Szakértőnk előjáróban röviden összefoglalja a hátteret: az Evergrande egy óriási ingatlanfejlesztő cég (lehet, hogy csak volt) Kínában. Mellesleg gyakran már akkor eladták az ingatlant, mielőtt az felépült volna.  Majd további ingatlanokat vásároltak, és „előre” adtak el még meg sem épült ingatlanokat. Ezen túlmenően Kínában az embereknek erős meggyőződése, hogy ingatlan birtoklása esetén „semmi” nem történhet.  Ezért erre a területre túl sok pénz áramlott. A játszma egy ideig nagyon jól ment … egészen néhány héttel ezelőttig, amikor a hatalmas adósságteher egyre nyomasztóbbá vált. Ugyanakkor a kínai kormány (az ingatlanpiacba is) szabályozókkal avatkozik be, mert ezen a területen már túl sok a befektetés. Így például korlátozták a házaspárok lakásvásárlási lehetőségét. (Hírek szerint néhány házaspár akár el is válik, csak hogy még egy lakást vásárolhasson).. 

Másrészt a vállalatnak (amint ez kínai cégeknél gyakori) számtalan egymásba fonódó leányvállalata van.

Tény: a vállalat adóssága 300 milliárd dollárra rúg.

Pontosan ez az, amit tudnunk kell. Vagy inkább tudhatunk – hangsúlyozza János Zsolt.

Az összes többi, a világhálón felbukkanó jelentés némiképp polarizálódik, ám egy dologban a legtöbb szakértő egyetért: az Evargrande nem fog pénzügyi válságot kiváltani.

Ezt jól meg kellene jegyezni.

Ugyanakkor nem árt emlékezni a 2007-es esztendőre. Akkoriban is hangsúlyozták „Európát nem érinti az USA ingatlan-válsága”.  Hogy ezután mi következett, azt jól tudjuk: néhány hónappal később a piacok teljesen bedőltek.

Nos, az alapvető probléma az, hogy a kínai függönyök mögé még kevésbé láthatunk be, mint annak idején az ingatlan- majd bank- majd pénzügyi válság kulisszái mögé.

A Lehmann-hasonlat sántít

A pénzügyi válság csúcspontja (nem a kiváltó oka) egyébként a Lehmann-csőd volt. A cég annak idején 200 milliárd dolláros adóssághalmazt hagyott maga után. Ahogyan említettük, az Evergrande esetében ez az összeg 300 milliárd dollár. . Azonban akkoriban még „rosszabbak” voltak a világméretű összefonódások, amelyek a másodlagos-válsággal kerültek napvilágra. Egyszerűbben fogalmazva: olyan kötvényeket barkácsoltak, amelyekbe kisebb bonitású adósokat vontak be. Ezeket az értékpapírokat azután veszélyes hulladék (Toxic waste) névre keresztelték. Sajnos túl későn.

És most felvetődik a kérdés, vajon milyen következményei lehetnek egy Evergrade-csődnek. Ami a részvény árfolyamot illeti, annak történetesen már mindegy, amúgyis már a pincében van. A részvények különben a legmesszebbmenőkig kínai kezekben vannak/voltak.

300 milliárd nem gyerekjáték

Azt mindenesetre nem tudjuk, milyen következményekkel járna ez a csőd Kína, illetve a kínaiak számára. 300 milliárd nem gyerekjáték. És ha most kínaiak százezrei nem jutnak hozzá a már kifizetett (és még fel sem épült) lakásaikhoz, az kihat a további fogyasztásra. Nem beszélve az Evergrande székhelyén, Sencsenben várható tiltakozásokról.

Emellett a Caixin című kínai gazdasági magazin jelentése szerint az Evergrande katasztrófa 4000 céget és 3,8 millió munkahelyet érint közvetve. 

Nyugatról tekintve az ügyre János Zsolt három lehetőséget lát:

1. Az Evergrande valahogy még mindig összeszed annyi pénzt, hogy legalább az esedékes kamatterheket kifizesse. És akkor majd meglátjuk. Ami persze nem jelenti a probléma megoldását.
2. Az Evergrande csődbe megy, ami dominó-hatást válthat ki sok más cégnél és szorult helyzetbe hozhatja Kína számtalan más cég-területeit. Itt megoszlanak a vélemények, vajon egy Evergrande-csőd tényleg világméretű válságot vonna-e maga után. Végülis 300 milliárd dollár nem aprópénz.
3. A kínai kormány megoldja az Evergrande-problémát.

Feltehetően van még tucatnyi más megoldási lehetőség. János Zsolt azonban a nyugati világ képviselőjeként látja az ügyet. Elképzelhető a 2. és 3. változat kombinációja. Vagyis a kínai kormány hagyja csődbe menni az Evergrande-t, de sok lakásvásárló megmentőjeként lép fel, amennyiben a megbízásokat másik ingatlanfejlesztőhöz irányítja át. Akárhogyan is kellene aztán ezeket finanszírozni.

Mindenesetre ennél sokkal erőteljesebb múltbéli piaci mozgásokból már megtanulhattuk, hogy sem a mohóság sem a pánik nem jó tanácsadó. 

Ilyen és ehhez hasonló témákat beszélnek meg a szakértők naponta a „PFS Kávézaccból” című podcastokban – amelyek ezen a linken érhetők el:  https://pfspartners.hu/podcast/  –  és a heti videókban.  Mindezt annak érdekében, hogy az érdeklődők a híreket józanul értékelhessék. Kis ízelítő a legutóbbi podcastokból:

1. Mennyit tanultunk a Lehmann csődből?
2. Ezzel a befektetéssel milliomos lehetsz....
3. Mikor érdemes eladni?
4. Hogyan kezeljünk piaci bizonytalanságokat?
5. Érdemes még aranyat venni?

Élőben pedig az érdeklődök október 19 –én az újabb díványbeszélgetésen találkozhatnak a szakértőkkel, akik válaszolnak kérdéseikre.

A Díványbeszélgetésre itt lehet jelentkezni: https://pfspartners.hu/divanybeszelgetes-a-tokepiacrol/