Persely egy életre

 
2013. Jún. 25. 16:56

Persely egy életre

2013. június 25., Kedd 16:56

Legutóbb, márciusi cikkünkben már vázoltuk olvasóinknak, miként gondolkodik János Zsolt, a PFS Partners (korábban AWD) pénzügyi tanácsadó cég ügyvezetője az egyének befektetési stratégiájáról. Most részleteiben ismertetjük az elgondolást, azzal a megjegyzéssel, hogy a befektetési döntésekhez – bárhol is legyen a helyszín, Magyarországon vagy külföldön, esetleg a közeli Ausztriában – érdemes meghallgatni a szakember tanácsát. Erre van mód: a személyes pénzügyi tanácsadónak az ilyen segítségnyújtás a feladata.

A fő érdekessége a stratégiának, amelyet pénzügyi tanácsadónk, János Zsolt

ismertet, hogy minden évben fix időpontban egy olyan adott termékbe célszerű befektetni, amely a lehető legszélesebb körben tükrözi az európai piacot. Az alábbiakban János Zsoltot idézzük:

Hogy nehogy azt gondolja, valami speciális különlegességet szeretnék Ön számára elfogadhatóvá tenni, vegyünk egy „random” időpontot, március 25-öt.

Mielőtt megnézné ezt a táblázatot, itt egy kis magyarázat az egyes oszlopokhoz:

 

A 2. oszlopban (DAX Március 25.) látja az adott évben a DAX állását.

 

A 3. oszlop mutatja az egyes évek nyereségét. Ez a következőt jelenti: Ha 200-ben 1000 eurót fektetett volna be DAX-ba, akkor ma mínusz 2,4 %-os hozamot ért volna el (a DAX ebben az időszakban 7892ről mára 7700 pontra esett).

 

Az 5. oszlopban látja a végösszeget euróban, ami az akkori 1000 euró befektetésből máig lenne.

 

A 7. oszlop a kulcsoszlop. Itt látja az adott év átlagos hozamát. Ez azt jelenti, hogy a 2000-ben befektetett 1000 euró mára átlag mínusz 0,19%-ot hozott.

 

A 8. oszlopban látja a DAX teljesítményét az előző évhez képest.

 

Az utolsó sorban látja a befektetés teljes összegét (13.000 euró), ami a mai napig lett volna belőle (19369 euró), valamint az átlagos éves hozamok átlagát (6,15 százalék).

 

A DAX 2013. január 9-én: 7.700 pont

 

1 2 3 4 5 6 7 8
Év DAX Március 25. Százalékos hozam a mai napig Befektetés (€) Végösszeg (€) Befektetés futamideje Átlagos éves hozam DAX
az előző évhez képest
2000 7892 -2,40% 1000 976 13 -0,19%  
2001 5726 34,50% 1000 1345 12 2,50% -27%
2002 5317 44,80% 1000 1448 11 3,42% -7%
2003 2636 192,10% 1000 2921 10 11,32% -50%
2004 3811 102,00% 1000 2020 9 8,13% 45%
2005 4343 77,30% 1000 1773 8 7,42% 14%
2006 5912 30,20% 1000 1302 7 3,85% 36%
2007 6828 12,80% 1000 1128 6 2,02% 15%
2008 6524 18,00% 1000 1180 5 3,37% -4%
2009 4223 82,30% 1000 1823 4 16,20% -35%
2010 6132 25,60% 1000 1256 3 7,89% 45%
2011 6946 10,90% 1000 1109 2 5,29% 13%
2012 7079 8,80% 1000 1088 1 8,77% 2%
Összes     13000 19369   6,15%  

Látható, hogy a 13 év alatt a 13 000 euró befektetett összegből 19 369 euró lett. Ez mégiscsak 49 %-os hozam... és mindez egy valóban kedvezőtlen belépési időponttal értük el. Az éves átlaghozamok középértéke 6,15 százalék. Az ötlet emögött a stratégia mögött egészen egyszerű. Minden évben vásárol egy szeletet a tortából, mindegy, hogy a tőzsdén épp fellendülés van, vagy a medve uralkodik. Lényegében nyereségre tesz szert, ha a DAX a jövőben magasabban áll, mint a múlt évek átlagára. Alább megosztom Önökkel ezt a táblázatot 1988-tól kezdődően. Ezzel a stratégiával kiiktathatja az idegeskedést! Hosszútávra nézve nekem egy 6% fölötti átlaghozam nem tűnik valószínűtlennek. Ez számomra sokkal vonzóbbnak tűnik, mint most a Remény Elvét követve egy nagy összeget stratégia nélkül befektetni. A tőzsdejáték sajnos nem így működik... hacsak Ön nagyon szerencsés és a tőzsdék mától nem ismerik többé az árfolyamingadozást (ami nem valószínű). Ahogy mondtam, ez a stratégia egy egyszerű lehetőség a hosszútávú befektetőnek. Az említett táblázat: A DAX 2013. január 9-én: 7.700 pont

