Közel két hónapja, hogy Magyarországon a parlamentet megfosztották a hatalomtól. Hamarosan visszavonhatják a parlamenti képviselők e lépését, amelyet saját maguk fogadtak el a kormányon levő Fidesz képviselőinek köszönhetően, és Orbán Viktor miniszterelnök kormányának javára. A budapesti székhelyű parlament kedden foglakozott a koronavírus-felhatalmazási törvénnyel. A kormány bejelentette, hogy május végén javaslatot terjeszt be, amelyben a kivételes helyzet befejezését javasolja majd.
Orbán számára ezzel az ügy egyértelmű: a különleges jogkörök visszavonásával “ lehetőséget adunk mindazok számára, akik igazságtalanul vádaskodtak, hogy bocsánatot kérjenek Magyarországtól,” – ahogyan ezt már május közepén megüzente a bírálóinak. Utóbbiak nem kevesen voltak és vannak ma is - mind az Európai Bizottságban és a tagállamok soraiban, mind az Európai Néppárt tagjai között, akikhez Orbán Fidesze is tartozik. Ők valamennyien óvnak a magyarországi jogállamiság további aláaknázásától.
A koronavírus-felhatalmazási törvénnyel a kormány nem csupán a parlament helyébe lépett törvényalkotóként. A kormány rendeleteivel figyelmen kívül hagyhatja a meglevő törvényeket is - méghozzá mindaddig, amíg az úgynevezett veszélyhelyzet fennáll. Ez olyan alkotmányjogi rendkívüli helyzetet jelent, amellyel reagálni lehet a járványra. A magyar kormány március 11-én hirdette ki a veszélyhelyzetet.
Határidő nincs előre megállapítva
Ha a parlament visszaveszi a jogkörét, akkor a kormány válsághelyzetben hozott rendeletei ismét hatályukat vesztik. Ebben az esetben a parlamentnek a veszélyhelyzet leküzdéséhez szükséges intézkedéseket törvény formájában kellene megalkotnia - mondja Herbert Küpper, a müncheni Keleti Jogok Intézetének ügyvezetője és a magyar jog tudományos referense. Mivel a Fidesz és szövetségese, a KDNP kétharmados többséggel rendelkezik, Orbán továbbra is kézben tartja a teljes ellenőrzést, akár csak miniszterelnökként eltöltött hivatali éveinek tíz esztendejében mindig.
A “parlamenti rend helyreállítása” önmagában még nem jelenti a visszatérést a “ magyar normalitáshoz”. A veszélyhelyzet ugyanis továbbra is fennáll. Ennek megszüntetésére csak a kormánynak van felhatalmazása. Egyedül csak az ő mérlegelésétől függ, hogy meddig tart a veszélyhelyzet. Sem határidő nincs, sem alkotmányjogi eljárás, amellyel Orbán miniszterelnököt és a kormányát rá lehetne kényszeríteni a veszélyhelyzet befejezésére - akkor sem, ha már véget ért a koronavírus járvány.
Ezt a körülményt a hagyományosan Fidesz-barát ÖVP is bírálta. Abban az esetben, ha a veszélyhelyzet továbbra is érvényben marad, akkor lehetne korlátozni vagy hatályon kívül helyezni a legtöbb alkotmányos jogot. Ez alól csak néhány kivétel van, mint a halálos ítélet tilalma, a kínzás tilalma vagy a klónozás tilalma. Ez azt jelenti, hogy a jövőben a parlament által így hozott törvények ugyanolyan mértékben korlátozhatnák az alkotmányos jogokat, mint most a kormány rendkívüli rendeletei- magyarázza Küpper jogszakértő a Wiener Zeitungnak.
Varga Judit, Magyarország igazságügyi minisztere kedden bejelentette, hogy június 20-án megszűnik a veszélyhelyzet.
A polgármester feljelent
Az ellenzék 100 olyan rendeletet számolt össze, amelyek kiiktatják az adatvédelmet, a hatóságok információ szolgáltatási kötelezettségét és a munkavállalók jogait. Az igazságszolgáltatás területén határidő nélkül el lehet napolni a büntetőügyeket – bírál Szabó Máté, a Társaság a Szabadságjogokért munkatársa az APA hírügynökségnek nyilatkozva.
A koronavírus-felhatalmazási törvénnyel két új bűncselekményt is bevezettek. Öt évig terjedő szabadságvesztéssel fenyegetik azt, “aki hamis tényt állít, vagy valós tényt hamisnak állít be” és azt terjeszti, és e cselekménye alkalmas arra, hogy akadályozza vagy lehetetlenné tegye a védelmet szolgáló (kormány) intézkedések eredményességét.
Kezdetben attól tartottak, hogy ezzel a Magyarországon még megmaradt kevés független médiumokat lehet majd tovább szorongatni. A legismertebb esetek azonban két állampolgárral kapcsolatosak, akik ellen a hatóságok a facebookon tett bejegyzéseik miatt léptek fel. Kusinszki Andrást és Csóka-Szűcs Jánost előállították, laptopjaikat és mobiltelefonjaikat lefoglalták. Az egyiket azért, mert “kegyetlen diktátornak” nevezte Orbán miniszterelnököt, a másikat pedig amiért bírálta, hogy a betegeknek el kellett hagyniuk a kórházi ágyaikat, amikor nem is létezett a koronavírus-járvány miatti ágyhiány. Később kiderült, hogy Csóka-Szűcsöt, aki a liberális Momentum párt tagja, városának Fideszes polgármestere, Görgényi Ernő jelentette fel személyesen a hatóságoknál. (Wiener Zeitung, 2020.05.26.)
Fordította: dr. Gonda László
.png)
