Az Európai Néppárton (EVP) belüli német partnerek tanácsa ellenére szerdán a Magyar Országgyűlés az alaptörvényt módosító valamennyi javaslatával együtt elfogadott egy sokat bírált törvénycsomagot. Ez csaknem lehetetlené teszi a menekülteket segítők tevékenységét és börtönbüntetéssel fenyegeti őket. A berlini CDU-politikusok ezt megelőzően Orbán Viktor jobboldali-nemzeti beállítottságú miniszterelnök kormányát a “a vörös vonalra” figyelmeztették és ezzel arra a törvénycsomagra céloztak, amelyet a kormány közeli médiákban is “Stop Soros”- ként emlegetnek, mivel pénzügyileg az érintett szervezeteket Soros György amerikai milliárdos és filantróp, Orbán kedvenc ellensége támogatja. A német CDU kicsikarta Orbán ígéretét, hogy a szavazást megelőzően legalább a Velence Bizottság szakvéleményét várja meg. A Velencei Bizottság az Európa Tanács jogi tanácsadó testülete, és a dokumentum pár napon belül fog elkészülni.
A törvénycsomag alapján most az Orbán által 2011-ben átpasszírozott alaptörvény - hivatalosan “nemzeti hitvallásnak” nevezett - preambulumában rögzítették az idegenellenességet. A preambulumban most írásba foglalták, hogy tilos az “idegen népek letelepedése” Magyarországon. Polgári kötelezettség lesz a “kereszténység védelme” és az “ azonosulás az Alkotmánnyal”. Az Orbán vezette Fidesz és a koalíciós partner KDNP (kereszténydemokraták) kétharmados többségükkel további három új vitatott szabályozást is elfogadtak a parlamentben: az egyik, hogy korlátozzák a tüntetéshez való jogot. A tisztségeket viselők lakóhelyének közelében tilos a tüntetés, az ott lakó “nyugalma” elsőbbséget élvez. Ez a szabály arra válasz, hogy az ellenzékiek időnként Orbán magánvillája előtt tüntettek.
Másodikként alkotmányba foglalva tiltják meg a hajléktalanságot, az utcán való élést. Harmadikként új közigazgatási bíróságot hoznak létre, amelynek működése révén – az ellenzéki bírálatok szerint - kormányhivatalnokok is közreműködhetnek a döntéshozatalban, és ezáltal korlátozzák a bírói függetlenséget.
A migráció témájában büntető törvénykönyvben rögzítik, hogy aki segítséget nyújt a menekülteknek, azt börtönbüntetés fenyegeti. Ez a humanitárius szervezetek képviselőire is vonatkozik. Ezeket a javaslatokat a szélsőségesen jobboldali ellenzéki párt, a Jobbik is megszavazta. Egy év börtönbüntetést kaphat az, aki a határtól számított nyolc kilométeres sávban több alkalommal anyagi támogatásban részesíti a menekülteket. Nem kapnak menedékjogot Magyarországon azok a menekültek, akik biztonságos harmadik országból vagy ezeken keresztül utazva érkeznek Magyarországra. Ez például azokat a szíreket érinti, akik Szerbián keresztül utaznak Magyarországra.
Washingtoni hátszél
Egyébként az Orbán-párt a Velencei Bizottság által kifogásolt egyik pontot kivette a törvénytervezetből: most nem döntöttek arról a 25-százalékos büntető adóról, amelyet a szervezeteknek kellett volna fizetniük. Ezt majd az általános adókkal foglalkozó törvénybe építik be. A kormánnyal szemben kritikus médiumok a Velencei Bizottság szakértői állásfoglalásának beérkezése előtt elfogadott kozmetikázást Orbán olyan próbálkozásának tekintik, amellyel el akarja kerülni azt a látszatot, hogy engedett a testületnek. A menekültkérdésben Orbán mindenképpen világszerte tisztelt és félt előharcosként akarja feltüntetni magát. Amennyiben - reményei szerint - két hét múlva létrejön Berlinben a találkozó Angela Merkellel, ezzel az új menekültellenes csomaggal a kormányfő kész tények elé állíthatná a német kancellár asszonyt.
Washingtoni hátszéllel. Mert sajtófőnökének szavai szerint, Orbán négy nappal ezelőtt telefonon beszélt Donald Trump amerikai elnökkel, aki támogatta a menekültek kizárására irányuló politikáját. A beszélgetésre az új budapesti amerikai nagykövet kinevezése adott alkalmat. Ez a beszélgetés a magyar-amerikai kapcsolatokban kis lépést jelent előre, mert Orbán orosz barátsága miatt a kapcsolatok meglehetősen bizonytalannak számítanak. Trump az intenzív udvarlás ellenére sem fogadta eddig még Orbánt a Fehér Házban.
(Wiener Zeitung, 2018.június 23.)
Fordította: dr. Gonda László