1 2 3 4 5 6 7 8
Év DAX Március 25. Százalékos hozam a mai napig Befektetés (€) Végösszeg (€) Befektetés futamideje Átlagos éves hozam DAX az előző évhez képest
1988 1061 625,70% 1000 7257 25 8,25%  
1989 1303 490,90% 1000 5909 24 7,68% 23%
1990 1939 297,10% 1000 3971 23 6,18% 49%
1991 1515 408,30% 1000 5083 22 7,67% -22%
1992 1716 348,70% 1000 4487 21 7,41% 13%
1993 1657 364,70% 1000 4647 20 7,98% -3%
1994 2130 261,50% 1000 3615 19 7,00% 29%
1995 1946 295,70% 1000 3957 18 7,94% -9%
1996 2510 206,80% 1000 3068 17 6,82% 29%
1997 3349 129,90% 1000 2299 16 5,34% 33%
1998 5096 51,10% 1000 1511 15 2,79% 52%
1999 4860 58,40% 1000 1584 14 3,34% -5%
2000 7892 -2,40% 1000 976 13 -0,19% 62%
2001 5726 34,50% 1000 1345 12 2,50% -27%
2002 5317 44,80% 1000 1448 11 3,42% -7%
2003 2636 192,10% 1000 2921 10 11,32% -50%
2004 3811 102,00% 1000 2020 9 8,13% 45%
2005 4343 77,30% 1000 1773 8 7,42% 14%
2006 5912 30,20% 1000 1302 7 3,85% 36%
2007 6828 12,80% 1000 1128 6 2,02% 15%
2008 6524 18,00% 1000 1180 5 3,37% -4%
2009 4223 82,30% 1000 1823 4 16,20% -35%
2010 6132 25,60% 1000 1256 3 7,89% 45%
2011 6946 10,90% 1000 1109 2 5,29% 13%
2012 7079 8,80% 1000 1088 1 8,77% 2%
Összes     25000 66757   6,34%  


Ha ezt így nézzük, akkor felmerül a kérdés „mi ez az egész a jó időzítéssel?“

 

Ez most csak egy pár gondolat. A személyre szabott portfoliót és föleg ez után a megfelelö termékek kiválasztásához kell a szakember.

A kiválasztás után fontos a legalább 1-2 évente felülvizsgálás és esetleges stratégia adaptálások...

 

Minél inkább közelít minden idők csúcsaihoz a német tőzsdeindex (DAX) vagy az amerikai indexek, mint a Dow Jones vagy S&P 500, annál nyomatékosabban figyelmeztetnek a pesszimisták egy lehetséges összeomlásra, de minimum egy nagyon masszív visszaesésre.

„Crash-párhuzamok” a 2000. és 2008. évekkel?

Hasonlóság mutatható fel a 2000. és 2008. évekkel. Ekkor kezdődtek a részben összeomlásszerű és „kegyetlen” zuhanások. A medve piac alapkövei az államháztartások hiánya és a kamatok alakulása volt.

2000-ben volt az utolsó kamatemelés; 2006-ban az amerikai Fed ismét megállította a kamatemelési ciklust, így a kamatok gyorsan esni kezdtek. Mindebből még korainak tartok egy közelgő medve piacra következtetni. Végül is az alapkamat már 4 éve 0,25 százalékos ultra-alacsony szinten van...

Alapkamat az USA-ban 1999 óta

Az államháztartási hiány és a részvények

A növekvő államháztartási hiány, különösen az USA-ban, természetesen tagadhatatlan. A jelenlegi adósságszint több mint 16,5 milliárd USA dollár, ami naponta 3,5 millió dollárral nő. Ezzel az államadósággal együtt jár az USA dollár csökkenő vásárlóereje. Már csak az a kérdés, hogy ennek hatása mikor fog a részvényárfolyamokon is megmutatkozni.

Barack Obama elnök hivatalba lépése (2009. január) óta az adósságállomány 10,6-ról a fent említett 16,5 milliárd USA dollárra nőtt, ami több mint 55%-os növekedést jelent.

Ez idő alatt a Dow Jones 8200 pontról 13900-ra nőtt, ami 69%-os emelkedés.

Internet lufi 2000 és a 2013-as helyzet

A 2000-es internet buborék és a mai helyzet közötti párhuzam esetén valami nem stimmel nekem. Mivel ennél az összehasonlításnál nekem egyszerűen hiányzik a befektetői viselkedési hasonlóság. Akkoriban, a 90-es évek végén a részvény-eufória gondoskodott a meredeken növekvő Dow Jones árfolyamról (még extrémebb volt ez a német részvényindex esetén). De ma? Érez bármilyen eufóriát a részvénypiacon?

