Győzelmi pózolás a vereség után

 
2016. Okt. 5. 19:01

Győzelmi pózolás a vereség után

2016. október 5., Szerda 19:01

A menekültekről tartott népszavazás érvénytelen, a magyar miniszterelnök mégis „nagyszerű eredményről” beszél. Mi változik holnaptól Magyarországon, a menekültkérdésről tartott, és  Orbán Viktor szempontjából meghiúsult népszavazás után? - idézi a kérdést  Kathrin Lauer a Wiener Zeitung hasábjain.

„Megváltozik az idő. Rosszabbra fordul”.  Aki ezt a mondatot tipikusan ironikus hangsúllyal mondja, az nem más, mint Kovács Gergely, a szatirikus Kétfarkú Kutyapárt elnöke. Lehetne akár sokkal büszkébb is azon a facebookon megjelent videón, amelyen néhány ünneplő barátja között látható. Hiszen e választás meglepő végeredménye nagymértékben neki köszönhető: több mint 200 000 magyar – a szavazók kb. hat százaléka – csak azért vett részt a szavazáson, hogy két iksszel érvénytelenítse a szavazólapot – és ezzel világossá tegye, hogy nem lustaság vagy valamiféle érdektelenség miatt bojkottálja Orbán népszavazását, hanem mert azt abszurdnak, tárgytalannak és fölöslegesnek tartja.

A központi választási iroda csaknem valamennyi szavazólap ellenőrzése után 3,3 millió – azaz 40,03 százalék – érvényes szavazatot számolt össze. A népszavazás érvényességéhez 50 százalékra lett volna szükség. 3,2 millióan (98,32 százalék) nemmel szavaztak, közel 55 000 fő (1,68 százalék) pedig az igent jelölte be.  223 193 szavazólap (6,3 százalék) érvénytelen volt, mert a szavazók mind az igent, mind a nemet beikszelték.

Az irónia fájdalmas és motiválhat

Csaknem valamennyi ellenzéki párt a választás bojkottjára szólított fel. Csupán az emberjogi szervezetek és Kovács szatirikus csoportja lépett fel a tiltakozást kifejező duplaiksz mellett. A Kétfarkú Kutyapárt országszerte elhelyezett nagyméretű utcai plakátokon, villanyoszlopokra és szeméttartókra ragasztott matricákon, valamint az interneten is gúnyolta a kormánykampányt – szerény pénzügyi eszközből. De jelenlétük nem volt sem olyan agresszív, sem olyan lehengerlő, mint a kormány propagandagépezetéé.

A példa mutatja: az irónia fájdalmas, és motiválóan hat. A kudarc után  kevéssé meglepő, de mégis döbbenetes hatású volt Orbán győzelmi pózolása. „Nagyszerű eredményt értünk el” – mondta vasárnap este Budapesten a választási eredmények ismertetése után.  Sőt, az ő felvetését helyeslő  (nem) szavazatok több mint 90 százalékos aránya „fegyver” a kezében, amely „Brüsszelben is meglehetősen hatásos lesz” majd. Egyetlen szóval sem említette, hogy az alacsony részvételi arány miatt érvénytelen a népszavazás. Ehelyett agresszióból és a tények kiforgatásából összeállított meseszerű szónoki koktéllal állt elő. Hétfőn azt emelte ki a parlamentben, hogy „megtámadtuk a brüsszeli kvótarendszert”. „A támadásnak kellemetlen következményei lehetnek: az Európai Bizottság megzsarolhat és nekünk támadhat”.

Brüsszel ellenben hűvösen és tárgyszerűen reagált. A népszavazás, amelyen nem érték el a szükséges választási részvételi arányt, jogilag érvénytelen – mondta az EU-Bizottság egyik szóvivője. „Tiszteletben tartjuk a magyar nép demokratikus akaratát – mind azokét, akik részt vettek a szavazáson, mind azokét, akik nem mentek el szavazni”. Jean Asselborn luxemburgi külügyminiszter is viszonylag szelídnek mutatkozott: „Ez  nem jó nap Orbánnak, és egyáltalán nem olyan rossz nap a magyaroknak és az EU-nak” - mondta.

Orbán politikája miatt,néhány héttel korábban Asselborn még azt követelte, hogy Magyarországot zárják ki az EU-ból. Asselborn bírálói akkor szemére vetették, hogy az efféle kivitelezhetetlen tervekkel akaratlanul is szimpátiát kelt Orbán iránt. Ez utóbbi  önelégülten,  szuverén módon már hátra dőlhetne, mert a szigorodó európai menekültpolitika éllovasa volt. Az EU-Bizottság éppen azon van, hogy feladja a kvóta tervét.  Más EU-tagállamok is kerítést építenek a menekültek ellen. Egyetlen utalása a népszavazás számára dicstelen kimenetelére egy relativizáló mondat volt: „Az volt a cél, hogy tiszta bort töltsünk a pohárba”.

Úgy tett, mintha egy héttel korábban nem is ő és a munkatársai lettek volna azok, akik a népszavazást „fontosabbnak mondták, mint a parlamenti választást”, és akik „a nemzeti túlélés kérdésévé tették a részvételt”. Eközben három vonatkozásban is rossz lóra tett: 2012-ben az ő pártja volt az, amely megszigorította a népszavazási törvényt. Addig 25 százalékos részvételi arány elég volt az érvényességhez, most 50 százalék kell. Másodikként abban bízott, hogy javára szolgál, ha propaganda céljából melegen tartja a menekülttémát, és így eltereli a figyelmet az égető szociális problémákról – ha lehet, egészen a 2018-as parlamenti választásokig.

