A jó hír, hogy az ABA gondoskodik azokról a tanácsadókról, ügyvédekről, adószakértőkről, akik biztonságosan segítik a cégalapítást tervezőket, az ehhez helyiséget keresőket. A győri rendezvény közönsége – vagy százan – erről megbizonyosodhattak, sőt, a helyszínen felvehették a kapcsolatot az illetőkkel – és ezt meg is tették.
Ausztriai előnyök
Szigorkodás helyett könnyítések, hathatós intézkedések a vállalatalapítás megkönnyítésére, a nem éppen megengedő törvényeket gondolkodva, a helyzethez igazítva ellenőrző (végrehajtó) hivatalnokok, tökéletes jogbiztonság. A győri rendezvény közönségét láthatóan eszi a sárga irigység, ahogyan hallgatja az Ausztriából érkezett szakértők előadásait. És kicsit sem csodálkozik azon, hogy a gazdasági minisztérium megbízásából a külföldi cégek ausztriai letelepedését elősegítő Osztrák Állami Befektetetési Ügynökség oly sikeres: ha csak az ausztriai magyar vállalkozásokat tekintjük, ezek száma is megtízszereződött az elmúlt tíz évben. (2002: 13; 2013: 136)
Persze az ügynökség korántsem csak a magyarokra összpontosít. Már csak azért sem, mert Ausztriának valójában az az érdeke, hogy tőkeerős, ausztriai munkahelyeket és adóbevételt teremtő nagyobb vállalatok működjenek itt. Ilyen nemigen akad a magyarok között, mégis fontos, hogy ők, a kisebbek is biztonságosan, a siker reményében kezdjenek új életet osztrák földön.
A győri rendezvény az ilyen terveket dédelgetőknek szólt, azoknak, akik nem gondolják, hogy a határon túl kolbászból fonják a kerítést, vagy, hogy kellő tájékozottság nélkül csak úgy neki lehet vágni. A tájékozódási igény persze elsősorban arra vonatkozik, vajon jobbak-e a kilátások, megéri-e a kockázatot, a befektetést – és ez egyébként milyen nagyságrendű –, egyáltalán van-e esély a sikerre.
A csaknem száz érdeklődő többsége nem teljesen járatlan az ottani körülményekben. Nemcsak azok, akik Győrből és környékéről jöttek, de a távolabbi székhelyű magyar cégek is évek óta kapcsolatokat ápolnak osztrák partnerekkel. A Győr közeli szállítmányozási kis cég számára előnyös lenne egy ausztriai telephely, hiszen fő partnere az alsó-ausztriai Stockerau fafeldolgozó ipara. Egy másik, Pest megyei székhellyel rendelkező vállalkozás ugyancsak inkább tőlünk nyugatabbra lévő célpontokra fuvaroz – és a teljes átköltözést mérlegeli. Az okokat nem részletezi, az újságíró nem is faggatja, mint ahogy a nevek sem fontosak ezekben a beszélgetésekben.
A gyógymasszőrként immár tekintélyes ausztriai vendégkörrel rendelkező hölgy szempontjai mások: miért is ne legalizálná ezt a tevékenységet, ha ez nem olyan bonyolult és költséges. Ő egyébként saját bőrén is megtapasztalta már az alkalmazotti lét keserveit: dolgozott már osztrák szállodában, tudja, hogy osztrák viszonylatban ugyancsak kicsi a bér.
Milyen vállalkozási forma a legcélszerűbb?
Az általános információ csak alátámasztja terveit. Az ABA szakértői közé tartozó –és mint ilyen legalábbis az első tájékozódási konzultáció honoráriumától eltekintő – bécsi ügyvéd, a magyar származású és a nyelvet is beszélő dr. Gálffy Tibor a konkrét kérdést még nem is ismerve az egyéni vállalkozói formát ajánlja a legtöbb kicsinek. Előnyös ez, mert nem köteles a cégbejegyeztetésre, kicsi az adminisztráció, személyi jövedelemadót fizet – és persze járulékot is –, de kedvezőek az adóleírási lehetőségek.
Az előadók a vállalkozási formákról, a velük járó adókötelezettségekről részletes tájékoztatást adnak, ami persze még mindig kevés ahhoz, hogy az érintett tudja, mit is szeretne. Kiindulópontként most megtudja, hogy a procedúrát az adótanácsadónál érdemes elkezdeni – az ügynökséggel szorosan együttműködő Lónyai László magyar neve és származása ellenére ugyan inkább németül beszél, de bécsi irodájában öt magyar anyanyelvű munkatárs segíti a hozzájuk fordulókat az eligazodásban. Ha a vállalkozás tevékenységi körének, elképzelt volumenének ismeretében minden körülményt mérlegelve megszületett a döntés, akkor jöhet az ügyvédi segítség, indulhat a bejelentési folyamat, avagy a szakmai képzettséghez kötött ágazatok esetében a bizonyítványok benyújtása.
Ez utóbbi ugyancsak sok kérdést vet fel – mely vállalkozáshoz kell mestervizsga, hogyan lehet azt beszerezni és mennyiben érvényes Ausztriában is. Gond inkább csak akkor van, ha egy-egy foglalkozás besorolása eltér a két országban: például a szárazépítészet – köznapi nevén a gipszkartonozás esetében. Ausztriában ez külön szakma, Magyarországon nem, tehát mestervizsgát sem lehet tenni. Megoldás van, ilyen esetekben osztrák szakértők „vizsgáztatják” a delikvenst, s ha hozzáértőnek találják, megadják az engedélyt. Ami a mestervizsgákat, a kurzusokat illeti, Dinnyés Előd, a Győr Sopron megyei Kereskedelmi és Iparkamara főtitkára meséli: a kamara által szervezett tanfolyamok népszerűek, a vizsgáról eleve adnak német nyelvű bizonyítványt is.
A cégalapítás rejtelmeiről a szervuszausztria.hu olvasóit, az ABA magyarországi konzulense rendszeresen tájékoztatja, mint ahogy a rendezvényen saját cégalapítási példáját mesélte el a jelenlévőknek. Ő egyébként az újságírót arról is biztosítja, hogy a tanácsadók korántsem a magyarországi cégek átköltöztetésére ösztönzik a hozzájuk fordulókat – inkább a telephelyek, a leányvállalatok alapítását tartják célszerűnek. S hogy van vállalkozói élet a közeli Burgenlandon, vagy az oly kedvelt Bécsen kívül is, azt Gerhard Rosner, az alsó-ausztriai tartományi kormány gazdasági ügynökségének vezetőjétől tudhatják meg az érdeklődők.
Birgit Reiter-Braunwieser asszony, az ABA közép-kelet-európai régióért felelős igazgatója büszke az ügynökség eredményeire. Szinte sorolni sem tudja, hányféle ágazatban működnek már Ausztriában magyarországi cégek. Ő és Erika Teoman-Brenner, az Osztrák nagykövetség kereskedelmi tanácsosa az előadások utáni kötetlen beszélgetésekben az ügynökség szerteágazó lehetőségeiről ad még részletesebb felvilágosítást, az ABA munkatársai közül többen pedig konkrét időpontokat egyeztetnek a hozzájuk fordulókkal.
.png)
