Alijev jó régen foglalkoztatja mind a közvéleményt, mind az osztrák bűnüldözőket. Kalandos története sok éve csemege az újságolvasóknak, már csak azért is, mert halála pillanatáig hangos bírálója volt Nazarbajev korrupt rendszerének.

Az orvosi végzettségű Alijev 1983-ban, 21 évesen feleségül vette az akkor még a Szovjetunióhoz tartozó Kazahsztán kommunista pártjának legfelső vezetésében dolgozó Nurszultan Nazarbajev lányát. Nyolc évvel később ugyanez a Nazarbajev a függetlenné vált Kazahsztán elnöke lett, s ez Alijev számára meghozta az érvényesülést és az ismertséget. Vezető tisztségekben dolgozott különböző hatóságoknál, majd diplomata lett: 2002-ben bécsi nagyköveti kinevezést kapott. Nem csak Ausztriában, hanem a bécsi nemzetközi szervezeteknél is ő képviselte Kazahsztánt. 2005-ben tért haza, első külügyminiszter-helyettesként.

2007-ben újra bécsi nagykövet lett, igaz, a kazahsztáni politikához értők szerint ekkor már inkább el akarták távolítani a hazai közéletből, mivel úgy tűnt, indulni akar apósa ellenében az elnökválasztáson. Bécsi tartózkodása idején otthon köztörvényes bűnök elkövetésével vádolták meg – többek között két eltűnt bankár elrablásával,– s a felelősségre vonás érdekében alig pár hónapos nagyköveti ténykedése után hazahívták.

Az eset 2007 nyarán nagy feltűnést keltett, Alijevnek ugyanis nem volt ínyére a hazatérés. Bár apósa erős embereket is küldött a parancs érvényesítése érdekében, ő nem adta meg magát, barikádot emelt a kazah nagykövetség elegáns kertvárosi villája köré, ahonnan akkorra már értékes ingóságainak egy részét több teherautóval elszállíttatta. Később maga is odébb állt. , Európa nagyvárosaiban bukkant fel időről időre. Közben neje elvált tőle, így rokoni kapcsolat már nem fűzte a diktátorhoz.

Jó híre éppenséggel nem volt: nevéhez pénzmosás, sikkasztás, különféle kétes ügyletek fűződtek, miközben az sem igen tudható, vajon mindebből mi az igazság, és mi az általa sokat bírált kazahsztáni diktátor kitalációja. Mindenesetre távollétében többször hosszú börtönbüntetésre ítélték. Kapcsolatrendszere miatt továbbra is fel-felbukkant Ausztriában, ahonnan a kazah titkos szolgálat többször megkísérelte elrabolni közvetlen üzlettársait. Ausztria több ízben megtagadta kiadatását Kazahsztántól, arra hivatkozva, hogy otthon nem számíthat korrekt tárgyalásra.

Az állítólagos emberrablás bizonyíthatatlan vádjából 2011-ben gyilkossági gyanú lett, miután a két eltűnt bankár holtteste Alijev egyik kazahsztáni birtokán került elő. E vád alapján vették őrizetbe 2014 nyarán a schwechati repülőtéren – illetve ügyvédje szerint itt adta fel magát önként.

A börtönben sem volt nyugalom körülötte. Néhány héttel ezelőtt panaszt tett, amiért két rabtársa zsarolta, azt állítva, hogy ha nem fizet 3000 eurót, akkor nem marad életben. Ilyen előzmények után találták február 24-én holtan a cellájában: sebkötöző pólyára akasztotta fel magát annak a napnak a reggelén, amikor kihallgatták volna a zsarolás ügyében. Ügyvédje nem hiszi az öngyilkosságot, és a laboratóriumi vizsgálat mintha alapot adna a gyanúra: Alijev vérében erős nyugtatót mutattak ki. Vagyis az ügynek messze nincs vége.