Marad a régi, vagy jön az új

Népszavazás Ausztriában a hadseregről

 
2013. Jan. 15. 17:06

Marad a régi, vagy jön az új

Népszavazás Ausztriában a hadseregről

2013. január 15., Kedd 17:06

Euróövezeti válság ide, hazai gazdasági bajok oda, Ausztriát ezekben a napokban a hadsereg jövője tartja lázban. A kérdés: tartsák-e fenn a jelenlegi, kötelező katonai szolgálaton alapuló hadsereget, vagy védje az országot és hárítsa a katasztrófák okozta kárt egy profi sereg. A döntéshez kikérik a lakosság véleményét: vasárnap népszavazást tartanak Ausztriában.

A mostani hadsereg megtartásához inkább a Néppárt ragaszkodna, az e véleményt hangoztatók élén Johanna Mikl-Leitner belügyminiszter áll, aki nemcsak a katasztrófavédelem jövőjéért aggódik, félti az osztrák semlegességet is. Érvei között szerepel, hogy ha megszűnik a hadsereg és helyét a profik veszik át, az ország baj esetén a NATO-ra szorul – és ez a hagyományos értelemben vett semlegesség végét jelentheti. Hogy Európában a lakosság 93 százalékának békéjét és biztonságát immár profi hadsereg védi, az Mikl-Leitner szerint nem mérvadó, hiszen a legtöbb ország NATO-tag, vagy partner, amelyik pedig nem, azt is szoros szálak fűzik a katonai szövetséghez. Márpedig ilyesmi Ausztria semlegessége miatt az alpesi ország számára elképzelhetetlen.

Norbert Darabos szociáldemokrata védelmi miniszter, aki alig másfél éve még elképzelhetetlennek tartotta a sorkatonaság megszüntetését –, most csakis a profi hadsereggel tudja a jövőt elképzelni. A belügyminiszter érveire válaszul más formációt javasol mind a katasztrófa elhárítás, mind a szociális szolgálgat megvalósítására. Utóbbi igen fontos társadalmi szerepet tölt be: a mai gyakorlat szerint a vallási vagy egyéb okokból a fegyverviselést és használatot megtagadó, ám sorkatonai szolgálatra kötelezett fiatalok a betegellátásban veszik ki a részüket, mégpedig a rendes kiképzési időnél hosszabb ideig, kilenc hónapig. Darabos most önálló katasztrófaellátó csapat felállítását és úgynevezett szociális év bevezetését javasolja. Utóbbi rendes fizetést kínál – havi 1386 eurót 14-szer – az önként jelentkezőknek. Tavaly 13 869-en választották kiképzés helyett ezt a polgári szolgálatot. Darabos éppenséggel nem feledkezik meg a katasztrófa elhárításról: abban az esetben ha a rendes hadsereget fel váltanák a profik, 12 500 ezer fős csapatot tartana készenlétben válsághelyzetekre. (Az ÖVP számításai szerint 15 ezer főre lenne szükség).

Valójában kérdéses a szerepük. A statisztika szerint a hadköteles újoncok 93 százaléka soha nem kap ilyen feladatot: az elmúlt öt évben mindössze 1400-at vezényeltek ki természeti csapások következményeinek felszámolásához. Ugyanis a kékfényes szervezetek 340 ezres csapata jól működik, ők, elsősorban a tűzoltók nyújtják helyben a segítséget baj esetén.

Milyen is a mai hadsereg?

A semleges Ausztria biztonságát jelenleg 14 300 hivatásos katona és egymást félévente váltó 11 000 hadköteles sorkatona védi. Ezenkívül 55 000 tartalékos mozgósítható – igaz, többségük évek óta nem vett részt kiképzésen. Ennek a tartalékseregnek a 60 százalékát teszik ki azok, akiket Ausztria külföldi bevetésre küld.

A polgári szolgálatot teljesítőkre védelmi célokból nem lehet számítani, viszont az oly sokat hivatkozott katasztrófa elhárítás is inkább csak elmélet.

A hadsereg fenntartása jelenleg évi 2 milliárd euróba kerül – a szakértők szerint ennél nagyjából egy milliárddal több kellene a nem egyszerű átálláshoz. A profi hadsereg az átmeneti évek után kétségkívül kisebb költséget emésztene fel – a fennmaradó összeg jól jönne az oktatási tárcának – erősködik Darabos. A ÖVP kétli, hogy a profi hadsereg kevesebbe kerülne.

Népszavazás

A vasárnapra (január 20-ra) meghirdetett népszavazáson 6,4 millió szavazati joggal rendelkező választó vehet részt. A közvetlen demokrácia ezen eszközének bevetése nem ritka Ausztriában, a Második Köztársaság alapítása óta ez a 18., ám az eddigiek mindig csak tartományokra korlátozódtak. Utóbbiból a következőt Bécsben tartják március 7. és 9. között – a parkolási övezetekről és az olimpiai rendezés megpályázásáról.

A mostani, precedens nélküli országos népszavazáson két kérdés áll a szavazócédulán. A. Támogatja-e Ön a profi hadsereg létesítését és a fizetett önkéntes alapú szociális év bevezetését? B. Támogatja-e Ön az általános hadkötelezettség és a szociális szolgálat fenntartását?

A szakértők 50 százalékosnál nem nagyobb részvétellel számolnak. A népszavazás napjának közeledtével a sajtó egyre nagyobb teret ad a tájékoztatásnak a hadsereg mibenlétéről, felépítéséről, feladatáról, az ütköző álláspontokról. Tévériportok próbálják feltérképezni a közhangulatot. És olyasmi is megtudható, hogy az egyébként szociáldemokrata elkötelezettségből elnökké lett Heinz Fischer államfő például a jelenlegi, sorkatonai szolgálaton alapuló rendszer fenntartását helyesli.

0 komment:

Szólj hozzá:



jooble
BCB Consulting
Bogipark
Ilona stüberl