A Presse fotója a cikkhez - (c) APA/AFP/ATTILA KISBENEDEK (ATTILA KISBENEDEK)

A kolonc: egy ideje már Manfred Weber, az európai parlamenti választásokon induló EPP csúcs jelölt szűkebb körében is így nevezik Orbán Viktort, magyar pártkollégát és miniszterelnököt. A legnagyobb európai pártcsoport vezetése még kommentár nélkül tudomásul vette Orbán február 10-i beszédét, amelyben többek közt arra figyelmeztetett, hogy "az európai népek történelmi válaszúthoz érkeztek". A bevándorlás útján "kevert népességű országok" jönnek létre, s "az ilyen országok történelmi hagyománya véget ér, és egy új világ veszi kezdetét".

Weber figyelmezteti Orbánt

Most azonban, amikor a magyar kormány egy új EU ellenes kampányban Jean-Claude Junker bizottsági elnököt kezdte rágalmazni, megkondultak a vészharangok a kereszténydemokraták vezetőinek emeletén. “ Határozottan elítélem Magyarország támadásait és megalapozatlan összeesküvés elméletét” - szögezte le az Európai Néppárt francia elnöke, Joseph Daul. Junker “ igazi kereszténydemokrata és hiteles európai vezető”. Weber, az Európai Néppárt európai parlamenti frakciójának vezetője, aki az európai parlamenti választások után szeretné megörökölni Junker helyét a bizottság élén,  csak csütörtökön talált szavakat Orbán kirohanásaira. A magyar politikusnak fel kell ismernie, hogy “ jelenleg egyre inkább eltávolodik az Európai Néppárttól” - mondta Weber a Süddeutsche Zeitungnak. Orbán korábban említett beszédének egyes részei és a Juncker elleni támadások “ nagy értetlenséget és haragot váltanak ki az Európai Néppártban”. 

Ezzel a témával foglalkozik majd március 6-i ülésén az Európai Parlament EPP-frakciója. Első alkalommal kerül sor olyan felszólalásokra, amelyek az Orbán vezette Fidesz kizárását követelik - felelték a pártban a “Presse” kérdésére. Állítólag az északi országok, a Benelux-országok és a lengyelek küldöttsége, valamint néhány német képviselő is e megoldás mögött áll.

Az eljárási kérdések ellenére a Fidesz lehetséges kizárása az Európai Néppártból  reálpolitikai okokból inkább valószínűtlennek tűnik. Ez első sorban a józan számítások eredménye: a közvélemény-kutatások jelenlegi állása szerint a Fidesz május 26-án 13 mandátumot szerezhet az EPP-nek. Ezzel a magyar delegáció az ötödik legerősebb csoport lenne a CDU/CSU (közvélemény-kutatások szerint jelenleg 29 képviselője lenne), a lengyel Obywatelska platform (20 mandátum), a spanyol Partido Popular (15 mandátum) és a román Partidul National Liberal (14 mandátum) mögött - mégpedig viszonylag kis országból (a közvélemény-kutatások szerint az Osztrák Néppártnak csak hat mandátuma lenne). A Fidesz képviselőkhöz még 10 európai néppárti képviselőt is hozzá kell számítani Horvátországból, Szlovéniából és Szlovákiából, akik teljes egészében Orbán irányvonalát követik.  

Orbán leghangosabb párton belüli bírálóinak csoportja (a Benelux-államok és az északi országok) előreláthatóan összesen csak 15 képviselői helyet szállít majd az EPP-nek. A kereszténydemokrata értékek háttérbe szorulnak egy fontos szavazati tömb elvesztésének kockázatával szemben.

A tory-sokk

Ezen az objektív kényszeren túl a Fidesz kizárásának az újkori párttörténet is útjában áll. A brit konzervatívok éppen tíz évvel ezelőtt léptek ki az Európai Néppártból, és megalapították az Európai Konzervatívok és Reformerek (ECR) frakcióját. Ez a szakadás az EPP számos vezető tisztségviselőjét mélységesen megrázta. A törékeny, szétforgácsolt parlamenti erőviszonyok közepette most nehezebb egy hatékony többség létrehozása az Európai Parlamentben, mint bármikor korábban. Emiatt, alig 100 nappal az európai parlamenti választások előtt, valószínűnek tűnik az Orbánnal szembeni kettős stratégia folytatása: dorgálni, de nem kizárni.

(Die Presse, nyomtatásban 2019.02.22.)

Fordította: dr. Gonda László