Bár a végleges eredmény a levélszavazatok kiértékelése után csak csütörtökre várható, bizonyos, hogy az osztrák Néppárt Sebastian Kurz vezetésével megnyerte a választást. Erősödött az Osztrák Szabadságpárt, az SPÖ pedig a 2013-as választási eredményét hozta, ám most ez csak a második helyre elég. Valószínűleg kiesnek a Zöldek, ám bekerül Peter Pilz listája, és az alig öt éve alakult NEOs tartja a helyét. 

Egyre vadabbak a kiszivárogtatások az SPÖ-t sújtó piszkos kampány ügyről. Miközben világos és bizonyított, hogy Christian Kern kancellár -  pártelnök és az SPÖ kancellárjelöltje - mit sem tudott a Kurz lejáratására tovább üzemeltetett (annak idején a hírhedt Tal Silberstein tanácsadó által megkezdett) facebook oldalakról, a párton belül már van bűnbak.

Nincs az a közvéleménykutatás, amely győzelmet jósolna az osztrák Szociáldemokrata Pártnak,  amelyet minden jel szerint még az ág is húz. Már eddig is sok baj volt abból, hogy egyik fő tanácsadóját, az izraeli  Tal Silbersteint a nyáron pénzmosás gyanúja miatt letartóztatták, így az SPÖ gyorsan megválni kényszerült tőle. Most azonban, alig két héttel a választások előtt a párton belül is van áldozat: Georg Niedermühlbichler kampányfőnök vonta le a következtetést egy újabb kínos leleplezésből, és lemondott tisztségéről.

Az október 15-re kiírt ausztriai parlamenti választás gyakorlatilag már a héten megkezdődik: a  7,7 millió választási cédula elkészült,  és azok az osztrákok, akik nem a lakóhelyüknek megfelelő szavazóhelyiségben szeretnének voksolni, máris postára adhatják szavazatukat. Ugyanakkor szinte naponta jelennek meg az újabb és újabb felmérések a választások várható kimeneteléről.  

Vajon mire számíthat Peter Pilz, a Zöldek veterán politikusa, aki megsértődött, és saját listával indul az októberi parlamenti választáson?  Pilz nevét Ausztria szerte mindenki ismeri, az elmúlt évtizedekben nem egy harcos kiállása visszaélések feltárásához vezetett. Fáradhatatlanul küzdött a korrupció ellen - több kevesebb sikerrel. Most hátat fordít a pártnak, amelynek alapításától kezdve tagja volt. 

Az osztrák politikusok rövid választási kampányt ígértek, lényegében a nyári szabadságok utáni - az október 15-i időpontig hátralévő alig több mint - egy hónapra korlátozva. A mostani napi események, az egyes politikusok megnyilvánulásai azonban óhatatlanul emlékeztetnek  a kampányidőszakra - és az ORF hagyományos nyári programja, a politikusokkal folytatott beszélgetések sorozata csak még inkább erősíti majd ezt a fílinget. 

Sebastian Kurz, az ÖVP új teljhatalmú elnöke keresztülvitte akaratát a kancellár elképzelésével szemben: ő maga nem vállalta az új hivatalával automatikusan együtt járó alkancellári posztot, amelyre csapatának pártonkívüli igazságügyi miniszterét jelölte. Az ő terveihez igazodik az előrehozott választás is: valamennyi parlamenti párt egyetértésével az időpontot október 15-ben jelölték meg.

Felgyorsultak az események Ausztriában: Mitterlehner néppárti elnök és alkancellár váratlan lemondása után alig két nappal az ÖVP vezető testülete elnökké választotta Sebastian Kurz külügyminisztert, miután előzőleg elfogadta a párt ifjú üdvöskéjének tekintett Kurz valamennyi feltételét. Ilyen teljhatalommal osztrák demokratikus párt elnöke még soha nem rendelkezett. Kurz szándéka az SPÖ -ÖVP koalíció felmondása és a jövőre esedékes választások előre hozatala.  

A kisebbik koalíciós párt elnöke, alkancellár és tudomány - és kutatás - és a gazdaság ügyeiért felelős miniszternek elege lett: ahogyan ezt az elmúlt hetek egyre éleződő kormányon belüli torzsalkodásai, a Néppárt belső vitái előrevetítették, Reinhold Mitterlehner lemondott minden politikai funkciójáról. 

A török kampányolás Európában ismét előtérbe helyezte Ausztriában a kettős állampolgárság ügyét: szociáldemokrata, szabadságpárti és néppárti politikusok ritka egyetértésben  vélik, hogy állampolgárságból elegendő egy, s aki ragaszkodik az eredetihez, attól vonják meg az osztrákot. Bár a téma minden bizonnyal sok magyart is érint, egyelőre csak az Ausztriában élő törököket nevesítik. 

Kéretlen programponttal egészült ki a csütörtöki operabál: az egyperces néma csend nem tartozik  a hagyományos műsorhoz. A gyászhír a bál napján érte a közvéleményt: elhunyt Sabine Oberhauser, Kern kancellár kormányának szociáldemokrata egészségügyi minisztere. Halála nem volt teljesen váratlan: három éve diagnosztizálták rákbetegségét. A bál sokak, elsősorban a politikusok számára így a tervezettnél rövidebbre sikerült: a szokásos protokoll feladataik elvégzése, találkozóik, megbeszéléseik lebonyolítása után a szórakozásról lemondva többségük már éjfél körül elhagyta a báltermet. 

