Orbán Viktor magyar miniszterelnök a Magyar Országgyűlésben kudarcot vallott az általa személyesen előterjesztett alkotmánymódosítással. Kormányzó pártja, a Fidesz nem rendelkezik a parlamentben kétharmados többséggel, és senki nem akart segítségére lenni. Parlamenti tudósítók szerint a szavazást követően a kormányfő „komor arccal” távozott. Öt héttel korábban ugyancsak elbukott az Orbán által személyesen kezdeményezett és adópénzekből drágán reklámozott népszavazás. A népszavazás nem érte el az 50 százalékos küszöböt, és ezért érvénytelen lett.

Formálisan a népszavazás és az alkotmánymódosítás arról szólt,  hogy elhárítsák a menekültek elosztására vonatkozó európai kényszerkvóta "veszélyét". A veszély azonban már nem létezik: az eredeti német koncepció részben Orbán ellenállásának is köszönhetően politikailag kimúlt. Ettől eltekintve azonban sem a népszavazás, sem a módosított alkotmány nem lett volna képes elhárítani egy ilyen kvótát. Az Európai Bíróságnál Magyarország panaszt emelt az EU belügyminiszteri tanácsának 2015. szeptember 22-én hozott határozata ellen, amelynek értelmében alig 120 000 menekültet kellene kötelezően szétosztani a tagállamok között.

Ezzel kapcsolatban az EU-ügyekkel foglalkozó parlamenti bizottság hétfőn zárt ülésen tekintette át az aktuális helyzetet,  és egy résztvevő szerint arra a következtetésre jutott, hogy a per  nem sok jót tartogat Magyarország számára. Ennyit erről az ügyről, a valóságban azonban egyáltalán nem erről van szó. A népszavazás és a parlamenti szavazás is rafinált belpolitikai manőver része, amelynek az a célja, hogy ébren tartsa a menekültválság témáját. Mert ez olyan téma, amelyben Orbán maga mögött tudja a választókat. Tehát minden a közvélemény-kutatások eredményeiért történik. 

Az egész mutatvány a 2018 tavaszán tartandó választások előválasztási harca. Ebből következik a kérdés, vajon a népszavazás és az alkotmánymódosítás során elszenvedett vereség Orbán gyengülését jelenti-e. Túl ravasz volt ahhoz, hogy elég okos legyen? Megbotlott az „erős ember”? Brüsszelben és Berlinben láthatóan számos helyen ezt remélik és hiszik, legalább is az október elejei érvénytelen népszavazást követően megkönnyebbült örömujjongást lehetett onnan hallani. És valóban, az egymás utáni két vereség nem tűnik túl kedvezőnek.

Próbagalopp a következő választásra

 A legtöbb magyar szakértő és kutatóintézet véleménye szerint azonban, kezdve a balliberális Political Capitaltól a kormányhoz közelálló Nézőpont Intézetig,  Orbán e „vereségeivel” valójában győzelemről győzelemre lépked előre. Különösen a parlamentben elvesztett szavazás volt egy próbagaloppja az igazi ügynek, a következő választás megnyerésének.  

A népszavazással Orbán egy millióval több szavazót mozgósított, mint ahányan 2014-ben rászavaztak. Közvélemény-kutatások azt mutatják, hogy az „érvénytelen” népszavazás ellenére a magyarok jó 80 százaléka teljes mértékben egyetért Orbán menekültpolitikájával. És mi a helyzet az elbukott alkotmánymódosítással? A vereség lehetőséget ad Orbánnak arra, hogy „hazaárulóként” rossz hírbe keverje legveszélyesebb ellenzékét, a jobboldali Jobbikot, mert az megtagadta tőle a támogatást.

A Jobbik választói erősen bevándorló ellenes beállítottságúak, azaz egyetértenek Orbánnal. A Jobbik azonban taktikázni próbált, és a szavazáskor adandó esetleges támogatásáért ellenszolgáltatást akart kikényszeríteni.  Orbán - követelte a Jobbik -, hagyjon fel azzal, hogy tartózkodási engedélyeket „ad el pénzért” gazdag külföldieknek. A magyarországi  letelepedési engedélyért a gazdag oroszoknak és kínaiaknak „mindössze” 300 000 euróért államkötvényeket kell vásárolniuk, és 60 000 euró „eljárási illetéket” kell megfizetniük.

forrás: APA /AFP /ATTILA KISBENEDEK

Védekezésben a Jobbik

A magyar médiák szerint a kormány egyébként is hamarosan be akarja fejezni ezt a programot, de magától értetődően nem hagyta a magát a Jobbiktól zsarolni, és a szavazáskor inkább kockáztatta a vereséget.

Lehet, hogy a végén nem Orbán lesz a vesztes, hanem ténylegesen a Jobbik fog veszíteni. Az októberi közvélemény-kutatások átlaga az egyébként is szuverén módon domináló kormánypárt jelentős erősödését - öt százalékos növekedését - mutatja. Valamennyi ellenzéki párt támogatottsága visszaesett. Ha most vasárnap lennének a választások, akkor a Fidesz a szavazatok több mint 50 százalékát szerezné meg, sokkal többet, mint a 2014-es választáskor – és ezzel ismét kétharmados többsége lenne.

 (Die Presse, nyomtatásban: 2016.11.09.)

Fordította: dr. Gonda László