Szerencsére az 5500 vendég közül sokan csak a részvétel, a találkozások miatt jöttek el, nem pedig keringőzni. De azért a táncparkett hajnalig így is szardíniásdobozhoz hasonlított. Mintha az idén kevesebb külföldi nevezetesség jött volna el, ám aki Bécsben számít, az erről a rendezvényről nem hiányozhat – nem is hiányzott. Csodálatos, igaz nem mindig viselője korához és alkatához alkalmazkodó ruhaköltemények vonultak fel, a sajtó napokig vitázhat, melyik volt a legszebb. Mindennél pompásabb volt a virágdíszítés, az ezúttal szegfűből kötött, illatozó labda-csokrok. Az illatról ugyan lemaradt a csaknem másfél millió néző, ám a nagyszerű élő közvetítésnek köszönhetően minden egyébről karosszékben ülve értesülhetett.
Az ORF már a hírességek bevonulása előtt bőségesen tájékoztatott minderről, a riporterek igyekeztek a kapuban megszólaltatni a legfontosabb vendégeket. Heinz Fischer államfő ezúttal Kofi Annan volt ENSZ főtitkárt és nejét látta vendégül, Spindelegger külügyminiszter Viviane Reding EU-biztost hívta meg páholyába, ott volt az új amerikai nagykövetasszony, és sok fontos ember. Jelen voltak a kormány tagjai partnerükkel, művészek, a gazdasági élet ismert személyiségei. A bálanya, Desirée Treichl-Stürgkh – az Erste vezérének felesége – az idén is jó munkát végzett, s elégedett volt Dominique Meyer operaigazgató is – már csak a szép bevétel miatt is.
A vendégek között persze ott volt a bál mindenkori bohócának számító Richard Lugner, aki milliós honoráriumért ezúttal is gyönyörű vendéget hozott: az Ausztriában kevéssé ismert amerikai tévészemélyiséget, Kim Kardashiant. Igaz, ő nem volt igazán jó vendég, igyekezett kerülni a feltűnést, vagy inkább mintha nem szívesen mutatkozott volna nyolcvanon felüli vendéglátójával, de azért készült jó pár felvétel. Kis csetepaté is adódott, némi tettlegességgel, verbális támadásokkal – odabenn, Lugner páholya előtt. Odakinn viszont béke honolt, tüntetésnek nyoma sem volt.