Ez a kollektív félrenézés a leginkább az idősödő társadalmat veszélyezteti. Minél idősebb az ember, annál erősebb az a vágya, hogy megújulás helyett a megszokottat őrizze meg.

De aki a szélsebesen változó világban csak rükvercbe képes kapcsolni, azt kockáztatja, hogy meghaladja a realitás, és hátra marad az úton. 

Ha meg akarjuk érteni ezt a bénultságot, kicsit a múltba kell tekintenünk. A baby boomer nemzedék a tartós fellendülés történelmi korszakában nőtt fel. A második világháború szörnyű pusztítása után globálisan szinte csak felfelé ment a világ. Csökkenő kamatok és olcsó pénz húzta felfelé a gazdaságot. A hetvenes években a saját otthon még csaknem minden normál keresetű ember számára elérhető cél volt. (Nyugat-Európában- a szerk. megjegyzése).  Kialakult a biztonság mélységes érzete – az a tévhit, hogy ez az állapot „az új norma”, amely mindig így marad.

Eközben a világ már akkor is törékeny és dinamikus volt, Még 1953-ban is két éves keresetre volt szükség egy új autó vásárlásához (Nyugat-Európában- a szerk. megjegyzése). Hogy a közönséges bizonyosság milyen könnyen oda lehet, azt az 1973-as olajválság jól mutatta. Gyakorlatilag egyetlen éjszaka robbant az olajár, hordónként 3 dollárról 25 dollárra. A világot valósággal ledöbbentették az autómentes vasárnapok.

Az akkori válasz a hetvenes évek válságaira a képzettség volt. Az egyetemi végzettség évtizedeken át arany belépőkártya volta gondtalan életbe. A kilencvenes években ez az út még exkluzív volt: 25 elemi iskolás közül csak öten jutottak el az érettségiig, és 2 érettségizett közül egyetlen egy jutott be az egyetemre. 1992-ben még érvényes volt a mondás:”Diploma nélkül állást keresel, diplomával az állás keres téged.”

Mára ez az akadémiai bónusz semmivé vált. A diploma már régen nem garantálja a jólétet, vagy a biztos karriert. A rendszer nagyot fordult: bár még ma is a képzettség az alapvető kulcs a bejutáshoz egyes szakmai területekbe – ám gyakran előfordul, hogy később már nem nyújt biztonságos elsőbbséget vagy anyagi előnyt.

Miközben sokan még igyekeznek illeszkedni ehhez a megváltozott piachoz, jön már a sokkal nagyobb hullám. Mégpedig ezúttal nem csak lopakodva - hanem száguldva.

A Chatbot forradalma – a MI szédítő tempója

Amikor az OpenAI a ChatGPT-vel 2022-ben a nyilvánosság elé állt, sokan csodálkozva dörgölték a szemüket. Egy gép hirtelen folyékonyan tudott írni, költeni és programozni. Ami akkortájt Sci-fi-nek tűnt, csak a kezdete volt egy technológiai versenynek, amely azóta minden történelmi példát meghalad. A rendszer a létező legrövidebb idő alatt a gazdaság és a tudomány alapvető eszközévé nőtte ki magát.

Ám aki azt hitte, hogy az OpenAI tartósan bitorolja a trónt, az lebecsüli a Silicon Valley dinamikáját. A konkurencia nem pihen, sőt, előz. Az Anthropic startup  https://www.anthropic.com  Claude szériájával sok területen már rég háttérbe szorította az egykori úttörőt. Ahol eleinte a ChatGPT volt a standard, ott ma a Claude a komplex dokumentumok elemzéseinek mélységével, érzékenyebb nyelvi készlettel és fölényes logikával tarol.

A technológiai előnyök felezési idejét ma már nem évtizedekben mérik, mint az autóknál, hanem inkább hónapokban. Vajon ki lesz a következő, aki újrakeveri a kártyákat?  A Google a Gemini-modellekkel nagy iramban tör előre, míg az Open-Source-modellek – mint a Meta – mindenki számára ingyenesen demokratizálják a technológiát. Ugyanakkor más játékosok, - mint a rendkívül nagy teljesítményű Deep-Seek Kinából - színrelépése, jól mutatja, hogy a Nyugat már régen elvesztette monopol helyzetét az MI tekintetében. Állandó, lélegzetelállító székfoglaló játék ez az evolúció csúcsán.

A jelszó: alakítani, nem siránkozni

A változás bekövetkezik – akár részt veszünk benne, akár nem. Egy társadalom, amely nosztalgiából elzárkózik az Új elől, elmulasztja a csatlakozást.  A történelem azt mutatja, hogy a jólét és a biztonság soha nem statikus.  Figyelemmel erre a tempóra, csak két út létezik: lehet megbénulni félelemtől, vagy az ember megérti, hogy ez a kor az emberiség történetének a legizgalmasabb szakasza.

Itt az ideje a gondolkodás irányváltásának. Hagyjunk fel azzal, hogy örök panaszkodókkal, kétkedőkkel és kerékkötőkkel vesszük körül magunkat, olyanokkal, akik minden innovációban csak a kockázatot és a megszokott elvesztését látják. Próbájuk inkább felvenni a kapcsolatot a pozitív látnokokkal és azokkal a szakemberekkel; akik értik és alakítani akarják ezt a technológiát. Akik olyan emberekkel veszik körül magukat, akik előre néznek, nem csak megtanulják, hogyan állíthatják saját szolgálatukba a holnap eszközeit – hanem egyúttal megszabadulnak a jövőtől való félelemtől. Csak aki képes előretekinteni és az innovációk alakításában aktívan közreműködik, az lesz képes a holnap világában nemcsak létezni, hanem sikereket is elérni – figyelmeztet János Zsolt MAS.

Kapcsolódó linkek: www.zsoltjanos.at , www.pfspartners.hu