A 2015-ben Ausztriába érkezett és tartózkodási engedélyhez jutott menekültek 44 százalékának már van munkahelye. Ugyanakkor tovább csökken a menedékjogi kérelmek száma: csaknem húsz százalékkal kevesebben érkeztek az idei év első felében, mint tavaly. Ami a munkahelyeket illeti: még mindig bőven van lehetőség, különösen Ausztria nyugati felében - és ez fontos jelzés nem csak a harmadik országból érkezők számára.

Szeptember 29-én tartják az előrehozott parlamenti választásokat Ausztriában. Az átmeneti időre kinevezett kormány Brigitte Bierlein, az Alkotmánybíróság volt elnöke vezetésével már letette a hivatali esküt az államfő előtt, és megkezdte működését, amely korántsem csak szimbolikus: fontos döntések várnak rá. Az új kancellár - az első nő az Osztrák Köztársaság történetében - maga is meglepődött, hogy milyen sok folyamatban lévő ügy vár elintézésre.

Egy hétig működött Sebastian Kurz vezetésével a szakértői kormány - a Strache botrány miatt félreállított miniszterek helyett kinevezett tárcavezetőknek azonban nem volt idejük beletanulni új feladataikba. Az SPÖ egész kormány ellen benyújtott bizalmatlansági indítványát a parlament az FPÖ és a Jetzt (Most) lista képviselőinek szavazataival elfogadta. Időközben kiderült: Heinz-Christian Strache EU-parlamenti képviselői mandátumra jogosult.

Az ausztriai kormányválság szinte óráról órára új fejleménnyel bővül: néhány nappal a korrupciós ügyletet bizonyító, és a szabadságpárti alkancellár bukását előidéző videó nyilvánosságra kerülése óta már Sebastian Kurz kancellár is reszkethet a székéért: a napokban a parlament az ellene benyújtott bizalmatlansági indítványról szavaz. Honlapunk számára Horváth Tamás az alaphelyzetet vázolja fel, azt az eseményt, amely a botrányt és Ausztria II. világháború utáni legnagyobb belpolitikai válságát előidézte.

Bár a május 26-i EP választás ausztriai eredménye sem igen látható előre, az azonban a pártok programjaiból és a mögöttük álló támogatók feltételezett  számából máris jól kirajzolódik, hogy Ausztria egy pénzügyileg szabályozott, demokratikus, szociális és atomenergia mentes Európa megvalósítására vágyódik. Az osztrák pártprogramokat Bécsből Horváth Tamás foglalta össze a szervuszausztria.hu olvasói számára.  Tőle tudhatják meg az Ausztriában élő magyarok azt is, mi a módja a szavazásnak. Figyelem: aki a magyar listára akar szavazni, május 17-ig regisztrálnia kell! Cikkünk fotóit Horváth Tamás készítette.

Annak idején, 2016 tavaszán az SPÖ utolsó túlélési esélyének tartották Christian Kern pártelnökké és kancellárrá választását. Az ÖBB korábbi vezére azonban nemigen váltotta be a reményeket. A gazdasági életben jól teljesítő, kiváló képességűnek tartott Kern valószínűleg nem számított a politika realitásaira, piszkosabb volt a harc, mint gondolta, így veresége után visszalépett. Egy ideig még európai karriert tervezett, a hírek szerint az SPÖ európai csúcsjelölti posztjára pályázott, de a lehetőségeket felmérve hamar lemondott ilyen ambícióiról. Nemrégiben kiderült: visszatér a gazdasági életbe.

Ausztriának sem érdeke, hogy egy, az uniós alapértékeket alternatívan értelmező szomszédja legyen - véli a Bécsben élő Fehér Balázs, aki két szintén magyar származású társával kezdeményezést indított az uniós források hatékony felhasználásnak érdekében. Brüsszeli jóváhagyással hét országban indult a kezdeményezés, amelynek értelmében az Unió minden tagországában gyűjtenek aláírásokat a korrupció megakadályozása, a gyanús projektek kizárása mellett. A polgári kezdeményezés céljairól, a lehetőségekről honlapunkat Fehér Balázs tájékoztatta.

A Kern-korszak kevesebb, mint két és fél esztendeje aligha hagy nyomot a nagy múltú SPÖ életében. Legfeljebb annyiban, hogy a gazdasági életben oly sikeres Christian Kern rövid pártelnöki ténykedése, és annál is rövidebb kancellársága nem sok babért hozott az osztrák szociáldemokratáknak. Egy ideig úgy tűnt, Kern csak a belpolitikából vonul vissza, ám röviddel ezelőtt feladta európai terveit is, és úgy döntött: marad a gazdaságban. Utódát, a párt élére választott Pamela Rendi-Wagnert a november végi kongresszus véglegesíti posztján.

Az osztrák parlamentben is téma volt, hogyan utazik a kormányfő. A Liste Pilz képviselőjének kérdésére pontos statisztikát hoztak nyilvánosságra, amiből kiderül, hogy Kurz kancellár és munkatársai utazásaiknál a lehető legtakarékosabban járnak el, és csak kivételes esetekben veszik igénybe a Business Class lehetőségét.

