Ulrich Habsburg, aki a dinasztia más leszármazottaihoz hasonlóan nem használja az őt megillető Lothringen nevet, biztos nehéz szívvel mond le arról, hogy a Hofburgba államfőként vonulhasson be. Pedig már az is egyik harcának eredménye volt, hogy egyáltalán támogatókat gyűjthetett. Amikor 2009-ben a wolfsbergi (Karintia) 47 hektáros gazdaságát igazgató akkor még hetven év alatti úr először elhatározta, hogy megpályázza az államfői posztot, még a jelölésig sem juthatott el. A törvény ugyanis kimondta, hogy jelenlegi és egykori uralkodóház tagjai nem jelöltethetik magukat a köztársaság legmagasabb posztjára, sőt, a tilalom azokra is vonatkozik, akik csak házasságuk révén jutottak a névhez. Ulrich a toszkánai oldalágból származik, IV. Ferdinánd toszkánai főherceg dédunokája, Otto harmad unokaöccse, vagyis a trónöröklés tekintetében akkor se jött volna szóba, ha minden marad a régiben. Akkor, 2009-ben a törvény hatályon kívül helyezését kérte, mondván, hogy érthetetlen, miért kellene bűnhődni a név viseléséért, a származásért, miért sújtja megkülönböztetés ebben a magát demokratikusnak nevező társadalomban őt, három fiát, menyeit, hat unokáját.
Bár az általa kezdeményezett eljárás már csak alkotmányjogi formai okok miatt sem járt sikerrel, később az előírást hatályon kívül helyezték. Addigra Habsburg, fittyet hányva a törvényre, már kampányolt a támogatásért, ám hiába: az induláshoz előírt hatezer aláírást nem tudta megszerezni. A 2016-os választáson már nem indult volna függetlenként, valamelyik nagyobb párt, az ÖVP, az SPÖ vagy a Zöldek jelöltje szeretett volna lenni. Azt mondta, mindegy, melyiké, hiszen alig van különbség közöttük (ő maga a Zöldek karintiai szervezetében tölt be valamilyen funkciót) . Ám egyik párt sem kért belőle, így ez sem jött össze.
Próbálkozott már más feltűnést keltő javaslattal is. Hogy például 2018-ban, a köztársaság századik születésnapján ideje lenne alkotmánymódosítással eltörölni a nemesi cím viselésének tilalmát. Egyelőre nincs hír arról, figyelt-e valaki az ötletre.
Ahogyan azt sem tudni, mi a helyzet ezzel a legutóbbival. Ulrich Habsburg azzal állt elő, hogy annak idején I. Károllyal volt egy megállapodás, amely szerint népszavazáson kell a lakosságot megkérdezni, köztársaságot szeretne-e, avagy a régi monarchiára voksol. És mivel ez elmaradt, vagyis a nép megkérdezése nélkül lett az Osztrák-Magyar Monarchia helyett Ausztria köztársaság, ezt most pótolni kellene, mégpedig december 4-én, amikor úgyis az urnákhoz szólítják az osztrákokat. Akik valószínűleg hidegleléssel fogadnák a lehetőséget, hogy Karl Habsburg lenne - az öröklési rend szerint - a császár. Szegény Ulrich Habsburgnak viszont biztos nem esik jól, hogy az egyetlen publicista, aki felfigyelt ötletére, nem átallott gúnyolódni, mondván, hogy talán azt is népszavazással kellene eldönteni, vajon az Osztrák-Magyar Monarchia elvesztette-e az első világháborút. Azt azonban el kell ismerni, hogy a 75 éves Ulrich Habsburg halad a korral: mostanában igazán divat Európában a "sikeres" referendum.