A muzsikáló herceg emlékezete

Jubileumi kiállítás Kismartonban

 
2013. Aug. 28. 11:23

A muzsikáló herceg emlékezete

Jubileumi kiállítás Kismartonban

2013. augusztus 28., Szerda 11:23

Az idén háromszáz éve elhunyt I. Esterházy Pál hercegre emlékezik az Esterházy Magánalapítvány. A „Haydn Explosiv*2013“ kiállítás keretein belül bemutatott Harmonia Caelestis I. Pál azonos című zeneművét idézi.

Esterházy Pál Grazban és Nagyszombaton (ma Tyrnau) nevelkedett a jezsuitáknál, ahol az egyházi zenével éppúgy közelebbi kapcsolatba került, mint a népzenével. Zenei példaképe I. Lipót császár, aki hozzá hasonlóan zeneileg tehetségesen komponált és Bécsben felvirágoztatta a barokk operát. Esterházy Pál gyakran látogatott el a bécsi előadásokra, ismerte a híres olasz zeneszerzők műveit, de az olyan osztrákokét is, mint Johann Heinrich Schmelzer, Johann Joseph Fux. Udvari muzsikusai repertoárjában szerepeltek a bécsi udvar zeneszerzőinek művei is.

Esterházy Pál zenei munkásságának legjelentősebb darabja a vallási témájú dalokat feldolgozó „Harmonia Caelestis“. A művet 1699-ben komponálta, 1711-ben valószínűleg Bécsben adták ki és a mai napig kiemelkedő helyet foglal el a magyar zenetörténetben.

Az egyes darabok a liturgikus év és ünnepnapjai sorrendjében követik egymást. A darabban a Jézus és Mária dicsőítésére született zeneművek dominálnak, kilenc liturgikus szöveg megzenésítésével. A dallamok javarészt tiszta és egyszerű felépítésűek, a több szólammal való mesteri bánásmódra utalnak. A dallamra és a harmóniára az ezen időszakban, Bécsben szokásos velencei és délnémet kantáták és oratóriumok stílusa hatott. A legtöbb darabot kis együttesre írta, némelyekhez azonban kiterjedtebb előadásmód szükséges.

Esterházy Pál közkedvelt zenekari gyakorlatra vonatkozó ismeretei a „Harmonia Caelestis“ egyes liturgikus énekeinek változatos hangszerelésében követhetők nyomon. A mű forrásai mindenekelőtt egyházi énekek, valamint világi zeneművek és a saját szerzeményei. A műben erősen nyomon követhető a tánczene és a táncritmus is.

A „Harmonia Caelestis“ megalkotásában a herceget valószínűleg támogatta az udvartartás valamely gyakorlott zeneszerzője, feltételezhetően az 1685-től 1701-ig a szolgálatában álló Franz Schmidbauer . Feltételezhető, hogy udvari káplánjának művei és udvari zenekara repertoárja is bekerült a „Harmonia Caelestis“ gyűjteménybe.

Esterházy Pál „Harmonia Caelestis“ zeneműve jelentős művészettörténeti hagyaték, amely a 17. század zenéjének különféle zenei irányzatai által formált darabokat egyesít. Az európai nemesi birtokok aktív zene támogatási rendszerét és a zenében tehetséges és képzett arisztokraták azon szokásos gyakorlatát mutatja be, akik zenei szenvedélyüket udvari zeneszerzőikkel együttműködve zeneművekben fejezik ki.
A kiállításon láthatók többek között a hercegi család eddig ismeretlen portréi, a „Harmonia Caelestis“ eredeti kiadása, és Veit Langenbucher augsburgi műhelyének értékes orgonája is, amely I. Pál gyűjteményében különleges helyet foglalt el.

Néhány szó a szerzőről

Esterházy Pál a hercegi dinasztia egyik legjelentősebb és legkülönlegesebb egyénisége volt, költő, festő, zenész és zeneszerző. Sőt már egész fiatal korában színdarabokban is fellépett, és jó táncos hírében is állt. Nagy támogatója volt a képzőművészeteknek, nevéhez fűződik a fegyvertár megalapítása és az Esterházy kincstár is. Utóbbit később csodakamraként emlegettek. Neki köszönhető a kismartoni középkori vár átépítése barokk Esterházy-kastéllyá.

Mélyen vallásos volt, ő építtette például a fertőboldogasszonyi (ma Frauenkirchen) Szent Mária bazilikát, számtalan templomi, kolostori festménynek, oltárnak és vallási témájú tárgyaknak, szobroknak volt a megrendelője volt. Gondoskodott a környezetében élő szegény emberekről is. A Habsburg ház támogatójaként számtalan török elleni hadjáratban vett részt.

Pál a család első tagja, aki kiérdemelte a császártól a hercegi rangot, erősen fáradozott a család körüli mítoszok megteremtésében, létrehozta azt a családfát is, amely a mai napig látható Fraknó várában. Ehhez festtette meg az elődök ősgalériáját is. Az mintegy négyszáz barokk portréfestményből álló ősgalériával célja a család legitimációja és a hatalom demonstrációja volt. Akkoriban a lengyel és magyar nemesek körében nagy divat volt származásuk bemutatása ősgalériában. A magyarok egészen a honfoglalásig visszamentek őseik származtatásában. Nem csoda tehát, hogy az Esterházy ősgalériában megtaláljuk a bibliai Ádám és Noah alakja mellett a hunok legendás királyát Attilát és III. Vlad Tepes, azaz Drakula grófot is.

A vár vastag falai között bonyolult zárszerkezetekkel ellátott ajtók őrizték az Európában ma ilyen formában egyedülállónak számító barokk kincstár kincseit. A kincstár a humanizmus gyűjtési elképzeléseinek késői megnyilvánulása, nagyságában, kialakításában az Esterházy kincstár a nagy német hercegi családok csodakamráival vetekszik.

1 komment:
J6d5IT2Fk2QP | 2017. február 1., Szerda 17:57
Last one to utizile this is a rotten egg! http://zedigfb.com [url=http://osityiwu.com]osityiwu[/url] [link=http://mjncrilzeml.com]mjncrilzeml[/link]

Szólj hozzá:



jooble
BCB Consulting
Bogipark
Ilona stüberl