Kelet-Európában Magyarországon Orbán Viktor, Lengyelországban Jarosław Kaczyński képviseli a másik Európát. Mindketten következetesen elutasítják azt a szép, nemzetállamok utáni Európát, amelyet az EU ámításként önmagának és a két politikusnak is megalkotott - írja Hans Winkler a Die Presse vélemény-oldalán. 

Csütörtökön Vlagyimir Putyin orosz elnök Budapesten atomerőműről, gázról és üzleti kérdésekről akar tárgyalni Orbán miniszterelnökkel – valamint demonstrálni akarja: Oroszország visszatért  - írja tudósításában  Boris Kálnoky a Die Presse hasábjain.

Orbán Viktor alatt Magyarországon folyamatosan halad előre a demokratikus intézmények jobboldali populista átalakítása. Az Európai Unió jóformán semmit sem tud tenni ez ellen írja Gregor Mayer a Der Standard hasábjain.

Miért vált a magyar származású Soros György az Orbán-kormány egyes számú ellenségképévé? A kérdésre Paul Lendvai keresi a választ a Der Standard hasábjain.Aki az elmúlt hetekben nyomon követte a nemzetközi médiában megjelent tudósításokat, az csak nagyon nehezen tudta eldönteni, hogy Európa, de akár a világ jövőjére nézve  melyik politikus testesíti meg a legnagyobb veszélyt? A teljesen kiszámíthatatlan Donald Trump a washingtoni Fehér Házban? Vagy a sikeresen terjeszkedő Putyin orosz elnök? Esetleg a Közel-Keleten a hatalomtól elvakított török gyújtogató, Recep Tayyip Erdogan?

Magyarország jobboldali-nacionalista kormánya le akar számolni az NGO-kal. Az USA-ban élő Soros György milliárdos szolgál ellenségképként - írja Kathrin Lauer, a Wiener Zeitung budapesti tudósítója. 

Magyarországon az egyik katolikus plébános menekülteket fogad be a parókiájára – és ezzel szembe megy a katolikus egyház irányvonalával. Róla írt portrét a Der Standardban Gregor Mayer. 

A kormány az ország valamennyi nyugdíjasához el akarta küldeni a közhivatalnokokat. A közhivatalnokok azonban ezt visszautasították - írja budapesti keltezésű tudósításában Gregor Mayer a Der Standardban.

Tudósításaikban a kormány közeli publikációk egyértelműen az FPÖ jelöltjéhez húznak.  Aggodalmaskodó figyelmeztetéseket egyetlen oldalról sem hallani. A magyar újságok, magazinok és TV-adók élénk érdeklődéssel követik az osztrák köztársasági elnökválasztást, igaz, eddig inkább csak hírként és elemzésekben. Vélemények csak a választási hétvégén, illetve természetesen majd az eredmény után lesznek- írja Boris Kálnoky a Die Pressében.

A magyarországi sajtószabadságról szóló bécsi rendezvényen szabályosan felforrósodott a levegő.  Kovács Zoltán magyar kormányszóvivő szóváltásba keveredett Gergely Mártonnal, a röviddel ezelőtt megszüntetett Népszabadság főszerkesztő-helyettesével. Az újságíró viszont támogatást kapott Dojcsák Dalma emberi jogokkal foglalkozó ügyvédtől, a magyar Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) szervezet képviselőjétől. A rendezvényről a Wiener Zeitung munkatársa, Konstanze Walther számolt be.

Öt héttel az érvénytelen népszavazás után a magyar miniszterelnök a parlamentben nem kapott kétharmados többséget az EU-s menekültkvóta ellen. Belpolitikailag azonban ez a vereség még hasznos is lehet Orbán számára - írja Boris Kálnoky a Die Pressében.

Az utóbbi időben a miniszterelnöknek csapásokat kellett elszenvednie -  például a menekültkvótáról rendezett népszavazáson,  valamint az 1956-os felkeléssel kapcsolatos megemlékezésen - írja  Gregor Mayer a Der Standardban.

A Népszabadság megszüntetése után újabb csapás: Magyarország utolsó baloldali napilapjának, a Népszavának új tulajdonosa lett. Vajon ott is tarvágás következik majd? A kérdést a Die Presse két munkatársa, Boris Kálnoky és Jürgen Streihammer teszi fel, a cikk elején idézve egy kormány közeli prominens személyiség pár évvel ezelőtti baljós sejtését.   

A magyar napilap hirtelen megszüntetése rendkívül kritikus visszhangot váltott ki a nemzetközi médiákban és az EU-ban is. A Der Standard Paul Lendvai írását közölte. 

Magyarországon a menekültekről szóló népszavazás után heves hatalmi harc robbant ki a jobboldali táborban. Orbán Viktor miniszterelnök megpróbálja lenyomni a jobboldali Jobbikot - írja Boris Kálnoky a Die Pressében.

A menekültkérdésről tartott magyarországi népszavazás a teljes ésszerűtlenség és a következménynélküliség miatt bukott el. Csupán egyetlen célt szolgált, az izgalmi szint magasan tartását - írja a Die Pressében megjelent  vezércikkében Christian Ultsch.

A menekültekről tartott népszavazás érvénytelen, a magyar miniszterelnök mégis „nagyszerű eredményről” beszél. Mi változik holnaptól Magyarországon, a menekültkérdésről tartott, és  Orbán Viktor szempontjából meghiúsult népszavazás után? - idézi a kérdést  Kathrin Lauer a Wiener Zeitung hasábjain.

A magyar miniszterelnök azt akarja, hogy az EU Észak-Afrikába szállítsa a menedékkérőket - írja a Die Pressében Wieland Schneider.A bécsi menekültügyi konferenciának eredetileg főképpen az ún. balkáni útvonallal kellett volna foglalkoznia, amelyen a menekültek Ausztriába vagy Németországba akarnak jutni. Mivel az utóbbi időben egyre többen próbálkoznak azzal, hogy Észak-Afrikából eljussanak Olaszországba, ezt is megvitatták a Kancellári Hivatalban rendezett találkozón.

A népszavazás becsapós színjáték, Magyarország erőszakos nacionalizmusa elmaradott. Az EU-ból történő eltávolítás követelése azonban Orbánon kívül senkinek nem használ – írja vezércikkében Jürgen Streihammer.

Szijjártó Péter magyar külügyminiszter nem mestere a megválogatott szavaknak. Orbán Viktor jobboldali populista miniszterelnök egykori személyes szóvivője géppuskaropogáshoz hasonlóan előadott szóbeli kirohanásaiban a „magyarellenes” külföldi politikusokat már korábban is „beteges hazudozónak” és „ámokfutónak (Werner Faymann), „álszentnek” (Stefan Löfven svéd miniszterelnök) vagy „képmutatónak” (Sigmar Gabriel német alkancellár) nevezte – írja Gregor Mayer a Der Standardban.

Orbán Viktor magyar kormányfő és Jaroslaw Kaczyski, a lengyel kormánypárt elnöke „kulturális ellenforradalmat” követel az EU-ban. Ezzel kellene megvédeni azt a nemzeti identitást, amelyet szerintük az „európai elit”  meg akarna semmisíteni – írja Reinhard Göweil, a Wiener Zeitung főszerkesztője.