A nyárit, a már jó pár éve ismerik a turisták: az uralkodó család páratlan – főként biedermeier – műkincseit folyamatos kiállításokon tekinthetik meg. A kertben rendezett barokk ünnepségek nyaranta ugyancsak sokakat vonzanak.
A téli palota, a neobarokk stukkók mögött most teljes pompájukban felújított neorokoko termek az eredeti bútorokkal, Michael Thonet szépséges padlójával olyan egységes bepillantást enged letűnt korok világába, amely bizonyára ismét sok látogatót vonz majd. Jó tudni: csakis vezetett csoportok előtt, illetve rendezvények számára nyílik meg a palota. Aki már bepillantást nyerhetett a patinás falak mögé, tanúsíthatják: érdemes a palotalátogatás e kicsit bonyolultabb módját választani. Ezekbe a termekbe is jutott a hercegi család gyűjteményéből, elsősorban biedermeier és klasszicista műveket állítanak ki.
A megnyitó méltó volt a palotához: maga II. János Ádám és a hercegi gyűjteményt igazgató Johann Kräftner vezette körbe a meghívottakat, köztük Heinz Fischer államfőt és feleségét.
Liechtenstein uralkodóinak székhelye egyébként évszázadokon át, egészen 1939-ig Bécsben volt: akkor települt át Ferenc József nagyherceg - II.János-Ádám apja - a háború elől Vadúzba, s ugyanide menekítették a műkincseket is. A család az egyik legrégebbi osztrák - alsó-ausztriai - nemesi dinasztia. A császári birodalomban a nevet viselő hadvezérek és diplomaták, politikusok szolgálták a mindenkori császárt. A mai fejedelemség évszázadokon át a család számos birtokának egyike volt csupán. A birodalmi hercegség minősítést az 1699-ben megszerzett Vadúz, illetve Schellenberg csaknem 300 évvel ezelőtt kapta a szolgálatokért cserében VI. Károly császártól, Mária Terézia apjától. "Pénze lehet akárkinek, festménye azonban aligha" mottóval a Liechtensteinek évszázadok óta jó ízlésű gyűjtők, akik a mai napig nem kevés pénzt áldoznak e szenvedélyükre. A 30 ezer darabos anyagban Rubens, Van Dyck, Raffaello, Breughel, Rembrandt egyaránt megtalálható.