Most bebizonyosodott, hogy a magyaroknak elegük van a témából. Ehhez jött, hogy az emberek kevésbé voltak fogékonyak a túlfűtött kampány iránt, mint ahogyan azt gondolták – és ez volt Orbán harmadik tévedése. Sokaknak az idegeire ment, hogy ezen a nyáron a kormányhoz hű állami televízióban félóránként menekültellenes bejátszásokkal szakították meg az olimpiai közvetítéseket. Ráadásul röviddel a népszavazás előtt az egyébként politikailag visszafogott Várszegi Asztrik püspök, a híres pannonhalmi Benedek-rendi kolostor vezetője tömören megállapította, hogy „Az ember hajlik az ellenkezésre: eddig és ne tovább”. Ez a kijelentése, amelyet az index.hu portálon tett, Orbán kampányára vonatkozott.

Kurz Orbánt erősiti

Sebastian Kurz osztrák külügyminiszter óvott a magyar népszavazás „helytelen interpretálásától” © apa

Politológusok is hasonlóan látják. Orbán győzelmi zenekarában figyelemre méltó külföldi harsona volt Sebastian Kurz osztrák külügyminiszter (ÖVP). Az Anne Will által moderált  ARD-  vitaműsorban azon gúnyolódott, hogy most „egész Európa” azon vitatkozik, hányan vettek részt a magyar népszavazáson, ahelyett, hogy azt kérdeznék, „hány százalék szavazott valami mellett”. Az alacsony részvételnek nem drámai, hiszen még a legutóbbi európai parlamenti választáson is csak a magyar választópolgárok 29 százaléka vett részt. Sőt, most több magyar szavazott a menekültkvóta ellen, mint ahányan 2003-ban Magyarország EU-csatlakozása mellett voltak. Főképpen „nem szabadna elkövetni azt a hibát, hogy azt mondjuk: a magyarok több migránst akarnak befogadni”.

Harald Vilimsky, az FPÖ főtitkára és európai parlamenti képviselője,a várakozásnak megfelelően kontrázott:  „Még ha a népszavazás formailag nem is érvényes, a magyarok akkor is meggyőző egyértelműséggel foglaltak állást a menekültek kényszerű európai szétosztásának politikája ellen” - írta Vilimsky egy közleményben.  Orbán bejelentette, hogy „a sikeres népszavazás” alapján hamarosan törvénymódosítást kezdeményez.

Ennek tartalmáról azonban semmit nem árult el. Csak feltételezhető, hogy Alaptörvénybe akarja rögzíteni a menekültek befogadásának totális tilalmát. Mellékesen: ehhez Orbánnak nem lett volna szüksége a népszavazásra, amelynek a kampányára több mint 30 millió eurót fizetett ki. Magyarországon a parlament kétharmados többséggel határozhat az alkotmánymódosításokról. Orbán Fidesz-KDNP-ből álló pártszövetségének nincs meg ez a többsége, de biztosra veheti a szélsőjobboldali ellenzéki  Jobbik támogatását.

Bár a népszavazáson elszenvedett kudarc miatt a Jobbik most Orbán lemondását követeli, azonban soha nem menne olyan messzire, hogy megtagadja tőle a parlamenti támogatást. Végül is Orbán menekültellenes politikájának motorja kezdettől fogva a Jobbik volt, és olyan vetélytárs, amelyet a Fidesz legszívesebben jobbról előzne meg. Az ember feszülten várja, hogy a jobboldali populista témák bőséges listájáról melyik lesz az, amellyel Orbán mobilizálni akar majd a 2018-as parlamenti választásokra. A menekültek most egyelőre lekerültek a napirendről.

Az ellenzék reménytelenül széttöredezett

Izgalmas kérdés, hogy vajon a reménytelenül széttöredezett baloldali ellenzék tud-e majd profitálni Orbán népszavazási vereségéből. Vajon kihasználja-e a lehetőséget arra, hogy végre létrehozzon egy egységes frontot? Az egykor erős, szocialista MSZP a közvélemény-kutatási adatok alapján kevesebb, mint 10 százalékkal a harmadik helyen áll, és a népszavazás elleni kampányban nem igazán volt aktív. Most pedig az együttműködésről akar tárgyalni az eddig gyűlölt vetélytársával, Gyurcsány Ferenc volt miniszterelnökkel és volt MSZP-s elnökkel, valamint annak új pártjával, a Demokratikus Koalícióval (DK).

Gyurcsány igen aktívan lépett fel a népszavazás ellen, éppen úgy, mint a másik három mind az MSZP-vel, mind Gyurcsánnyal szemben is ellenséges balliberális kispárt. A tanárok és a betegápolók tiltakozó mozgalmai, amelyek az utóbbi időben színre léptek, vehemensen  igyekeztek elkerülni a pártok közelségét. Néha úgy tűnik, hogy csupán a Kétfarkú Kutyapártot jellemző csipetnyi humor lehet majd az összekötő kapocs.

Wiener Zeitung, 2016.10.03.

Fordította: dr. Gonda László

0 komment:

Szólj hozzá:



jooble
BCB Consulting
Bogipark
Ilona stüberl