás után megoldandó feladattá válnak.
Vegyük például a mostanában újra fellángoló vitát a munkatársak megfelelő bérezéséről.
Iványi Ildikó |
Sok területen egyre nagyobb az átláthatóság, ami mindkét félnek, a vállalatvezetőségnek és a munkatársaknak is segít. Ahhoz, hogy az érintettek valóban élvezzék az előnyöket, döntő fontosságú, hogy mindkét fél foglalkozzon a következő kérdésekkel:
- mi a tényleges üzleti modellünk?
- mivel keressük a pénzünket, amit azután a munkatársaknak bónusz vagy bér formájában kifizetünk?
- mindenki tisztában van azzal, hogy mivel kell valójában foglalkoznunk, ha sikeresek akarunk lenni?
A kérdések meglehetősen banálisaknak tűnnek, ám a munka világában még mindig igen sokan hiszik azt, hogy a vállalkozó csak azért van, hogy neki munkát és fizetést adjon.
E látásmód védelmezésének szándéka természetesen nagy naivitásra vall. Sokak számára már az is óriási lépés, ha térfelet váltanak és megkérdezik önmagukat, a meglévő üzleti modellen belül mit tehetnek annak érdekében, hogy közös sikereket érjenek el.
A másik oldalon a vezetők is feltehetik a kérdést, mivel tudjuk a munkatársakat arra ösztönözni, hogy többet foglalkozzanak a fontos témákkal - vagyis az én nézőpontomból pontosan ezekkel az egyszerű kérdésekkel és világosan meghatározott feladatokkal.
Ezen felül a vezetők számára fontos felmérni a munkatársak egyéni motivációját is, hogy pontosan tudják, miként alakítható ki mindenkor az elmélet - gazdaságosság – társadalom - hatalom –hagyomány – harmónia értékeinek motivációja.
Amikor a modelljeinkről mesélünk, sokaknak ezek nehezen érthetőek, mert alig van olyan hasonló képződmény, amit át lehetne venni. Már az iskolában a gyerekeket sem fejlesztik, hanem értékelik, osztályozzák. Ebből sajnos fordított viselkedési minta adódik. Nem a fejlődés és ezzel együtt a produktív hiba kultúrája válik beidegződéssé, hanem a törekvés jó jegyek szerzésére. – A síliften – meséli János Zsolt egyik friss élményét – érdekes vitába bonyolódtam a fiammal egy bizonyos kérdésben. El volt ragadtatva és azt kérdezte, miért nincs lehetőség ilyen vitára az iskolában? A kérdésemre, miért nem teszi fel ezt a kérdést a tanárának, azt felelte: valószínűleg akkor rosszabb jegyet kapna. Ilyesmit már tapasztalt más osztálytársaival kapcsolatban. Azután arról beszéltünk, hogy szerintem legalább egy kérdés feltevését mindenképpen megengedheti magának. A tanár reakcióját aztán majd megint megbeszéljük. Én mindenképpen támogatom, hogy legyen öntudatos, ahelyett hogy meghunyászkodik a jobb jegyért.
Elekes Zsuzsa |
A gazdaságban és a vállalatoknál ugyanezek a témák vannak jelen. A beidegződések éppen ebből az iskolarendszerből jönnek.
– Ahhoz, hogy megoldásokat találjunk a vállalatoknál, előbb meg kell állapítanunk, hogy egy bizonyos helyzetben ki a haszonélvező, a társ, az áldozat, a megfigyelő. Az alapelemzés a valós helyzetre épül, amit személyiségelemzés és motivációs struktúrák pótlólagos programjaival egészítünk ki – mondja Elekes Zsuzsa, az AL&E trénere.
Scheele programjai és a Zenger Folkman szerinti kiértékelések segítenek a vállalatokkal együtt nevesíteni a konfliktusokat és az elméleti megközelítést az aktuális helyzethez igazítani.
Mindig problematikus, ha az egyes emberek nagyon mereven ragaszkodnak eredeti álláspontjukhoz és nem hajlandóak továbblépni. Ilyenkor azzal szoktak előállni, hogy mindenki nagyon negatív és senki nem képes valami pozitívet mondani. Az ilyesmi veszélyeztetheti az egész vállalatot. Hiszen ilyenkor elmaradnak az erőteljes döntések. A tulajdonosoknak és a menedzsereknek nem szabad félniük a nehéz döntésektől, mert éppen az ilyen gyöngeséget gyorsan kihasználhatják – mondja Ách Nóra, az AL&E szakértője.
Ács Nór |
Minden javaslatunk esetében és a munkánkban előfeltétel, hogy az emberek saját magukra és a tudásukra hagyatkozzanak, és akarják a reflexiókat.
Ahogyan a fiamnál is, a kérdések feltevésének hajlandóságához hozzátartozik az a vágy, hogy fejlődjön és megtanulja a lehetőleg független következtetések levonását.
„A változás hol akarat, hol képesség, hol lehetőség” … „Az akarat és a cselekvés között azonban sok esetben igen nagy a szakadék”.
A következtetés tehát:
1. Az új folyamatok új reakciókat kívánnak, amelyeket gyakorta ki kell kényszeríteni.
2.Egészen idős korunkig lehetünk olyanok, amilyenek lenni akarunk és nem olyanok, amilyeneknek lennünk kell. A szerepeket le kell vetkőzni.
3.A másoktól származó értékelés befolyásolja a változást, ezért mindig pozitív környezetbe kell kerülni
4. A legegyszerűbb, ha a külső impulzusok találkoznak a belső motivációval és pozitív érzelmeket keltenek.
Éppen az ilyen ideális támogatás érdekében János Zsolt és az AL&E tréneri köre javasolja a részvételt Sasfészekből programukban. Három napra visszavonulunk Ausztriába, a Mariazell körüli hegyekbe.
A részletek itt tekintetők meg: https://www.menedzserkepzokozpont.hu/esemeny/Sasfeszek_program.html
Személyre szóló ajánlatok ugyancsak tőlük kérhető.