Segíthetnek-e a menekültek a munkaerő piaci gondok megoldásában?

 
2018. Aug. 30. 10:46

Segíthetnek-e a menekültek a munkaerő piaci gondok megoldásában?

2018. augusztus 30., Csütörtök 10:46

Az osztrák kormány szándéka szerint a jövőben a menedékkérelmük elbírálására várók meg nem állhatnak munkába tanoncként, pedig a gazdaságnak egyre nagyobb gondot okoz a munkaerőhiány. Ez utóbbi körülmény is az oka annak, hogy a gazdaság és a politika között élénk vita alakult ki arról, vajon az elutasító válasz miatt az érintett ipari tanuló befejezheti-e tanulmányát, tehet-e szakmunkás vizsgát, és kap-e esélyt különleges tartózkodási engedélyre.

Utóbbi kérdésre a kormány határozott nemmel válaszol, mondván, hogy akinek a menedékkérelmét a hatóság elutasítja, annak el kell hagynia az országot, akár tanulmányai megszakítása árán is. Még  ha Ausztria érdeke egyértelműen az lenne, hogy több szakképzett munkaerőhöz jusson. Nem annyira Bécs problémája ez, mint a nyugati tartományoké, ott is elsősorban a turizmus és vendéglátás teljesítményét gátolja az akut munkaerőhiány. Nemcsak a kiszolgáló és konyhai személyzet hiányzik, egyes kisebb településeken sok tíz kilométeres körzetben sem találni szerelőket, a kisebb-nagyobb javítások megoldhatatlan problémának bizonyulnak. Vagyis nagy szükség lenne az utánpótlásra.

A Gazdasági Kamara tisztségviselői sem gondolják, hogy az országba korlátozás nélkül be kellene engedni menekülteket, de a demográfiai helyzetre való tekintettel megfontolandónak tartják a német példát: ott ugyanis a szakmunkásképzésben résztvevő menekültek kiutasítását a képzés idejére (általában három év) felfüggesztik, sőt, a szakmunkás bizonyítvány megszerzése után még két évig tartózkodási engedélyt kapnak. Harald Mahrer, a Gazdasági Kamara elnöke némiképp kitérő válaszában utalt arra, hogy a gazdaság szívesen látna egy különleges tartózkodási engedélyt a szakmunkás bizonyítvánnyal rendelkezők számára.

A 2011-ben - a körvonalazódó munkaerő piaci gondok miatt - bevezetett piros-fehér-piros kártya, amelyet szakképzett és felső - vagy középvezetői képesítéssel rendelkező harmadik országbeli emigránsok (úgynevezett kulcsfontosságú munkaerő) részére hoztak létre, semmiképpen nem vonatkozik az ipari tanulókra. A pontrendszer feltételei között már megszerzett bizonyítvány is szerepel - igaz, az ötlet egyáltalán nem vált be.  A legutolsó, 2016-os adatok szerint a várt évi húszezer helyett mindössze 1773 személy élt a lehetőséggel, a hiány szakmákban pedig alig 153 ez a szám. A feltételrendszer nincs kőbe vésve, tavaly például kiegészült a startup cégek alapítóinak kategóriájával.

Egy dologban a politika és a gazdaság egyetért: a szakmunkásképzés és a menekültügy mindenképpen szétválasztandó. A Gazdasági Kamara most mindenesetre toborzó kampányt indít harmadik világbeli országokban: elsősorban az idegenforgalom számára szeretnének arra alkalmas fiatalokat tanoncnak megnyerni.  

0 komment:

Szólj hozzá:



jooble
BCB Consulting
Bogipark
Ilona stüberl