Minden, ami a jövőre vonatkozik, spekuláció – szögezi le előjáróban János Zsolt, és még azt is hozzáteszi, hogy a bennfentesek is csak erőteljes önmérséklettel mondják el gondolataikat, hiszen a felügyeleti hatóságok árgus szemmel figyelik az összes feltűnő árfolyamváltozást.

Ez nem jelenti azt, hogy ne kellene gondolkodni a jövendő fejleményekről. János Zsolt tapasztalata alapján célszerűbb az előretekintő válságmenedzselésen töprengni, ennek megfelelően újra és újra lejátszani az ismert eseményeket, és azokból levonni a megfelelő következtetéseket. Ebbe beletartozik a „stressz teszt” is. Vagyis feltenni a kérdést, mi történne a jelenlegi befektetésekkel az elmúlt időszak kritikus fejleményei közepette? Milyen árfolyamváltozások következtek be és miért? Hogyan érezné magát a befektető az árfolyamváltozások ismétlődésekor? Nem jól? Ha ez így van, akkor már most tanácsos a megelőzés módszerét választani. Vagyis fel kell készülni különböző válság szcenáriókra. Sokszor szerencse dolga az időzítés, vagyis a megfelelő pillanatban befektetni, illetve kilépni a piacról. A magánbefektetők számára a legjobb válasz a minél szélesebb összetételű portfólió, és a válságmenedzselés.

Még a leggondosabb felkészülés sem jelent 100 százalékos biztonságot, hiszen bármikor jöhet a „fekete hattyú” vagyis az előre nem látható esemény. Ma – ahogy a múltban – sem mondható ritkaságnak az olyan vállalkozás, amely túl magas kamatot vagy garantált hozamot ígér, s ha ezekkel történik valami, az nem nevezhető meglepetésnek.

Ez persze manapság sem a magyar, sem más országbeli befektető számára nem vigasz, inkább hasznos tapasztalat. Minden befektetés esély, de egyben kockázat is a hozam oldalon. A magas kamat sokszor fokozott rizikót jelent. Éppen a kötvényeknél a magasabb kamat az adós rosszabb bonitását jelzi. Egyszerűen fogalmazva a korábbi AAA besorolású kötvények hozamát ma legfeljebb a BBB besorolású kötvényeknél kell keresnünk. Jó példa erre az osztrák Hypo Alpe Adria Bank kötvényeknek bonitásváltozása. Az Osztrák Köztársaság nem képes állni a vállalt kezességet. A befektetők bedőlnek. Pedig a kötvények kamata már tartalmazta a fokozott kockázatot. Sajnos sok befektető a nagyobb kamatot keresi, nem pedig az átlátható kockázatot.

Képzelje csak el a kedves olvasó, hogy csőd van, és senki nem veszi észre...

A Görögország maradjon-az-euró-övezetben- vagy-inkább-távozzon kérdésnél sokkal fontosabb, hogy az elmúlt hetekben egy mini-csőd ment végbe a kötvénypiacon, s azt a széles nyilvánosság még csak észre sem vette. A kötvények jövője ugyan nem teljesen váratlanul, ám szélsőségesen hevesen dőlt be, ami a kötvények piacán csaknem 1 billió dollár könyvelési veszteséget okozott.

A híresztelések szerint a háttérben spekuláció állt e látványos fejlemény mögött, amely egyes tőke gyűjtőhelyeket kötvények eladására is késztette. Némelyik nyugdíjpénztár és nyugdíjalap időközben az előírások lazítását követeli, hogy több részvényt és részvényalapot vásárolhasson. Egyszerűen félnek, hogy államkötvényeikből további veszteségek származnak. Amint a kamatok elkezdenek emelkedni, -ezt láttuk az elmúlt hetekben, a 10 éves kötvényeknél- az árfolyamok össze fognak omlani. Már csak az a kérdés, hogy mennyire ... Az Európai Központi Bank megtesz mindent, hogy végre erősebb infláció jeleket láthassunk és a kamatokat emelni lehessen.

János Zsolt arról is beszámol, hogy néhány nappal ezelőtt ismét szemnbesült azzal a kérdéssel, ő személy szerint mire fogadna? Mi a biztos tipp? A pénzügyi tervező könnyedén válaszol: ő bizony nem tippel, nem fogad, történetesen nem is lottózik. Ő az ésszerű befektetés híve. Ezért nem csak az esélyekkel, hanem a kockázattal is foglalkozik.

Rövidtávon a piacok mindig ingadozni fognak. A tőzsdék csakis azért létezhetnek, mert kereskedés van, nem pedig fix árak.

Az impulzus továbbra is az amerikai piacról jön, és Ázsiából. A kamatemelés miatti aggodalom csökkent. A takarékoskodók szívesen vennék a magasabb kamatot, a tőkepiac pedig fél ettől. Mert a magasabb kamat drágább hitelt is jelent, a beruházások pedig visszaesnek, hiszen a gazdaság pontosan tudja, hogy a kamatot ki kell gazdálkodni.

Európában továbbra is hiányoznak az impulzusok, mert ezeket reformok híján lefojtották a múlt problémái. A reformok a megszokottól való radikális eltérést jelentik, különösen a szociális szolgáltatás terén. A politika csapdában rekedt. Sajnos túlságosan érdekelt saját túlélésében, ezért teljesíthetetlen ígéretekkel választatja meg magát.

Ezt világosan láttuk Görögországban. Csakúgy, mint korábban, folytatódik a huzavona az adósság körül. Vajon újabb többmilliárdos segélycsomag jön, vagy inkább az euró partnerek az országot a közös valuta feladására igyekeznek kényszeríteni? Mindkét út mellett szólnak érvek, vannak plusz és mínusz pontok. A szakértők eltérően vélekednek arról, milyen következményekkel járna a „Grexit” – Görögország kivonulása az euró övezetből. A skála a katasztrófától a tényleges felszabadulásig terjed.

Összegezésül a pénzügyi tervező úgy véli, hogy a részvénypiacok most csupán fellélegeznek, a befektetési hullám hamarosan újabb szárnyalást indít el.

Az egyéni tervek, lehetőségek viszont minden esetben személyre szabott tanácsadást, pénzügyi tervezést tesznek szükségessé, amelyre amunkatársai készen állnak.
Személyre szóló kérdésekre János Zsolt a cég rendszeres gazdasági fórumain is válaszol.