Meghatározott helyeken - bizonyos utcákon és tereken - mindössze évi 876 óra tüntetést engedélyezne az az új törvénytervezet, amelyhez  Wolfgang Sobotka belügyminiszter egyelőre csak a kormány jóváhagyását várja. Bár a gyülekezési kérelmet jó indokkal a hatóság eddig is elutasíthatta, az új rendelkezés ezt  megkönnyítené, hiszen a tilalmat eleve tartalmazza. Kern kancellár elzárkózik, és alkotmányjogászoknak is van kifogásuk.

Siegfried Nagl polgármesternek sikerült: a 2003 óta hivatalban lévő néppárti politikus a korábbinál nagyobb szavazati aránnyal ismét megnyerte a grazi helyhatósági választást. Az eredményből megfigyelők sok fontos, akár országos érvényű következtetést is levonhatnak, miközben a nagy kérdés: a második helyezett Kommunista Párttól korábban elhatárolódó Nagl most kivel lép majd koalícióra.

Ausztriában nem fenyeget az előrehozott választás veszélye - legalábbis egyelőre: az osztrák szociáldemokrata-néppárti koalíció ötnapos intenzív tárgyalások után mindkét fél igényeit kielégítő kormányprogramot fogadott el. A 18 hónapra, azaz a következő menetrend szerinti választásokig megvalósítandó és a teljes kormány által felvállalt 35 oldalas feladatcsomag a legtöbb fontos kérdést rendezi, gyakran látványos kompromisszummal. A nagy dilemma, hogy a négy milliárd eurós költséget hogyan gazdálkodják ki. 

Csaknem féléves kényszerű szünet után Ausztriának ismét van államfője. Van der Bellen hivatalos eskütétele egyben új korszakot is nyit: a Második Köztársaság történetében most először tölti be olyan személyiség az elnöki posztot, aki nem a két történelmi nagy párt soraiból kikerülve vállalt semleges hivatalvezetést. Az ünnepélyes beiktatás után a szokásoknak megfelelően a kormány benyújtotta lemondását - amit az új államfő ugyancsak a hagyományokhoz illeszkedve nem fogadott el.

Huszonöt év után vonul vissza Erwin Pröll alsó-ausztriai tartományfőnök, az Osztrák Néppárt erős embere. Ő az, aki Ausztria e legnépesebb tartományában minden körülmények között, anyapártja meggyengülése ellenére is valamennyi választáson biztos befutó volt az elmúlt negyed században. Eközben a háttérből befolyásolta a mindenkori szövetségi politikát, markáns, néha meglepő véleményét soha nem takargatva. Az utódjelölt Johanna Mikl-Leitner volt beügyminiszter, jelnlegi alsóausztriai parlamenti képviselő, akit a helyi Néppárt  elnöksége a márciusi kongresszuson javasol megválasztásra. 

Az ismétlés a szó szoros értelmében ismétlésnek bizonyult: Alexander Van der Bellen újra győzött, sőt a május 22-inél nagyobb szavazataránnyal nyerte meg a választást. Végeredmény: Van der Bellen - 53,79 %, Norbert Hofer - 46,21 %, 74,2 százalékos részvételi arány mellett! A  levélben szavazók is több voksot adtak le a professzorra, mint szabadságpárti ellenfelére - ez azonban már csak finomította a végeredményt, hiszen most az ismétlésnél már a szavazófülkékben leadott szavazatok is három és fél százalékos előnyt hoztak. Legutóbb a minimális arányú győzelem csak a levélszavazatoknak volt köszönhető.

Egy héttel az osztrák elnökválasztás óvás miatt megismételt, majd technikai okokból elhalasztott második fordulója előtt a közvélemény kutatások Norbert Hofer előnyét mutatják. Vagyis ha most tartanák a szavazást, Alexander Van der Bellen mintegy négy százalékkal alulmaradna - már amennyiben ma még lehet hinni az efféle felméréseknek. Ráadásul a rövid kampány utolsó napjai is tartogathatnak meglepetéseket.

A látogatás - és Donald Trump megválasztása - után derült ki, hogy Heinz-Christian Strache, a Szabadságpárt elnöke Washingtonban tárgyalt Trump egyik vezető tanácsadójával. És nem maradt el a párt küldöttsége a győzelmi ünnepségről sem. A pártelnök Facebook oldalán Washingtonban készült fotót is posztolt: a képen balszélen Strache, mellette felesége, és két pártfunkcionárius látható.

Mintha nem is lenne karnyújtásnyira az osztrák elnökválasztás - az újabb, immár negyedik kampány igencsak lanyha. Most osztrák politológusok arra számítanak, hogy Norbert Hofer, a szélsőjobboldali Szabadságpárt jelöltje Donald Trump sikeréből tanulva beleerősít, és a finis hangos és kíméletlen lesz. Az amerikai események  hatása alól Alexander Van der Bellen sem vonhatja ki magát.