Szlovákokat gyanúsít az osztrák rendőrség, amelynek figyelmét egy lakossági bejelentés hívta fel a csalókra. Ők Alsó-Ausztriában minden jel szerint az Augustin című lap hamisítványát, saját maguk által előállított példányait árulták.

A kéthetenként – immár tizenhatodik éve - megjelenő lap városi újságnak nevezi magát, amely ugyan igyekszik szórakoztató is lenni, elsődleges feladata azonban minden társadalmi igazságtalanság kíméletlen ostorozása. Célja pedig, hogy segítse a hosszabb ideje munka nélkül tengődőket, akiknek fedél sincs a fejük felett. Vagyis aki a hamisított lappal szerez bevételt, az a nincsteleneket károsítja meg.

A lapot egyébként szabott áron, 2,50 euróért árulják rendezett külsejű hajléktalanok, akik minden eladott példány után 1,25 eurót megtarthatnak – sokak számára ez az egyetlen kereset. Ennek ellenére nem tukmálják portékájukat a járókelőkre, akik ezt meg is hálálják: a 60 ezer példány kéthetenként el is fogy, s a legtöbb vásárló nem kéri vissza az aprót a 3 euróból. Magát a lapot egyébként hivatásos újságírók, grafikusok, fotósok állítják elő, külleme nem túl igényes, de azt olvasói elnézik. Ha nem is konkurencia a nagy minőségi lapoknak, a példányszám az elmúlt években nőtt.www.augustin.or.at

A hamisított lapot a feltételezések szerint öt szlovák állította elő és árusította Ausztriában ugyancsak hamis igazolvánnyal. A szlovákiai gyártási költség nagyjából tíz cent, a mit sem sejtő vásárló pedig ugyanúgy 2,50 - ért vásárolta meg, mint az igazit - plusz borravaló. Az igazolvány pedig, amit egyikük a járókelőknek felmutatott, minden kétséget kizáróan hamis volt. A vád a szlovákok ellen a szerzői jog megsértése, és persze okirat hamisítás. A feltételezések szerint egyébként a banda tagjai pár napos árusítással többet kerestek, mint otthon egy hónap alatt.

Az Augustin az alapítása óta eltelt tíz évben népszerűvé vált, már csak azért is, mert árusítóik egyáltalán nem tolakodóak. Forgalmas pontokon, népszerű boltok előtt állnak, nem veszik zokon, ha a járókelő nemet int a fejével, és illedelmesen megköszönik, ha valaki vásárol.

A lap címadójának történetét egyébként dal is megörökíti. Az illető a 17. században élt, vidám fickó volt, ám a nagy pestisjárvány idején egy reggel mozdulatlanul találták az utcán – csakúgy, mint ezrével a járvány áldozatait. Tömegsírba tették, de mivel még volt hely benne, nem fedték be a gödröt. Nagy volt aztán a csodálkozás, amikor 24 óra elteltével Augustin kicsit elgémberedve, de pihenten és makkegészségesen ébredt: kitörölte az álmot a szeméből és rögtön dalra fakadt. Mert dehogy vitte őt el a kórság, csak felöntött a garatra. A banális történetnél fontosabb a köré varázsolt legenda: ő, és dala lett az elpusztíthatatlan életvidámság és derűlátás szimbóluma – ezért keresztelték el róla a bécsi hajléktalanok lapjukat.

További cikkeket olvashat Ausztriáról a

honlapon