Furcsa ünnep volt ez az idei október 26.  Most először fordult elő, hogy hivatalban lévő szövetségi elnök nélkül tartották a szokásos ünnepi megemlékezéseket - a legfurcsább azonban mégis a hadsereg újoncainak avatása volt a Heldenplatzon.

December 4-én szavaznak az osztrákok, Alexander van der Bellen, vagy Norbert Hofer legyen-e az ú államfő. Erről állapodott meg Wolfgang Sobotka belügyminiszter a parlamenti pártok frakcióvezetőivel. A parlament szeptember 13-án és 21-én ülésezik: előbb jóváhagyja a megállapodást, és megalkotja a szükséges törvénymódosítást, majd kétharmados többséggel dönt a választói névjegyzék módosításáról.

Wolfgang Sobotka belügyminiszter, aki egyben a választási bizottság elnöke is, az október 2-i választási forduló elhalasztását, és az ehhez szükséges törvénymódosítást kéri a parlamenttől. Az ORF2-n élőben közvetített sajtóértekezleten azt is bejelentette, hogy a hibás borítékok ügyét – ami miatt a halasztás elengedhetetlen - a Szövetségi Bűnügyi Hivatal vizsgálja.  A lehetséges új időpont november 27. vagy december 4.- a miniszter az évvégi ünnepek miatt az előbbit megfelelőbbnek tartja.

A belügyminiszter széttárja a karját és elnézést kér a lakosságtól: ha a szavazatokat rejtő borítékok maguktól kinyílnak, nem bizonyítható, hogy az eredetileg belehelyezett szavazócédula jut el a számlálóbiztoshoz. Nem mondható túl szerencsésnek a 2016-os osztrák elnökválasztás: a második fordulót az FPÖ óvása miatt kell(ene) megismételni október 2-án, most azonban nagyon úgy fest, hogy technikai okok miatt inkább csak novemberben dől el, ki lesz a Hofburg új lakója.

Olyan sok tetőtől talpig ruhával takart nőt nem látni a bécsi utcákon, most mégis élénk vita alakult ki arról, hogy nem lenne-e bölcs dolog betiltani a burka viselését Ausztriában. Az érvek és ellenérvek nem éppen segítik a véleményalkotást, a politikusok néha egymásnak ellentmondó megnyilatkozásai pedig kifejezetten zavart tükröznek. Egy biztos: a vita a liberális elnökjelölt, Van der Bellen helyzetét nem könnyíti meg.

Hivatalosan a megismételt államfő választás kampánya szeptemberre korlátozódik, de a két jelölt nyári programja sem volt mentes a választók kegyeinek keresésétől. Láthatóan egymás szavazótáborából próbálnak híveket toborozni, ami érthető, hiszen a május 22-i végeredmény igen szoros volt.

Ausztria a heves nemzetközi bírálat ellenére 20 rendőrt küld Magyarországra, az EU Szerbiával határos külső határára. Kern kancellár július végén Budapestre utazik – írja Christian Ultsch a Die Pressében megjelent cikkében.

Nemzetközi blamázs – egyúttal pedig az ausztriai demokrácia diadala – vélik osztrák politikai megfigyelők az államfőválasztás második fordulójának megismétlését elrendelő alkotmánybírósági határozatot kommentálva. Az elemzők számára eközben az igazi döbbenet nem is maga a tény, inkább az, hogy a meghallgatások közben egyértelműen kiderült: a levélszavazatokra vonatkozó törvény betartása a gyakorlatban csakis szabálytalanságok árán valósítható meg. Ezért a mostanihoz hasonló esetek megszokottak voltak a választásokon – csak éppen senkinek nem jutott eszébe vétózni.

Kilencven tanút hallgat ki az Alkotmánybíróság, mielőtt – július 6-ig – dönt arról, helytállónak találja-e az Osztrák Szabadságpárt panaszát az elnökválasztás második fordulóján történt szabálytalanságokról, illetve a választási eredmény tudatos befolyásolásáról. Ha a taláros testület igazat ad az FPÖ-nek, a második fordulót meg kell ismételni. Utóbbi lehetőségében még a panaszt beadó szabadságpárti ügyvéd – Dieter Böhmdorfer egykori igazságügyi miniszter – sem hisz, ám szavai szerint csakis egy ilyen látványos lépéssel tehető egyértelművé, hogy a levélszavazás rendszere reformra szorul.