Harmincnégy milliárd? Vagy negyven? Végül is többnapos alkudozás után a koalíciós tárgyalófelek valamivel több mint 18 milliárdban jelölték meg azt az összeget, amely 2018-ig a költségvetésből hiányozni fog – vagyis ennyit kell különböző intézkedésekkel megtakarítani. A hatalmas különbség állítólag abból adódik, hogy a szakértők a maastrichti előírások szerint számoltak, a leendő kormány viszont a „strukturális hiányt” vette alapul.

A 18 milliárd sem kevés, ráadásul ehhez jön még vagy 5 milliárd euró, amit a bankoknak – elsősorban a még mindig a megmentendők közé sorolt Hypo Alpe Adria bank megsegítésére
http://www.szervuszausztria.hu/ausztriagazdasag/szervusz-ausztria-gazdasag-hypo-alpen-adria-allamositas-48360.html
kell majd fordítani. Ráadásul ebben az ügyben a csillagos ég lehet a határ – vélik szakértők, akik jóslásokba sem mernek bocsátkozni, mennyi pénz folyhat még ebbe a lyukas hordóba.

A gazdaságkutatók szerint aligha kerülhető el valamiféle takarékossági csomag. Egyben azzal is vádolják a most távozó kormányt, hogy a költségvetés alakításakor egyszerűen nem vették figyelembe a realitásokat, a gazdasági előrejelzéseket, a várhatónál nagyobb adóbevétellel számoltak, viszont nem vették figyelembe a növekvő nyugdíjkiadásokat.

Hogy milyen eszközökkel kívánják a hiányzó milliárdokat előteremteni, azt egyelőre nem tudni. A koalíciós partnerek abban azonban már megegyeztek, hogy a tehetősebbektől többet szeretnének elvonni, emelik például a nagy keresetűek társadalombiztosításijárulék-alapjának felső határát, elvonások sújtják majd a kiemelt nyugdíjakat (ilyet elsősorban a nagy cégek egykori vezetői élveznek). A nyugdíjkorhatár emelése egyelőre tabu, de annyi bizonyos, hogy e téren valamilyen intézkedésre szükség lesz. Mellesleg a közhittel ellentétben az osztrák nyugdíjasok zöme ugyancsak csekély juttatásban részesül: a 2,275 millió nyugdíjas nagyobb része mindössze bruttó 885 euró havi ellátmányt kap. (A jövő évi emelés 1,6 %, a döntés már megvan, a pecsét még hiányzik).

Kérdés, miként érinti a vártnál nagyobb hiány a szociális kiadásokat. Fényt jelent az alagút végén a legújabb statisztika, amely szerint megindult a növekedés: a harmadik negyedben a GDP 0,7 százalékkal nőtt, ami az előző negyedévben mérthez képest 0,5 százalékkal több. Az utolsó negyedévre is jók az előrejelzések, s mindkét vezető gazdaságkutató intézet (Wifo és IHS) egyetért abban, hogy Ausztria 2014-re kiheveri a válságot, s a növekedés 1,7-1,8 százalékos lehet.