Vajon tényleg az arany lenne a megoldás?

 
2020. Szept. 22. 14:59

Vajon tényleg az arany lenne a megoldás?

2020. szeptember 22., Kedd 14:59

A tőkepiacok újra nyugtalanok. A jegybankok ontják a pénzt, mintha a holnap nem is létezne, a politika pedig egyetért és mindezt további pénzpolitikai intézkedésekkel tetézi. A szervuszausztria.hu szerkesztője ezúttal két pénzügyi szakemberrel, Adámi Mónikával, a PFS-Partners új ügyvezetőjével, és a rovatunkból ismert János Zsolt MAS pénzügyi tervezővel beszélget az aktuális témákról, amelyek a mai nehéz időkben határon innen és határon túl fontosak lehetnek a befektetőknek.

 

Szervuszausztria.hu: kevésbé arról van szó, hogy létrejön-e valami új, inkább az a kérdés, „hogyan őrizzük meg azt, amit eddig megszereztünk, illetve annak értékét”.

Adámi Mónika: Érdekes megfigyelni, hogy minket itt Európában mennyivel jobban szorongat a pánik és az összeesküvés elmélet, mint a világ más részein élő befektetőket. Az arany és az ezüst mindig olyankor bukkan fel, amikor valamiféle „világvége hangulat” uralkodik el rajtunk. Az a véleményem, hogy a befektetéssel összefüggő kérdéseket sokkal tárgyilagosabban és józanabbul kell megvitatnunk.

Pontosan ez az oka annak, hogy ügyfeleink kérdéseit újra és újra átbeszéljük a historikus összefüggéseket rendszeresen felmutató János Zsolt piacelemzővel, és az ő meglátásait is figyelembe vesszük a portfóliók alakításánál. Összefoglalva bátran kijelenthetjük, hogy a mohóság és a pánik igen rossz tanácsadó a tartós portfólió összeállításánál.

Zsolt János: Bizonyos távolságból tekintve és az ésszerű portfólió elmélete szerint a nemesfémek és a nyersanyagok 5-10 százalékos részesedési aránya a helyénvaló egy portfólióban. Csakúgy, mint más úgynevezett szatellit témák, mint az energiaszektor, a technológia, az egészségügy, a vízgazdálkodás, különböző régiók, stb.

Adámi Mónika: Ha már nemesfémekről esik szó, akkor felvetődik a kérdés: hogyan, milyen formában?

János Zsolt: Igen, ez a legfontosabb kérdés, ha tovább akarunk jutni a témában.

Lehet az egyik forma a mégoly „romantikus” érme vagy aranyrúd. Ezzel kapcsolatban döntő fontosságú a tisztasági fok és az eladhatóság. Túl gyakran kapunk kézhez kétes készítményeket tisztátalan aranyvegyülettel. Minél nagyobb és átláthatóbb a piac, annál biztosabb lehet a befektető, hogy nem olyasmit vásárol, amit aztán nem tud eladni, vagy ha igen, csak magas költséggel vagy nagy veszteséggel.

Már a vásárlásnál ismernem kell az árban foglalt összes mellékköltséget ahhoz, hogy eldönthessem, mekkora mínuszba kerülhet a befektetésem a vásárlás után?

Az eladásnál ugyanez a kérdés. Mekkora az illeték, mennyire likvid a piac? Ki vásárol majd és milyen áron…Túl gyakran fordul elő, hogy az elhallgatott províziók a csillagos égig növelik a plusz költségeket! Ezért érdemes bankon keresztül vásárolni: a pénzügyi szektor néhány éve előírja a teljes körű tájékoztatást valamennyi költségről.

Adámi Mónika: A napi munkában gyakran már ezeknél a pontoknál adódnak problémák: az ügyfélnek eladtak valamilyen érméket valamilyen tanúsítvánnyal. Olyan terméket, amely nincs hivatalosan forgalomban esetleg csak goodwill alapon, vagy a másodlagos piacon lehet eladni.

Zsolt János: Tiszta, átlátható megoldást nyújthatnak azok a kereskedési helyek, amelyeket a nagy európai bankok működtetnek. Az osztrák bankok naponta rögzített átlátható áron adják és veszik az ügyfeleknek, illetve az ügyfelektől az arany- és ezüstrudakat, illetve az érméket. Az intézmények a tárolásra is kínálnak megoldást.  Ugyanis amikor egy befektető nemesfém rudakat és érméket vásárol, hamar felvetődik a megőrzés kérdése.

Adámi Mónika: Milyenek a lehetőségek, ha a befektető nem szeretne fizikai értelemben vásárolni? Az érmekészítés ugyanis olyan többletköltséggel is jár, ami nem minden befektető számára elfogadható.

János Zsolt: További lehetőség az értékpapír.  Ez lehetőséget nyújt a befektetőnek, hogy egyes vállalatok részvényeit, kötvényeit vagy akár sokrétű alapot vásároljon.

Az aranyásás korából tudható, hogy nem az aranyásók gazdagodtak meg, hanem a „kiszolgáló ágazat” cégeinek a részvényesei, azoké, amelyek a felszereléseket és gépeket árusították. A helyzet ma is hasonló. Nem csak a konkrét nemesfém érdekes befektetési lehetőségként, hanem az egész termelési láncban érintett vállalatok. Felszerelés gyártók, bányatársaságok, érmekészítő helyek, öntödék,… stb. Ezek átvilágítása egyenként a befektető számára szinte lehetetlen. Itt jön játékba az alapkezelő. 

  • A napi likviditás tekintetében jelentős előnyt élveznek a nagy nemzetközi alapok.
  • Az alapkezelők lényegesen pontosabban tekintik át a vállalatokat, mint ahogy arra az egyes befektetők képesek lennének.
  • Igen fontos azonban a széles szórás is, vagyis hogy a befektető ne egyetlen vállalatban legyen érdekelt, hanem az egész ágazatban, akár több száz vállalatban. 

Adámi Mónika: Meglátásom szerint még jobban elmélyedhetnénk a témában, a befektető számára azonban az a döntő, hogy a lehető legszélesebb szakmai kompetenciára és áttekinthetőségre és ne csak termékeladóra találjon. Mi itt pontosan erre törekszünk, ehhez a technikai fejlődést is segítségül hívjuk.

Rövid videókkal, webes információkkal, konferenciákkal, podcastokkal …stb, mindig időben tudunk válaszolni az ügyfelek kérdéseire.

Meggyőződésünk, hogy így, ügyfeleink oldalán, együtt velük megtaláljuk és összeállítjuk az egyénre szabott legjobb megoldásokat. Ezt a célt szolgálja napi ” Kávéházi beszélgetésünk a tőkepiacról” és a havonta megtartott „Díványbeszélgetések”. Utóbbi következő időpontja: 2020. szeptember 30. Várjuk ügyfeleinket.

Érdeklődését, jelentkezését az alábbi linkekre kattintva küldheti el:

Café Talk

Díványbeszélgetés

 

0 komment:

Szólj hozzá:



jooble
Bogipark
Ilona stüberl