Ausztriában dolgozó magyarok figyelmébe!

Mit kell tudni a nyugdíj kilátásokról?

 
2019. Ápr. 8. 13:24

Ausztriában dolgozó magyarok figyelmébe!

Mit kell tudni a nyugdíj kilátásokról?

2019. április 8., Hétfő 13:24

Az Ausztriában dolgozó magyarok számára fontos információ, mire számíthatnak, ha majd nyugdíjba mennek. Honlapunk nekik segít, amikor megteremti a kapcsolatot az ismert szakértővel.  Dr. Farkas András, a NyugdjGuru az alábbiakban általános ismertetést ad az ausztriai nyugdíjrendszerről, másrészt lehetővé teszi, hogy az érdeklődő olvasók további információkat szerezzenek a konkrét kérdésekben a NyugdíjGuru News portálján elérhető összefoglalójában.

 

Az osztrák nyugdíjrendszer dióhéjban 2019-ben

Az osztrák nyugdíjrendszer alapelve, hogy az állami nyugdíjnak biztosítania kell a tisztes megélhetést minden nyugdíjas számára. Ezt a célt a 80/45/65 szabály alkalmazásával kívánják elérni: 80% legyen a bruttó helyettesítési ráta (az első nyugdíj bruttó összege érje el az utolsó aktív bruttó kereset 80%-át), ha az érintett nyugdíjas legalább 45 évi biztosítási idővel rendelkezik a 65 éves korhatára betöltésével.

Az állami nyugdíjrendszer az egyéni nyugdíjszámlákra épül, amelyeken a bruttó járulékalap 1,78 százalékát írják jóvá évenként. Ebbe a bruttó járulékalapba beszámít minden kereset, ami után járulékot fizettek és minden olyan ellátás, amelyet a nem keresőtevékenységgel szerzett időszakra törvényben határoznak meg. Járulékot csak a kereset egy meghatározott maximális összegéig kell fizetni.

A jóváírásokat a tényleges nyugdíjigénylés időpontjáig a bruttó keresetek növekedési rátáját figyelembe véve minden évben valorizálják. Így minden évben pontosan látható az adott évben érvényes teljes jóváírás összege.

Az egyéni nyugdíjszámlák következtében áttekinthető, kiszámítható, egyszerű a rendszer, minden érintett minden évben pontosan látja, az adott pillanatban mennyi nyugdíjra számíthat a felhalmozott nyugdíj jóváírásai alapján.

Érvényesül az egyenértékűség (ekvivalencia) elve, amely szerint a biztosított személy által élete során fizetett járulékok nagyságának kiszámítható módon tükröződnie kell a nyugdíja összegében, s a korábban már megszerzett nyugdíjjogosultságokat később hozott szabályok nem tehetik semmissé. Plusz előny, hogy a nyugdíj megállapítása során már nem kell külön számolni a biztosítási idő hosszával.

A nyugdíjszámlák rendszere azt is lehetővé teszi, hogy a szülők osztozzanak a gyermekneveléssel szerezhető biztosítási időtartamok során a dolgozó szülő által szerzett jóváíráson, hogy a gyermekével otthon maradó szülő leendő nyugdíjának összege ne csökkenjen túlzott mértékben. Az a szülő ugyanis, aki nem marad otthon a gyermekét nevelni, hanem dolgozik, az átadhatja az ebben az időszakban a járulékfizetése alapján járó jóváírása legfeljebb 50 százalékát a gyermeküket otthon nevelő másik szülő részére. Gyermekenként legfeljebb hét évi jóváírás osztható meg ilyen módon. A megosztásra irányuló döntés nem vonható vissza.

A nyugdíjjogosultság szempontjából a gyermekneveléssel a születéstől számított legfeljebb 48 – járulékfizetés nélküli - naptári hónap számítható be. (Ikerszülések esetében legfeljebb 60 naptári hónap számítható be.) Így nem kell számolgatni, mint itthon, hogy melyik gyerek után milyen támogatást, milyen értékben és milyen tartamban kapott a szülő.

Ausztriában a kiegyenlítő támogatások (Ausgleichszulage) rendszere garantálja az öregkori elszegényedés megfékezését. A támogatás a törvényben évente meghatározott minimális ellátási szint és az adott személy nyugdíja és egyéb jövedelme különbözete.

A nyugdíjat Ausztriában évi 14 alkalommal fizetik. (Az áprilisi és az októberi nyugdíj összegét duplán fizetik.)

A rugalmas nyugdíjba vonulás lehetőségét a Korridorpension kínálja, amelynek rendszerében minden legalább 40 év biztosítási idővel rendelkező igénylő a korhatára betöltése előtt 3 évvel kérheti ezt a korhatár előtti nyugdíjat, amelynek összegét levonás terheli: évi 5,1%, de összesen legfeljebb 15,3%.

A hozzátartozói nyugellátások szabályozása is viszonylag megengedő az osztrák rendszerben a többi európai nyugdíjrendszerhez képest. Az ideiglenes özvegyi nyugdíj például 30 hónapig jár (más országokban jellemzően 12 hónapig), és e korlát alól is számtalan felmentés adható a gyermekekre és a házasság hosszára tekintettel. Másfelől viszont az özvegyi nyugdíj 0% is lehet, ha az özvegy jövedelme egy évente meghatározott (nagyon magas) szintnél magasabb.

A világon mindenütt fenyeget a nyugdíjasok időskori relatív elszegényedése, mivel ha az inflációnál nagyobb ütemben nőnek a bérek, akkor az aktív dolgozók keresetének és a nyugdíj összegének vásárlóértéke közötti olló nagyon gyorsan nyílik. Ausztriában a problémát a sávos nyugdíjemelés révén oldják meg. Ennek mértéke a tárgyévi referencia-értéktől (Richtwert), az ennek alapján meghatározott növelési százaléktól vagy euró-összegtől, valamint a nyugdíj összegétől függ. Így az osztrák emelés is végsősoron csak az infláció függvénye (mint például a magyar emelésé), mégis enyhíti a méltánytalanságot a sávosan változó mérték, illetve az, hogy egyes sávokban százalékos, más sávokban meghatározott euró-összegű az emelés.

Az osztrák nyugdíjrendszer részletes, a 2019-ben hatályos rendelkezések szerinti bemutatását a szerző NyugdíjGuru News portálján elérhető összefoglalójában találja: 

https://www.nyugdijguru.hu/nyugdij/nemzetkozi-nyugdijmegallapitas/ausztriaban-dolgozo-magyarok-figyelmebe-az-osztrak-nyugdijrendszer-2019-ben

 

Dr.Farkas András

NyugdíjGuru News alapító főszerkesztő

0 komment:

Szólj hozzá:



jooble
BCB Consulting
Bogipark
Ilona stüberl