Az Alkotmánybíróság ülései nyilvánosak, azokon bárki részt vehet megfigyelőként. A tanuk kivétel nélkül olyan személyek, akik a választási bizottságokban jelen voltak hivatalos szavazatszámlálóként, avagy megfigyelőként.

Már az első meghallgatásokon kiderült, hogy sok választási körzetben a levélszavazatok kiértékelésben valóban részt vettek olyan személyek is, akiket eredetileg nem jelöltek erre a feladatra. Másrészt sok helyen – ahogy azt az

megjelölte – ténylegesen előbb elkezdték felbontani és szortírozni a beérkezett levélszavazatokat a megengedett hétfő reggel 9 órás időpontnál. A jegyzőkönyvek aláírása sem mindig az előírásnak megfelelően történt: a választási megfigyelők maguk is elismerték, hogy nem olvasták el alaposan, vagy egyáltalán át sem futották a jegyzőkönyvet, mielőtt kézjegyükkel ellátták. Vagyis azt hitelesítettek, amit a bizottság elnöke eléjük tett. S hogy miért? A megkérdezett érintettek mindannyian azt válaszolták, hogy eszükbe sem jutott, hogy szabálytalanság történt volna, nem vettek észre a szavazás idején semmi feltűnőt, nem volt okuk gyanakodni.

Az idő előtti levélbontás és az arra nem kijelölt személyek bevonását a tanúk azzal indokolták, hogy igen nagy volt a nyomás, időhiánnyal küszködtek,

miatt mindenki szerette volna minél előbb tudni a v égeredményt. A minisztérium és a sajtó egyaránt sürgette a munkájukat, amit egyébként plusz személyek bevonása nélkül nemigen tudtak volna elvégezni. Tény, hogy soha ilyen nagyszámú levélszavazat nem érkezett.

A 14 alkotmánybírónak nincs könnyű dolga. A szabálytalanságok ugyan nyilvánvalóak, de egyelőre csalásról szó sincs, vagyis ha korábban is nyitották ki a borítékokat, vagy arra illetéktelen személy tette ezt, a benne lévő szavazatot nem hamisították meg, vagyis tevékenységük a tényleges eredményt nem befolyásolta. Márpedig új választást csak akkor lehet kiírni, ha kiderül az eredmény tudatos befolyásolásának ténye.