Sikeres Don Giovanni a kőfejtőben

 
2011. Júl. 12. 17:42

Sikeres Don Giovanni a kőfejtőben

2011. július 12., Kedd 17:42

A főpróbát majdnem elmosta az eső, a bemutatóval szerencséje volt a jó két és félezres közönségnek: a Don Giovanni a szentmargitbámyai kőfejtőben végig élvezhette az idei operabemutatót.

A szenvedélyes „opera-csinálók” már hetekkel korábban megszállták a, ám a csapat ennél sokkal régebben dolgozik a projekten. A kétszáz közvetlen közreműködő mellett nagy szerepet kapnak a látványtervezők, hiszen itt a hangulat évről évre kicsit hollywoodi. Tűzijáték, és igazi tűz a színpadon, a lángoló, felemelkedő hintó látványa, különleges, a drámai cselekményt még jobban alátámasztó fényhatások kápráztatják majd el a nézőt ( Fabrice Kebour munkája). A díszlettervező (Paul Zoller) „civilben” építész, s ez meg is látszik azon, amit a színpadra varázsolt. Falemezekre nyomott hatalmas fotókkal dolgozott, az egyes elemek úszó jégtáblák képzetét keltik, s mindez a természetes környezetbe, a fantasztikus sziklákba illeszkedik be.

Persze a látványon kívül fontos maga az opera is. Joachim Arnold, a fesztivál – és az Esterházy Magánalapítvány - új művészeti igazgatója, a berlini Komische Operben rendszeresen dolgozó Thilo Reinhardtot kérte fel a Don Giovanni rendezésére. Az előadás a legnagyobb mértékben igyekszik kihasználni a kőfejtő környezeti adottságait, hat az érzékekre, a pompára, összpontosít a dekadenciára és az ellentétekre. A történetet a mese és a fantasztikum birodalmába helyezi át, Reinhardt számára azonban az is fontos, hogy Don Giovannit ne csak nőcsábászként, hanem radikális önmegvalósítóként mutassa be, aki felvillantja az új szabadságban rejlő lehetőségeket.

A fesztivál saját, 45 tagú zenekarát Johannes Wildner vezényli. Augusztus 28-ig 21-szer játsszák az operát. A 46 ezer jegyből 40 ezer elővételben elkelt. vagyis a szerencsések egy-egy még bejutnak.

Az Esterházy Magánalapítvány tulajdonában lévő római kori kőfejtő kulturális sikertörténete 1995-ben kezdődött, akkor talált rá sokéves, keresgélés után Wolfgang Werner. ( Korábban, 1961-től itt már voltak előadások: kiépített színpad nélkül rendezték meg ötévenként a passiójátékokat, amely hagyomány máig fennmaradt). Bármennyire is elragadó volt a környezet, sokan túl merésznek tartották a terveket. Wernernek igaza lett: volt olyan szezon, hogy a 35-38 előadást kétszázezren is megtekintették. Ez a siker annak is betudható, hogy a monstre előadásokat igen ügyesen szervezik. Itt soha nincs ideges kapkodás, tökéletes rendben vezérlik a parkolóhelyekre a buszokat, személyautókat, és a hazaindulás sem fullad káoszba.

A névadó a kőfejtő mester

Az idei szezon mindenestre újabb előrelépést jelent. Az Esterházy Magánalapítvány, mintegy dacolva a válsággal, anyagi erőforrást nem sajnálva, töprengéstől és szervezéstől nem visszariadva újdonságokkal várja a közönséget. A csaknem ötezer főt befogadó nagyszínpad mellett egy kisebbet alakítottak ki: itt 2200-an foglalhatnak helyet – azokra az előadásokra (is), amelyek kicsit több intimitást igényelnek. Sok fejtörés után végül Romolo Ruffini lett a névadó, az a 19. századi férfiú, aki itt, a kőfejtőben a munkákat vezette, egyszersmind pedig jó kapcsolatokat ápolt a herceggel.

0 komment:

Szólj hozzá:



jooble
BCB Consulting
Bogipark
Ilona stüberl