Sebastian Kurz, az immár 30. életévét betöltött néppárti külügyminiszter mindenesetre támogatná a burka betiltását. Ő úgy látja, ha az iszlám hitű hölgyek öltözködése igazodnak az európai normákhoz, az elősegítené az integrációt. Christian Kern kancellár nem osztja ezt a véleményt – az ő érvelését is sokan fogadják el. Mert elképzelhetetlennek tartják, hogy aki eddig ezt a vallási előírást betartotta, parancsszóra változtatna. Ha viszont tilos hordani, akkor majd otthon marad, négy fal között – és ez bizony szöges ellentétben áll az integrációval. Már csak azért sem, mert otthon a nyelv elsajátítása sem oldható meg. A kancellár saját pártjában, az SPÖ-ben is megoszlanak a vélemények – a frakcióvezető például támogatná a tilalmat.

Mit mond az utca embere?

Most éppen egy közvélemény kutatás borzolja a kedélyeket: a megkérdezettek – mindössze hétszáz személy – 41 százaléka mindenképpen szeretné a tilalmat, 25 százalék inkább a burka ellen van. A szabályozást 31 százalék utasította el, s alig 12 százalék szállt síkra határozottan a betiltás ellen. Azon nem is lehet csodálkozni, hogy a szabadságpárti Norbert Hoferre szavazók körében 63 százalék szeretné a burka betiltását, míg Van der Bellen hívei körül csak százalék.

Igaz, a két politikus igen eltérően nyilatkozott. Norbert Hofer határozottan támogatna egy ilyen törvényjavaslatot – ami nem csoda, hiszen a Szabadságpárt már 2014-ben is kezdeményezte a parlamentben a tilalmat, sikertelenül. Akkoriban egyébként a megújuló iszlám törvényről folyt a vita: a tavaly életbelépett módosított törvény nem tér ki a burka-ügyre, és általában a nagyszámú iszlám lakosság mindennapjaira vonatkozóan kevés előírást tartalmaz. Inkább a mecsetekben folyó imádkozás és oktatás átláthatóságát, a német nyelv szabályozását, az iszlám prédikátorok képzését érinti.

Van der Bellen, a Zöldek egykori politikusa, az október 2-i elnökválasztás liberális jelöltje is megkapta a kérdést. Ő semmiféle korlátozást, hivatalos tilalmat nem támogat, ám azért azt is elmondja: a burka viselet néha – különösen a burkininek nevezett egész alakot takaró fürdőruha – kicsit zavarba ejtő számára. Törvény nem kell – véli. Anélkül kell az ügyet rendezni. Hogy miként? Arra nincs válasz.

Az alkotmányjogászok sem értenek egyet abban, vajon egy ilyen előírás alkotmányos-e, vagy inkább sérti a szabadságjogot.  Az utcai viseletet betiltására mindamellett a legtöbben kevés lehetőséget látnak, viszont nyomós érvnek látszik, hogy a középületekben, a hivatalos helyeken a burka nem szerencsés. Néhány évvel ezelőtt egy – már Ausztriában született – iszlámista házaspár állt bíróság előtt Al Kaida-kapcsolataik miatt. A bíróság a burkában megjelent feleséget gyakorlatilag nem tudta kihallgatni, mert lehetetlen volt ellenőrizni személyazonosságát. Egy nemrégiben született bírósági ítélet pedig annak a munkáltatónak adott igazat, aki elbocsátotta a burkát viselő alkalmazottat. Az indoklás: az arc felismerhetősége az emberi kommunikáció feltétele, aki ezt nem biztosítja, magára vessen. Egyébként, ha a burka tilalmára vonatkozóan nincs is törvény, a tüntetéseken például részt venni eltakart arccal.

Ausztriában jelenleg mintegy 600 ezer iszlám hitű él. A negyedmillió török eredetű ötöde már régen osztrák állampolgár. Nagy számban vannak közöttük boszniaiak – a többiek arab és afrikai országok szülöttei. Összesen 350 ezren regisztráltak az ausztriai Iszlám Vallási Közösségnél, amelynek vezetője, Anas Schakfeh ellenzi a burka betiltását, bár hozzáteszi: az Iszlám Vallási Közösség nem írja elő a muzulmán nőknek ezt a viseletet. Egyszerűen rájuk bízza. Persze ez a választási lehetőség a legtöbb nőnek nem adatik meg, hiszen a családnak megvannak a maga elvárásai. A fotón Schakfeh látható, amint - 2010-ben - a vallási béke érdekében kifejtett tevékenységéért magas állami kitüntetést vesz át a bécsi polgármestertől.

A burka tilalmára vágyók egyébként azzal is érvelnek, hogy a mai terror által fenyegetett világban nem túl megnyugtató egy ilyen ruhába burkolt alak. Ki tudja, mit rejteget, és egyáltalán, akár férfi is lehet a burkában, esetleg némi bombával, fegyverrel felszerelve.

A vitát sokan mondvacsináltnak tartják. Kern kancellár szerint jó, ha 100 nőt érint a dolog – persze nem tudni, honnan az adat. A józanabb szemlélők arra hivatkoznak, hogy az álvita csak elfedi az integráció igazi problémáit: nevezetesen azt, hogy a legfontosabb feltétel, a nyelv elsajátítása tanárhiány miatt nehezen valósítható meg. Ez az, amivel foglalkozni kellene – vélik.