E-mail botrány Ausztriában (is)

December 4-én eldől végre, ki költözik a Hofburgba

 
2016. Nov. 27. 10:36

E-mail botrány Ausztriában (is)

December 4-én eldől végre, ki költözik a Hofburgba

2016. november 27., Vasárnap 10:36

Egy héttel az osztrák elnökválasztás óvás miatt megismételt, majd technikai okokból elhalasztott második fordulója előtt a közvélemény kutatások Norbert Hofer előnyét mutatják. Vagyis ha most tartanák a szavazást, Alexander Van der Bellen mintegy négy százalékkal alulmaradna - már amennyiben ma még lehet hinni az efféle felméréseknek. Ráadásul a rövid kampány utolsó napjai is tartogathatnak meglepetéseket.

Itt van például az e-mailek ügye - mert Ausztria is rendelkezik ilyen botránnyal. Történt ugyanis, hogy a Szabadságpárt kampányfőnökei fontosnak tartották a külföldön élő osztrákok meggyőzését, és az egyébként legálisan megszerzett e-mail címekre negyvenezer elektronikus üzenetet küldtek szét a nagyvilágba, minden bizonnyal Hofer előnyeit ecsetelve.  A címzettek közül többeket felháborított a kéretlen levél, és az osztrák hatóságokhoz fordultak: most vizsgálat indult az ügyben, ugyanis a telekommunikációs törvény tiltja a címzett beleegyezése nélküli üzenetek küldését. Ha a levélkét postázzák, akkor semmi gond, az ugyanis nem tilos. A vizsgálat persze aligha fog a választásig befejeződni, de kérdés, a törvénytelen lépés mennyiben befolyásolja a még határozatlan választókat.

Az FPÖ számára kétségtelenül igen fontosak a levélben szavazók - első alkalommal, május 22-én  több mint 500 ezren voltak, és az ő voksaik biztosították Van der Bellen kérészéletű győzelmét. A tapasztalatok szerint a külföldi osztrákok általában baloldali érzelműek, a Zöldeket különösen kedvelik, nem csoda hát ha az FPÖ őket célozná meg.   

Elég sokan vannak, akik még mindig nem tudják, kire szavazzanak - vagy esetleg maradjanak-e otthon. A Néppárt (ÖVP) hívei például néhány nappal ezelőttig nem is sejthették,  pártjuk milyen ajánlást ad:  a Szabadságpárt szerette volna megnyerni magának a kereszténydemokrata szavazókat és mindvégig reménykedett a pártvezetés támogatásában, sőt nem csak remélte ezt, hanem lobbizott is érte. Hiába, mert ugyan egyik másik prominens néppárti politikus - és némely egyházi személyiség is - Hofert tartja a jobb jelöltnek, hivatalos állásfoglalás helyett Sebastian Kurz külügyminiszter (sokak szerint a lehetséges következő pártelnök) igen határozottan leszögezte: ilyen ajánlás pedig nem lesz.

Eközben mintha a szociáldemokraták közelednének az FPÖ-höz: Christian Kern kancellár mindenesetre minden korábbinál barátságosabb rádió beszélgetést folytatott Heinz-Christian Strache szabadságpárti elnökkel. Vagyis nem az elvárt konfrontáció, hanem inkább a szelíd megengedés légkörében - amihez az alaphangot Kern már a beszélgetés kezdetén megadta. Mondván, hogy nem vonja kétségbe: Strache is az ország javát akarja.

Bár nem kérdés, hogy a legutóbbi választási eredmények és a szociáldemokrata választók elpártolása láttán  a Szabadságpárt nem hagyható figyelmen kívül, a ma még határozatlan szavazókat elbizonytalaníthatja a közeledés. Gondolhatják azt, hogy ha  a kancellár sem tartja már elfogadhatatlannak a Szabadságpártot, akkor a sok szempontból ( kora, energikusnak ható megjelenése miatt) vonzóbb Norbert Hofer sem lehet maga az ördög, lehet rá is voksolni, Másfelől viszont éppen ellenkezőleg: szorosabbra zárhatnak azok, akik elutasítják az EU - és menekültellenes jobboldali politikát és nem hisznek Hofer most szelídnek tűnő állásfoglalásainak. Nincs az a közvélemény kutatás, amely képes felmérni ezeket a hatásokat.

A belügyminisztérium fő gondja inkább az, vajon sikerül-e a legutóbbi nevetséges technikai csőd után minden probléma nélkül lebonyolítani a választást. A borítékok - amelyek minőségi hibái miatt halasztani kellett az FPÖ panasza miatt ismétlésre ítélt második fordulót  - ezúttal kifogástalanok. Igaz, vannak olyan panaszok, hogy nem mindenki jutott hozzájuk időben.  A hibákból tanulva most vannak szigorítások és az is egyértelmű, hogy december 4-én 17 óra, a szavazó helyiségek zárása előtt semmilyen részeredmény nem szivároghat ki.

A szavazásra jogosultak száma egyébként 17 ezerrel nőtt - a május óta eltelt időszakban ugyanis sokan betöltötték a 1. életévüket. Ők bekerültek a névjegyzékbe, ahonnan viszont az időközben elhunytakat törölték - így jött ki az eredmény. Nőtt a külföldön regisztrálók száma is (ők a levélben szavazóknak csupán tíz százalékát teszik ki, a többiek országon belül tartózkodnak, ám igényelhetik a levélben szavazást - amelynek jogát a hibalehetőség miatt valószínűleg a közeli jövőben felülvizsgálják. Az idő rövidsége miatt erre azonban még nem kerülhetett sor, vagyis december 4-re is mintegy 500 ezer nem személyesen aznap leadott voksot számlálhatnak a biztosok.

 

 

 



jooble
BCB Consulting
Bogipark
Ilona stüberl