Der Standard: Panasz a Paksi Atomerőmű ellen: sok taps, kevés esély
Ausztria jogi pozíciója meglehetősen erős, a politikai sokkal kevésbé - írja a Der Standardban megjelent kommentárjában Eric Frey.
Nem Ausztria az egyetlen EU-tagállam, amely lemondott az atomenergiáról. Azonban az egyetlen, amely központi, nemzeti érdekként kezeli az atomenergia használata ellen Európa szerte folytatott harcot. Ezért aztán a bécsi kormány viszonylag magára hagyatott az EU-Bizottsággal és az új atomerőműveket építeni szándékozó tagállamokkal folytatott jogvitában.
Ez nem szól az ellen, hogy Ausztria előbb a brit Hinkley Point C atomerőmű támogatásának jóváhagyásáról hozott brüsszeli döntés miatt fordult panasszal az Európai Unió Bíróságához, majd most ezt megismétli a magyar Paksi Atomerőmű esetében. Bár az állami támogatás szerkezetét illetően a két ügy valóban különbözik egymástól, az osztrák érvelés mégis ugyanaz: az új atomerőművek nem szolgálják Európa érdekeit, akkor sem, ha ezzel csökken majd a CO2-kibocsátás. Mert ez fékezi a megújuló energia nagyobb mérvű hasznosítását. Továbbá az Euratom-szerződés valamennyi EU-tagállam által aláírt külön jegyzőkönyve sem tesz lehetővé bármiféle eltérést az állami támogatásokra vonatkozó rendkívül szigorú feltételektől.
Ausztria jogi álláspontja meglehetősen erős, ám a politikai sokkal kevésbé. Bár jelenleg sem London, sem Budapest nem számít erős ellenfélnek - a britek a kilépés felé vezető úton, a magyarok elszigeteltségük miatt - a Bizottság azonban annál inkább az. És ha egyszer a szerződések védelmezője, még ha megkérdőjelezhető indoklással is, de jóváhagyott egy támogatást, akkor valószínűtlen, hogy az Európai Unió Bírósága (EuGH) hátba támadja őt. Nagyon kicsi az esély a győzelemre.
Egyébként is az osztrák eljárás elsősorban belpolitikailag motivált: rendkívül népszerűek az atomenergiával szembeni panaszok. Ez nem teszi kevésbé jogossá a harcot. Ausztria erkölcsi pozíciója azonban lényegesen erősebb lehetne, ha nem hanyagolná el bűnös módon a klímaváltozással kapcsolatos saját házi feladatait.
Die Presse: Bécs nem adja áldását Paksra
Orbán Viktor január 30-i bécsi látogatásának eredetileg barátságosan kellene végbe mennie, bemutatva a két közép-európai szomszédos állam, Ausztria és Magyarország tartalmi egységét az illegális bevándorlás elleni harcban és egyetértését az Európai Unió jövőbeli irányvonalával kapcsolatban. A régóta tervezett hivatalos látogatásnak (a Die Presse már január 10-én tudósított róla) nem jók a kilátásai - mert a türkiz-kék kormány az EU-fővárosban kétes hírnévhez jutott illiberális szomszédországnak küldött békeüzenettel egyidejüleg tudatosan szembemegy Magyarország gazdasági érdekével.
Ausztria hétfőn panaszt tett az Európai Unió Bíróságán (EuGH/EUB) a magyar Paksi Atomerőmű továbbépítése ellen. Elisabeth Köstinger (ÖVP) környezetvédelmi miniszter egyik szóvivője bejelentette, hogy a szövetségi kormány semmisségi panaszt nyújt be az EU-Bizottság erre vonatkozó határozata ellen. A tervezett beadvány középpontjában a brüsszeli hatóság azon határozata áll, amely nem emel kifogást Paks kiépítése ellen. A nagy volumenű beruházást Oroszország által Magyarországnak adott tíz milliárd eurós hitelből finanszírozzák, és a Bizottság jóváhagyta az efféle magyar állami támogatást, sőt, megszüntette a Budapest ellen az orosz állami Roszatomnak adott építési megbízás miatt indított kötelezettségszegési eljárást is (arról volt szó, hogy Magyarország a pályáztatásnál a előnyben részesítették-e az oroszokat). A Paksi Atomerőműnek jelenleg négy atomreaktora van, amelyeket még az 1980-as években építettek, és ezeket egészítenék ki két új reaktorblokkal.
A panasz bejelentésére Brüsszelben hangsúlyozott nyugalommal reagáltak. Az EU-Bizottság egyik szóvivője kijelentette: “ bíróság előtt fogjuk megvédeni az álláspontunkat”. Eközben teljes összhang van a környezetvédők körében. “Az atomenergia nem versenyképes, s ha megépítik a Paks II. Atomerőművet, akkor az súlyos piaci zavarokat idéz majd elő” - mondta tegnap Jávor Benedek, a magyar Zöldek európai parlamenti képviselője, az Európai Parlament környezetvédelmi bizottságának alelnöke. Átfogó állami támogatások vagy közvetlen állami befektetések nélkül a világon sehol nem építenek új atomerőművet, ez viszont ellentmond az EU-versenyjognak. A Global 2000 és a Greenpeace szervezet is dicsérte a szövetségi kormányt, és ehhez a Windkraft IG (Szélerőművek IG) is csatlakozott.
Kevesebb családi pótlék
Paks esete nem az egyetlen vitás kérdés Bécs és Budapest között. Az EU-országból érkezett munkavállalóknak adott családi pótlék hozzá igazítása a származási ország színvonalához, amelyre a türkiz-kék kormány is törekszik, további konfliktus lehetőségét rejti magában. Ez az intézkedés főképpen azokat érintené, akik a szomszédos országokból ingáznak naponta (Kelet-)Ausztriába. Feltételezések szerint mintegy 130 000 gyermeket érintene a családi pótlékok csökkentése. A Szociális- és Munkaügyi Minisztérium adatai szerint tavaly az Ausztriában foglalkoztatott EU-tagországbeli külföldiek közül minden ötödik Magyarországról érkezett - 86 486 az összesen 425 847 főből. (la)
(Die Presse, nyomtatásban: 2018.01.23.)
Fordította: dr. Gonda László
.png)
