Rovatunkban állandó szakértőnk, János Zsolt keresi a választ. – Igaz – mondja, hogy a gazdasági jelek a beszállítási láncok lassú helyreállítását mutatják. Ezek a jelek főleg az autóiparból fontosak, mert az aktuális beszállítási problémák onnan indultak ki. Vagyis ha ebből az ágazatból az ellátási számok javulásáról hallunk, ez azért is lényeges, mert az aktuális infláció oka - a magas kereslet mellett- az ellátási láncok elakadása.
Az aktuális helyzetben a második pozitív lépés Joe Biden és Kína online tárgyalása, valamint az összehangolt lépések Indiával, Japánnal is. Több ország megnyitja a stratégiai tartalékokat, amíg az OPEC emeli a napi olaj kitermelést. Ez a lépés is segíteni fog az infláció csökkentésében.
Az infláció legalább három különböző témára osztható: fogyasztói árindex (VPI) - befektetési árindex (API) - és a maginfláció. Mielőtt tovább vizsgálódunk, lényeges megjegyezni, hogy az általunk ismert infláció a fizetőeszközök, tehát a FIAT rendszer jelensége.
A központi bankok a maginflációt figyelik, aminek egy része a fogyasztói árindex. Eddig az volt a cél, hogy ez 2% alatt legyen. Egy ideje megváltozott a kommunikáció: a cél, hogy a maginfláció átlagban a 2% közelében legyen! Ez elég lényeges változás, mert egy átlag érték számítása elfogadja az aktuálisan magasabb inflációt is. Ez azt jelenti, hogy a központi bankok nem úgy és olyan mértékben fognak kamatot emelni, mint ahogy azt eddig tették volna. Lassan, kellő előkészület után megváltoztatták a kifejezések mögötti magyarázatokat. Az eddigi”átmeneti” definíció heteket, hónapokat jelentett. Most már negyedévekről vagy egy pár évről beszélünk. A FED legaktuálisabb válasza az átmeneti kérdésre: "Minden, ami nem állandó, az átmenetinek tekinthető."
A fogyasztói árak inflációja az, amit az emberek a napi életben éreznek. Ez az oka annak, hogy aktuálisan az infláció témája újra napirendre került: az árak emelkedése a legrohamosabb, és ez érinti a legtöbb embert. Főleg azoknak kemény ez, akiknek nincs annyi tökéjük, hogy be tudjanak fektetni. Szó szerint napról napra élnek. Márpedig az ilyen létet nehéz előre kiszámítani, ráadásul a fogyasztók pszichológiai állapota is befolyásoló tényező.
Az infláció azért is problematikus, mert a fizetések nem emelkednek olyan gyorsan, mint a napi élet költségei. Ez pedig társadalmi és politikai feszültségeket okozhat.
A fogyasztói árindex éveken keresztül úgy tűnt, hogy nem növekedett. Annak ellenére, hogy a pénzügyi válság után először az amerikai FED lépett fel nagyon aktívan, majd az EKB másfél év késéssel. Ez hiba volt, de ezt most már nem tudjuk változtatni.
Visszapillantva, az infláció eddigi emelkedése mindig akkor történt, amikor az emberek a bizonytalanok voltak jövőjük tekintetében. E bizonytalanság miatt, amit válságok, háborúk váltottak ki, az emberek akár előre is hozták tervezett kiadásaikat.
Azt senki sem láthatta előre, hogy egy globális pandémia és a lezárás hova fog vezetni.
A COVID új reflexeket váltott ki:
- mivel a fogyasztóknak otthon kellett maradniuk, elkezdtek online vásárolni;
- azt mondták, akkor ez az idő a legjobb a házuk/lakásuk felújítására;
- emiatt pedig megrohamozták az építő anyagot árusító bevásárló központokat.
Ezek a jelenségek az USA-ban még erősebbek voltak, hiszen ott jelent meg legelőször a "helikopter pénz" is. Vagyis támogatásokat kapnak, amelyek révén jóval kevesebbet keresnek, mint a rendes munkában, igaz, az nagy kérdés, hogyan lehet majd visszafinanszírozni ezeket a támogatásokat.
Ami már évtizedek óta az FIAT rendszer – a fedezetlen pénzkibocsátás - inflációját mutatja, az az asset price index(API), tehát a tárgyi értékek indexe. Innen nézve emelkedik a részvények, ingatlanok, régiségek, nemesfémek ára. Minden, ami tárgyi érték, az a FIAT-on kívüli tároló eszköz. A Kripto valuta is az ilyen befektetési formához tartozik. Ezek a nem-pénzbeli eszközök mind olyan befektetések, amelyek hátterében az az érzés kerekedik felül, hogy értékállóak, mert nem lehet őket végtelen mennyiségben előállítani. Ez az érzés sokaknak azt a biztonságot nyújtja, hogy a vásárlói érték csorbítatlan marad.
Mindezt persze csak az veszi észre, akinek van a FIAT rendszeren kívüli befektetése is, vagyis alapjában van befektethető tőkéje.
- Lényeges tehát - mondja János Zsolt -, hogy honnan nézzük a változásokat? Ha a FIAT rendszerből, mert a mérce a havi fizetés, akkor nagyon növekednek a tárgyértékek és ez akár felettébb spekulatív játéknak tűnhet...
Ha viszont a tárgyértékek oldaláról nézünk vissza a FIAT rendszerre, akkor eróziót látunk, amit a nemzeti bankok néha kamatemelésekkel próbálnak picit kompenzálni, de ez nem sikerül, a reálhozam tovább is negatív.
A gazdasági folyamatokat érintő infláció 2022/2023-ban fog újra csökkenni, ami azonban nem jelenti azt, hogy a fogyasztói árindexek csökkenni fognak!
Összefoglalva: akkor is, ha úgy tűnik, hogy a központi bankok kezéből kicsúszna az infláció, meg lehet állapítani, hogy a tömeg nem ugyanarra figyel, mint a pénzügyi ágazat. Így az embereknek további kérdéseket kell feltenniük:
1) Mekkora összeget tartok meg FIAT rendszerben a napi élet finanszírozásához?
2) Hogy nézzen ki a befektetési portfolióm, milyen stratégiával, milyen eszközökből állítom össze?
3) Mikor és mennyit hozok vissza a FIAT rendszerbe?
Erről a kérdésről János Zsolt és szakértő kollégái a naponta megjelenő – és az alábbi linken lehívható - podcastban is beszélgetett:
Akit a téma még mélyebben érdekel, részt vehet a következő online webináron - "Díványbeszélgetésen". Jelentkezni az alábbi linken lehet.
.png)