Ha így lenne, akkor én is megbarátkoznék a medve szcenárióval. Valószínűbbnek tartom azonban, mai szemmel nézve, hogy az emelkedő trend egy mérsékelt folytatása következik. Ha most azt gondolja, hogy „Remek, megyünk tovább felfelé. DAX-ot és DOW-t venni, ahogy a csövön kifér!”, akkor sajnos csalódást kell okoznom Önnek.

Mivel az emelkedés „mérsékelt folytatása“ azt is jelentheti, hogy a Dow Jones oldalazni fog – csak egy magasabb szinten.

Nézzük meg a Dow Jonest egy kicsit távolabbról, heti bontású grafikonon 1995-től kezdve.

Heti chart, Dow Jones Ipari Átlag

Mindkét párhuzamos vonallal jelölt részen egy-egy emelkedő trend csatorna ismerhető fel. Az alsó vonalak egész egyszerűen a növekvő mélypontok összekötéséből adódnak. A felső vonalak az akkori markánsabb köztes csúcsokon futnak keresztül.

Emelkedő trendek...

A bal oldali fekete csatorna jelöli az 1995 és 2000 közötti „mega-bika” piacot. A jobb oldali zöld emelkedő trend viszi a Dow Jonest 2009 áprilisától napjainkig. Ahogy Ön is látja, ennél a megközelítésnél figyelmen kívül hagytam a 2009 eleji leszúrást.

... különböző emelkedésekkel

Látható, hogy az emelkedési szög a két trend esetén különböző. Az 1995 és 2000 közötti mozgás 20%-os emelkedést (vagy átlagos éves hozamot) mutat. A 2009-től kezdődő bika piac a 13%-os emelkedésével laposabb, tehát egészségesebb. Legközelebb ebben az összefüggésben vessünk egy pillantást a DAX-ra. De előtte:

Egy gyors korrekció, tekintve a jelenlegi ingadozó tőzsdéket természetesen nem kizárt.

De a medve piaccal, ami egy hónapon belül formálisan 6500 pont alá kellene, hogy vigye az indexet, momentán nem tudok megbarátkozni. Nem látok erre utaló jeleket.

 

És mi van az aranyal?

Sokan, akik ismernek, arany-fannak tartanak.
https://168ora.publishing.hu/index.php?menu=cikkek&target=left#
Én személy szerint a fizikai aranyba való folyamatos befektetéseket kedvelem; tehát fix időközönként aranyérméket (vagy kis rudakat) venni és azokat banki, vagy akár saját trezorban tárolni ...készenlétben. Ennél fogva számomra hosszútávon majdnem mindegy, hogy jelenleg esik az arany ára. A következő tézist láttam:

Ha az arany ára esik...

Ha az arany ára tovább esik, akkor több aranyat kapok a pénzemért. Logikus. És ha az aranyár még tovább esik, akkor még több aranyat kapok a pénzemért. Szintén logikus. Egy részvény esetén ezt sosem állítanám. Mivel még egy erős részvénytársaság is láthat nehéz időket, vagy akár csődbe is mehet. Az arany nem mehet csődbe.

(Rövid megjegyzés a részvények, illetve részvényalapok témájához: Újra és újra arról prédikálok, hogy a számlán legyenek a világ nagy Blue Chipjeiből összeállított erős részvényalapok is és így kell tenni az arany esetén is. Egyszerűen bizonyos időközönként hozzá kell vásárolni. Természetesen előfordulhat, hogy egy részvény hosszútávon nem hoz nyereséget. De az, hogy minden alap átlagban hosszútávon veszteséges legyen, az nagyon valószínűtlen.)

Az arany és a részvények összefüggése

Ráadás: Különös tőzsdeidőket élünk- (de nem így van mindig? Az arany ára emelkedett az elmúlt években, mert senki sem bízott többé az egyes valutákban. Az arany jelentette a biztosítékot a zuhanó vásárlőerő ellen. Ugyanakkor a részvények is emelkedtek az elmúlt 4 évben... az infláció/pénzpumpák miatt. De nézzük ezt meg még egyszer:

Amíg a következő válság ismét össze nem kuszál mindent. Reméljük, hogy ez nem (vagy nem olyan gyorsan) jön el. Emellett először is az aktuális arany-felhalmozás-krízist kell feldolgoznunk és remélhetőleg megemésztenünk. Még hosszú út áll előttünk.

 

0 komment:

Szólj hozzá:



jooble
BCB Consulting
Bogipark
Ilona stüberl