A tartós befektetéseknél a legtöbben elsősorban a környezeti szempontokra, a klímaváltozásra, a zöld energiára gondolnak, vagy a gyermekmunka elkerülésére. Hogy maga a cégvezetés milyensége is igen lényeges kritérium, azt csak kevesen tudják. Pedig elég lenne bontani és értelmezni a manapság olya kedvelt rövidítést: az ESG – Environment-Social-Governance, magyar fordításban környezetbarát– szociális– átlátható nem egyebet takar, mint a „jó vállalatvezetést”, az átláthatóságot, a nyilvánvaló érdekellentétek áthidalását, a releváns információk közlését - a felesleges kockázat elkerülése érdekében.
A manapság a sajtóban ugyancsak sokat emlegetett Wirecard esete szépen példázza, milyen értéktöbbletet nyújtanak a tartós szempontok. A Wirecard, az a német pénzügyi szolgáltató, amely 1999-es alapításától kezdve csakis a felfelé vezető utat járta. 2018 őszén a cég felkerült a DAX tőzsdei indexre, és Németország top harmincas listájára.
A sajtó azonban már egy évvel később szabálytalanságokat fedezett fel a vállalat mérlegében, aminek következtében a részvényár 190 euróról 100 euróra zuhant. Most, másfél évvel később már tudott, hogy 1,9 milliárd euró, vagyis a saját tőke egyharmada gyakorlatilag megtalálhatatlan. Az alapító vezér visszalépett, a cég csődöt jelentett és a részvényár 3 euróra zuhant. Az államügyészség nyomoz. Most már az is kiderült, hogy az 1,9 milliárd euró nem eltűnt, hanem soha nem is létezett!
Vajon miért mondható el, hogy az ESG figyelembevételével ilyesmi nem történhetett volna meg ennyire könnyen?
Vannak és eddig is voltak olyan portfoliók, amelyekben nincs benne a Wirecard részvény!
Még ha több száz százalékos nyereséget is érhetnének el… alapkérdés, „mennyiben kizárólagos szempontom a hozam?” Minden releváns ETF-ben van Wirecard részvény, hiszen ott ilyen kérdést nem szokás feltenni… Az ETF-ek vakon teremtik a kitalált indexeket. Egy DAX ETF-ben ott van és ott volt a WC részvény is, éppúgy, mint néhány másik nem igazán jó cím.
Az igazán jó fenntartható alapoknak és a megfontolt menedzsereknek már régen nincs ilyen címük. Az egyik alapkezelő arra mutatott rá, hogy a Wirecard értékelésénél mindig a G – azaz az átláthatóság hiánya vezetett a visszatáncolásra, és ezért nem vették soha a részvényt.
Egy másik alapkezelő arról beszélt, hogy azért vette mindig jobban szemügyre a Wirecardot, mert túl szépnek találta a számokat ahhoz, hogy igazak legyenek. Amikor aztán 2018 végén a Wirecard vezérigazgatójával folytatott beszélgetése után súlyos kétségei támadtak a Wirecard üzleti modelljével kapcsolatban, az alapjában kezelt valamennyi Wirecard részvényt eladta. Mégpedig tehát időben, az első nagy zuhanás előtt. A könyvvizsgáló ellenőrzésében sem hitt már korlátlanul, figyelmeztető példa volt az Enron vagy a Parmalat látványos csődje, amiből tanult. Nagyon sok más befektető viszont semmit sem tanult, vagy nagyobb volt a mohósága az elővigyázatosságánál. És akkor most jön a kérdés: „Hogyan lehetséges az ilyesmi?” Totális veszteség-- a tőke végleges elvesztése – ez a legnagyobb kockázat, nem pedig az árfolyam ingadozások! Sajnos még mindig sok befektető az árfolyam ingadozását tekinti kockázatnak – pedig ez nem így van!
Ki mondja, hogy az ESG megint csak marketing? Számomra inkább a nagy tőke összpontosítása. Eddig a MIFID és más szabályozások feladata volt ez. Azonban az ipar és a bankok meg a befektetők csak jól-rosszul és mindenekelőtt nagyon fanyalogva hajtották végre ezeket a szabályozásokat. ESG a szabályozások logikus folytatása, csak éppen mos a tőke oldaláról!
A nagy vagyonkezelők (mindenekelőtt a Black Rock és időközben az összes nagy), majd később az állami alapok bejelentették, hogy mostantól az ESG alapján hajtják végre a befektetéseket, és a portfoliójukba kerülő vagy már ott lévő minden tételt ebből a szempontból ítélnek meg. Ennek következtében repülhetnek nagy játékosok is, amennyiben nem felelnek meg az ESG minden kritériumának. Tetszik ez a cégeknek? Hát nem! De nincs más választásuk, ha befektetőket akarnak…
A tőkeerő gigantikus méretű. Több tízbillió euró a következő években! A Covid is a játszma alakítója, amit az élénkítést szolgáló pénzek pályáztatási kritériumai szintén figyelembe vesznek, szigorúan a fenntarthatóság szempontjai alapján. Közvetlen támogatás az újnak, az innovatívnak, az átláthatónak… és ha lehet maximális hitelek a régi gazdaságnak.
Száz szónak is egy a vége: az ügyfélnek a portfolió összeállításánál teljesen új szempont szerint kell döntenie... és akkor nem csak a hozam lesz esetleg kisebb, hanem az átláthatatlan ígértek és velük összefüggésben a teljes tőkevesztés miatti csalódás is.
A hetenkénti online beszélgetéseken János Zsolt és Iványi Ildikó ezeket és a hasonló témákat vitatja meg. A következő online beszélgetés időpontja augusztus 11.
|
||||||||
Két héttel ezelőtt fenti cikkünk témájáról volt szó - a beszélgetés ezen a linken érhető el: https://www.youtube.com/watch?v=A2F83GQXPI8&feature=youtu.be
Jelentkezni ildiko@ivanyiildiko.hu email-címen lehet.
.png)
