Felix Habsburg-Lothringen, IV. Károly és Zita negyedik gyermeke, a belga állampolgárságú Mexikóban élő bankár 1996-ban nagy feltűnést keltett Ausztriában. Ekkor történt, hogy az immár 80 esztendős császári sarjnak elege támadt a hazatérését tiltó rendeletből, és 77 év után először osztrák földre lépett. Előzetesen nem verte nagydobra terveit, senkinek nem tűnt fel, sem a határ átlépésekor, sem amikor a Kapucinusok Kriptájába édesanyja sírjához ellátogatott. Igaz, 1996-ban már nem volt határ, és az Európai Unió tagországába az egyébként Mexikóban élő üzletember belga útlevéllel jött, autóval.

Felix Bécsben már nem csinált titkot hazatéréséből, sajtóértekezleten tárta a világ elé, milyen képtelenségnek, nevetségesnek és az európai uniós tagsággal összeegyeztethetetlennek tartja a törvényt. A trónról – ami nem is illeti – szívesen lemond (sőt le is mondott), Habsburg mivoltát azonban nem tagadja meg, s a vagyon visszaszolgáltatásának követelését is fenntartja – márpedig a csak az idén eltörölt törvény ezt is előírta a legális hazatérés feltételeként. Már akkor tudott volt, hogy a nála fiatalabb (2008-ban szintén elhunyt) Carl Ludwig - Zita kedvenc fia –, a monarchisták bálványa a vagyon elkobzásába se nyugodott bele.

Felix egy idő után csatlakozott öccséhez, fáradhatatlanul pereltek, mellesleg olyasminek a visszaszerzéséért is harcba szálltak – hiába -, mint a kétfejű sassal díszített s az állami rendezvényeken előszeretettel használt étkészlet. Később, amikor Ausztria meghozta a restitúciós törvényt, vagyis vállalta a náci időkben elkobzott vagyonok visszajuttatásának kötelezettségét, a két fivér ezen az alapon is benyújtotta igényét, hiszen a dinasztia második kisemmizése Hitler számlájára írható.

Felix Habsburg- Lothringen nem játszott szerepet az osztrák közéletben, 1996-os hazatérése volt az egyetlen alkalom, amikor szó esett róla. Halálhírét a sajtó akkurátusan közölte, de túl nagy figyelmet nem szentelt neki.