A Van der Bellenre szavazók számára mindennél fontosabb volt – derül ki a statisztikákból –, hogy megfelelő személy képviselje Ausztriát külföldön. Ez az 50,3 százalék félti Ausztria EU-tagságát, tudja, az országnak szüksége van a nemzetközi közösségre gondjai megoldásához.

 

Norbert Hofer hívei elsősorban saját megélhetésük javítását várták volna Norbert Hofertől, akinek különös ígéretei egyébként kevéssé megvalósíthatónak tűnnek. A kormány utasítgatása ugyanis nem tartozik az elnöki hatáskörbe, Hofer elnökként se tehetett volna túl sokat az általa védelmezett osztrák „kisemberért”, ráadásul a kormány menesztésének joga ugyan valóban szerepel az 1929-ben megváltoztatott alkotmányban, de azért ez sem olyan egyszerű.

 

Az új államfő legfontosabb feladata most mindenesetre a két szembenálló tábor közelítése, és ehhez valóban foglalkozni kell a hétköznapi kérdésekkel – együttműködve a kormánnyal. Megfigyelők szerint erre most jó esély van, Van der Bellen megválasztásával Christian Kern új kormánya most lehetőséget kap a 2018-ban esedékes választásokig javítani az előző kormány hibáit. Ebben az államfő partner lesz. Ha ez sikerül, talán megakadályozható az ország jobbra tolódása. Nem lesz egyszerű, a csaknem ötven százalékos támogatottság tudatában az FPÖ mindent el fog követni az új választások kierőszakolásáért, abban a reményben, hogy a következő kancellárt Strachenak hívják majd.

 

Bár Ausztria térképe most néhány nagyobbacska zöld folttól eltekintve szinte teljesen kékbe borult, tény, hogy a zölddel jelzett részek sűrűn lakott tartományok, illetve nagy városok. Az FPÖ többségű részeken kevés szavazó színezte át a térképet.

 

Van der Bellen a hagyományoknak megfelelően július 8-án teszi le a hivatali esküt és veszi át a két ciklus után távozó Heinz Fischertől az államfői teendőket.