A hivatal átvétele zökkenőmentes és gyors lesz - efelől senkinek nem lehet kétsége. Michael Häupl 25 év után a városi-tartományi kormányzás minden csínját-bínját ismerő várospolitikusnak adja át a stafétabotot. Michael Ludwig, a januárban az SPÖ illetékes grémiuma által megválasztott utód, Häupl kormányában több mint tíz éven át töltött be fontos posztot, ráadásul nem tartozott az utóbbi időben oly hangos bírálói közé. Az új polgármester és tartományfőnök már a május 24-i hivatalos eskütétel előtt bemutatta új kormányát.

A kormány új törvénymódosítása, amely a parlamenti elfogadás után már nyáron életbe léphet, alaposan megnehezíti a menedéket kérők, sőt, az elismert menekültstátusszal rendelkezők életét. Kihatással lesz mindazokra, akik távoli országokból menekülve Ausztriát választanák a jobb élet reményében.  

Huszonöt év után rendezett körülmények között adja át a stafétabotot Michael Häupl, miután az SPÖ  bécsi tartományi szervezetének kongresszusi küldöttei két jelölt közül Michael Ludwig jelenlegi építés- és lakásügyi tanácsost választották meg utódául. A városvezetői tisztséget valószínűleg májusban, a tartományi vezetők találkozóján veszi át. Addig még kidolgozzák a hivatal átadás-átvétel pontos menetét. A bécsi szociáldemokrata-zöldek kormánynak az új vezetéssel marad még ideje felkészülni a 2020-ban esedékes bécsi helyi választásra. 

Nem új Sebastian Kurz kancellár ötlete: már külügyminiszterként - az integráció felelőseként - szorgalmazta, hogy az EU állampolgárok hazájukban nevelt gyermekei után járó családi pótlékot az érintett országban szokásos szintre csökkentsék. Akkor Kern kancellár ellenállásán megbukott a terv. Most, kancellárként, partnere, az FPÖ hatékony támogatásával a takarékoskodás jegyében valóra válthatja ötletét.

A száznyolcvan oldalas kormányprogramot, valamint a kormánytagok névsorát Sebastian Kurz és Heinz-Christian Strache bemutatta a szövetségi államfőnek, mielőtt közös sajtóértekezleten nyilvánosságra hozták. Az ünnepélyes esküt már hétfőn,  a tervezettnél kicsit előbb letették az új miniszterek. Ezzel megszűnik az ideiglenes Kern kormány megbízatása, és az SPÖ megkezdi ellenzéki szerepvállalását.

A néppárti- szabadságpárti kormány ellenzői időben felkészültek: már benyújtották kérelmüket a rendőrséghez a kormány eskütétele napjára tervezett tüntetéshez, amelyet 30 másik megmozdulás is kísérne. Az új gyülekezési törvény azonban nem teszi lehetővé ezt a demonstrációt, így most más formát választottak a tiltakozáshoz. Közben ha lassan is de haladnak a koalíciós tárgyalások: az eredmény, a paktum, a bennfentesek szerint a Szabadságpárt  keze  nyomát viseli majd.

Kormány még nincs, de az új összetételű parlament már megtartotta első ülését, miután a 183 képviselő letette a hivatali esküt. Az érintett pártok ajánlásait követve  megválasztották a törvényhozás új tisztségviselőit: elnök ismét egy hölgy, a 38 éves néppárti Elisabeth Köstinger lett. Első helyettese a korábbi elnök Doris Bures (SPÖ), a másik helyettes a szabadságpárti Norbert Hofer. 

Még az előző kormány állapodott meg - alig néhány nappal a választások előtt -  a most életbelépett szigorításokról, amelyeket azonban a következő kormányban partnerként résztvevő Szabadságpárt nem szavazott meg, mert túl enyhének talált. Mostantól szigorúbb bánásmódra számíthatnak a menedéket kérők. 

Sebastian Kurz, a kormányalakítással megbízott néppárti vezér példás gyorsasággal fejezte be a parlamenti pártok szondázását, és bejelentette: megkezdi a koalíciós tárgyalásokat a Szabadságpárttal. Döntését azzal indokolta, hogy a legnagyobb változtatási hajlandóságot Heinz-Christian Strache, az FPÖ elnöke tanúsította. Christian Kern, az SPÖ elnöke ezzel egyidőben megerősítette: pártja ellenzéki szerepre készül, ám adott esetben támogatna egy néppárti kisebbségi kormányt. 

A levélszavazatok kiértékelése után a választási eredmény minimálisan változott, maradt a sorrend ÖVP-SPÖ-FPÖ - és a Zöldeknek nem sikerült átlépni a parlamentbe kerülés 4 százalékos küszöbét. Sebastian Kurz, a győztes ÖVP kancellárjelöltje megkapta a kormányalakítási megbízást, így kezdődhetnek a tárgyalások.

A Zöldek vezetősége levonta a következtetést a katasztrofális eredményből: Ingrid Felipe pártelnök és Ulrike Lunacek EP képviselő, aki a kampányban a párt kancellárjelöltje volt, nem várta meg a csütörtöki végleges eredményt, és máris bejelentette lemondását. Az eddig megszámlált  levélszavazatok csalódást okoznak, a legújabb eredmény szerint a párt még kevesebb, 3,8 százalékkal rendelkezik, s egyre kevésbé valószínű, hogy bekerül a parlamentbe. Ez a legrosszabb eredmény 31 éve; különös nagy a vereség, ha a 2013-as 12 százalékhoz hasonlítjuk. Vagy ahhoz, hogy Alexander Van der Bellen személyében a Zöldek egyik alapítója nyerte az elnökválasztás.