A szociáldemokrata párt, mintha csak hadban állna, minden plakátján valamiért „küzd”. Ehhez arcnak a mindig mosolygós és korántsem erőfitogtatónak tűnő Werner Faymann kancellár látható, igaz, igencsak közérthető üzenetekkel. Hogy mondjuk: nyugdíj. Vagy: munkahely. Nem beszélve a tisztességes oktatásról, a megfizethető lakhatásról.

Aki nézegeti a plakátokat, arról is meggyőződhet, hogy a szomszédban sem különböznek a problémák a mieinktől – ha mások is a dimenziók. A Néppárt még közvetlenebbül szólítja meg a választóit, rokonszenves tulajdonságokra összepontosít. Az optimistáké, a tettre készekre, a világra nyitottaké ez az Ausztria – hirdeti. (Melyik világra? – kérdezi nem egy fórumozó...)

Ravasz, rejtett idegengyűlölettel agitál a Szabadságpárt, amely a felebarátok szeretetére int, de a félreértések elkerülésére a plakáton látható pártvezér, HC Strache hozzáteszi, hogy ezen a ”mi osztrákjainkat” érti. A Zöldek viszont maradnak a negatív kampánynál, ők arra figyelmeztetnek, kire nem szabad szavazni. Azokra, akik egyszer már loptak. No meg a jelenlegi nagykoalícióra. A BZÖ – a másik Haider-utódpárt- , – a legelemibb ösztönökre hajt: adócsökkentést követel – persze nem ígér semmit, nem is teheti, sok esélye nincs a kormányzásra. Az országosan most először induló Stronach csapat vezére, a 80 éves Frank Stronach előnyös tulajdonságait hirdeti: a vonzó pózban fotózott férfiú őszinte, szociális érzelmű és megvesztegethetetlen. Hogy ez mire elég, arról nem szól a fáma.

A pártvezérek a korszerű követelményeknek megfelelően nemcsak a tévé nyilvánossága előtt vitáznak, hanem online is elérhetők. A Die Presse meghívja olvasóit, kapcsolódjanak be az ilyen

 Az első dátum augusztus 31.